Az immunrendszer és az életmód
Táplálkozás
A szervezet immunsejtjeinek mintegy 65%-a található a bélrendszerben. Az ezeket a sejteket érő hatások az egész immunrendszer működését befolyásolhatják. Az első tudományos leírások a táplálkozás és az immunrendszer összefüggéséről a XIX. századból származnak, amikor elsősorban éhező emberek eltéréseit vizsgálták. Manapság már kevésbé a teljes éhezés, inkább sokszor a minőségi éhezés jelentheti a gondot. Azaz a szükséges energiamennyiséget bevisszük, de a tápanyagok típusa és összetétele nem megfelelő. Az immunrendszer működéshez szükség van természetesen az energiára, de szükség van A-, C-, E-vitaminra, B-vitaminokra, magnéziumra, cinkre, vasra és szelénre is. Talán nem véletlen, hogy a cinket, és bizonyos esetekben a C-vitamint is hatékonynak találták az influenza megelőzésében és leküzdésében. Súlyos betegségek, műtétek után a megfelelő tápanyagbevitel elősegíti a sebgyógyulást és csökkenti a szövődmények esélyét.
Az immunrendszer túlzott aktivitása is káros lehet. A fokozott gyulladásos aktivitás növeli többek között a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, felgyorsítja az öregedési folyamatokat. A túlzott energiabevitel és az elhízás a zsírszövetben levő immunsejtek aktiválódásához vezet, így növelve az érkárosodás kockázatát. Gyorsan felszívódó szénhidrátok (fehér liszt, finomított cukor) fogyasztása egészségesekben is a vércukorszint gyors emelkedéséhez vezethet. Az ennek következtében kialakuló oxidatív stressz a sejtek károsodásához, és az immunrendszer aktiválódásához vezet. A gyors vércukorszint-emelkedést okozó ételek, italok (kóla, cukorka stb.) hosszú távon az anyagcserére, a testsúlyra gyakorolt hatásuk révén károsítanak, de rövid távon is ártalmasak. Már egy pohár kóla is számít!
Forrás: 123rf.com
Tehát immunrendszerünk megfelelő működése érdekében kerüljük a gyors vércukorszint-emelkedést okozó ételeket, italokat, az elhízást okozó üres kalóriákat, és ügyeljünk a megfelelő vitamin, és nyomelem bevitelre!
Testmozgás
A rendszeres, közepes intenzitású testmozgás számos betegség előfordulási esélyét csökkenti. Ez nem véletlen, hiszen az emberi szervezet mozgásra készült, nem képernyő előtt ücsörgésre. A mozgás kedvező hatását számos ponton kifejti, így az immunrendszer működését is befolyásolja. A rendszeres, nem túlzott aktivitás optimalizálja az immunrendszer működését, csökkenti a kóros gyulladásos folyamatokat, ugyanakkor elősegíti a kórokozók elleni védelmet. Számos vizsgálat igazolta, hogy a rendszeresen mozgókban bizonyos fertőzések ritkábban alakulnak ki, mert nő a fertőzések legyőzésére képes sejtek száma és aktivitása. Ugyanakkor a túlzott erőkifejtés, a túledzés hatása az immunrendszerre nem kedvező. Versenysportolóknál figyelték meg, hogy az erős edzés időszakában gyakrabban lépnek fel náluk húgyúti fertőzések. Ennek oka, hogy túledzés hatására az immunrendszer egyes sejtjeinek a reakciókészsége csökken, míg a szervezetben a gyulladásos aktivitás fokozódik.
A mozgás fiatalon tart, és elősegíti a hosszú életet, mert a megfelelő testmozgás az életkorral bekövetkező immunrendszeri hanyatlást is mérsékli, és csökkenti az esélyét a fertőzéseknek, amelyek idősebb korban súlyosabb következményekkel járhatnak. A kedvező hatás kialakulásához idő kell, és megfelelően felépített mozgásterv. Ha hirtelen kezdünk sokat mozogni, akkor a hatás az ellenkezője lehet annak, amit szeretnénk elérni. Tehát kezdjünk mozogni fiatalon, és soha ne hagyjuk abba!
Lelki egészség
Egyre több kutatás támasztja alá, hogy lelkiállapotunk és az immunrendszerünk működése között szoros összefüggés van. Régóta ismert, hogy a szorongás, az ellenségesség, különösen, ha tartós, rontja a sebgyógyulást (akár 40%-kal tovább tarthat a gyógyulás). Ennek hátterében a harag, a stressz kiváltotta hormonális hatások állnak, amelyek gátolják az immunrendszert, és megváltoztatják a sebgyógyulást elősegítő sejtek működését. A különféle relaxációs technikák viszont fokozzák a sebgyógyulást. A sebgyógyulás egy könnyen mérhető eltérés, de a lelki egyensúly, a megfelelő relaxációs és stresszkezelő technikák alkalmazása minden szempontból elősegíti az immunrendszer megfelelő működését. A meditáció és jóga kedvező hatását számos vizsgálat igazolta. Rendszeresen meditálókban csökken gyulladásos aktivitás, mérséklődnek azok a krónikus gyulladásos folyamatok, amelyek az öregedéshez hozzájárulhatnak. A nem megfelelően kezelt stressz viszont rontja azokat a betegségeket, amelyek az immunrendszer kóros aktivitásával járnak. Ismert, hogy stresszhelyzetek asztmásokban rohamot válthatnak ki, és a gyulladásos bélbetegségek is romlanak egyetemi vizsgaidőszak idején.
Az immunrendszer megfelelő egyensúlyához, ahhoz, hogy a kórokozókat, egyéb károsító tényezőket le tudjuk győzni, de az immunrendszer kóros aktivitása ne gyorsítsa fel az öregedési folyamatokat egyaránt szükséges a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a lelki egyensúly. Minél korábban megtalálja a megfelelő életmódot, annál nagyobb az esélye egy hosszú, egészséges életre!
Irodalom:
Dickinson S, Hancock DP, Petocz P, Ceriello A, Brand-Miller J. High-glycemic index carbohydrate increases nuclear factor-kappaB activation in mononuclear cells of young, lean healthy subjects. Am J Clin Nutr. 87(5):1188-1193,2008 May.
Romeo J, Wärnberg J, Pozo T, Marcos A.: Physical activity, immunity and infection. Proc Nutr Soc. 69(3):390-399, 2010 Aug.
Valdés-Ramos R, Martínez-Carrillo BE, Aranda-González II, Guadarrama AL, Pardo-Morales RV, Tlatempa P, Jarillo-Luna RA.: Diet, exercise and gut mucosal immunity. Proc Nutr Soc. 69(4):644-650,2010 Nov.