Tudományos háttér

avagy kockázati és védőtényezők azonosítása és értékelése a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapelvei szerint

Mik azok a kockázati és védőtényezők?

A kockázati tényezők növelik, a védőtényezők csökkentik egy betegség kialakulásának esélyét.

Honnan kerülnek az oldalra?

A rendszerünkben szereplő tényezők azonosítását a szakma által használt kockázati kalkulátorokkal kezdtük. Ezek olyan rendszerek, amelyek több tényező figyelembe vételével az adott betegség kialakulásának esélyét mondják meg:

szív- és érrendszeri betegségek: SCORE, Framingham, Reynolds
2-es típusú cukorbetegség: FINDRISC
emlőrák: Gail modell

A kockázati kalkulátorokban szereplő tényezők képezik a rendszerünk alapját.

Második lépésben a hazai és nemzetközi ajánlásokat dolgoztuk fel, és az ezekben szereplő tényezőket integráltuk a rendszerbe.

Mindig vannak új, még kutatott kockázati és védőtényezők is. Itt óvatosnak kell lenni, mert nem mindig áll rendelkezésre elég vizsgálat, vagy a vizsgálatok eredményei ellentmondásosak. Ennek ellenére ezek a tényezők olykor nagy publicitást kapnak, jelentős érdeklődést váltanak ki. Az újonnan felfedezett kockázati és védőtényezőkről a szakirodalom követése során értesülünk (hírlevelek, kongresszusok). Ilyenkor különböző orvosi adatbázisokban keressük a megjelent közleményeket. Legjobb, ha a szakirodalom szisztémás elemzése is megjelent a témában (szisztémás összefoglalók, meta-analízisek). Ha találunk ilyet, az alábbi szempontok szerint elemezzük:

Mit állít az összefoglaló?
Mikor jelent meg?
Az elemzés megfelelő minőségű?
Az eredmény, a tényező hatása releváns és hihető?

Ha egy adott tényezőről összefoglaló elemzés nem áll rendelkezésre, akkor az eset-kontrollos és a kohort vizsgálatokat elemezzük. Ha rendelkezésre áll jó minőségű összefoglaló elemzés, akkor is megvizsgáljuk, hogy az elemzés megjelenése óta jelent-e meg új, lényeges tanulmány a témakörben. Ha a szakirodalmi elemzés alapján a kockázati vagy védőtényező jelentős, akkor azt rendszerünkbe integráljuk.

Mitől függ, hogy egy tényező gyenge, közepes vagy erős?

A kockázati és védőtényezőket az alábbiak szerint csoportosítjuk: gyenge, közepes, erős és nagyon erős. A kategóriába sorolást a betegség előfordulásának relatív kockázatára gyakorolt hatás alapján tesszük.

A kockázati és védőtényezők csoportosítása (RR = relatív rizikó)

	(-) védőtényező (rizikócsökkenés)	(+) kockázati tényező (rizikófokozódás)
gyenge	RR 0.7-<0.9	RR 1.1-<1.5
közepes	RR 0.4-<0.7	RR 1.5-<3.0
erős	RR 0.2-<0.4	RR 3.0-<7.0
nagyon erős	RR <0.2	RR >7.0

Forrás: Your Disease Risk

Számított/összesített értékek

A kérdőív kérdéseire adott válaszok közül néhányból további értékeket számolunk, ilyen például a testtömeg-index (BMI). De a táplálkozási kérdéseknél is előfordul, hogy több kérdésre adott válaszból egy közös kockázati értéket képezünk:

A húsfogyasztás kockázata:

Általában milyen gyakran fogyaszt vöröshúst (sertés, marha, birka, bárány)?
Milyen gyakran fogyaszt húskészítményeket, felvágottakat?

Az étrend zsírtartalmának kockázata:

Otthon a főzéshez leggyakrabban milyen zsiradékot használ?
Milyen gyakran használ vajat, vajkrémet, állati zsírt (pl. sertés-, kacsa-, libazsír) kenyér- vagy szendvicskenéshez?
Milyen gyakran használ szívbarát margarint, illetve lenmag-, repce-, szója- vagy dióolajat kenyér- vagy szendvicskenéshez?
Milyen gyakran használ vajat, állati zsírt (pl. sertés-, kacsa-, libazsír), pálma- vagy kókuszzsírt főzéshez, sütéshez?
Milyen salátaöntetet fogyaszt leggyakrabban salátájához?
Milyen gyakran fogyaszt bő olajban vagy zsírban sült ételeket (pl. sült krumpli, rántott hús, rántott zöldség, rántott sajt, lángos, fánk)?
Milyen gyakran fogyaszt egy héten natúr (nem sózott) olajos magvakat?
Általában csökkentett zsírtartalmú tejet vagy tejterméket választ-e?

Zöldség-gyümölcs kockázatbecslés:

Milyen gyakran fogyaszt Ön zöldséget vagy salátát (zöldséglevet és burgonyát nem számítva)?
Milyen gyakran fogyaszt Ön gyümölcsöt (gyümölcslevet nem számítva)?

Glikémiás index és rostfogyasztás kockázata:

Milyen köretet fogyaszt leggyakrabban?
Milyen tésztaköretet fogyaszt?
Milyen rizst vagy gabonaköretet fogyaszt?
Milyen gyakran fogyaszt egy héten burgonyát vagy abból készült ételeket?
Milyen gyakran fogyaszt cukros süteményt, péksüteményt, nápolyi- vagy müzliszeletet, édesített (cukrozott, mézes vagy csokis) müzlit, cukorkát vagy egyéb cukros nassolnivalót?
Milyen gyakran fogyaszt teljes kiőrlésű (pl. Graham, teljes kiőrlésű tönköly- vagy rozs-), korpás lisztből készült kenyeret, péksüteményeket (kifli, zsemle)?
Milyen gyakran fogyaszt fehér, finomlisztből készült kenyeret, péksüteményeket (pl. fehér kenyér, fehér vizes zsemle és kifli, croissant, pogácsa, sajtos rúd stb.)?
Milyen gyakran fogyaszt fehérlisztből készült egyéb ételeket, mint például pizzát, kenyérlángost, pitát, lepényt?
Fogyaszt-e rendszeresen (naponta vagy másnaponta) zabkorpát, natúr zabpelyhet, vagy natúr (hozzáadott cukrot, aszalt gyümölcsöt, mézet nem tartalmazó) müzlit?

Milyen kérdések vannak még a kérdőívben?

A kérdőívben a kockázatbecsléshez szükséges kérdések mellett felteszünk olyan kérdéseket is, amelyek a tanácsadás személyre szabását teszik lehetővé, de a kockázatot nem befolyásolják.

A rendszer nívós hazai orvosegyetemek, egyetemi intézetek (Szegedi Tudományegyetem Családorvosi Intézet és Magatartástudományi Intézet, Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Családorvosi Intézet, Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet és Magatartástudományi Intézet), valamint az egyes témák elismert szakértőinek (orvosok, dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok, mérnökök) közreműködésével jött létre kizárólag evidenciákon alapuló közlemények, szakirodalmi források és összefoglalók felhasználásával.

Források:

Framingham:

Reynolds Risk Score: http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=205528

Gail modell: http://www.halls.md/breast/riskcom.htm