Hogyan küzdjünk meg a depresszióval és a szorongással?

A stresszt és a szorongást gyakran szinonimaként említjük. A szorongás a stresszhelyzetekben fennálló tárgy nélküli félelem, diffúz, kínzó, gondolatokat és figyelmet szétziláló, izmainkat megfeszítő, gúzsbakötő állapot. Tartós hatása a szervezetre a vegetatív (akaratlan) idegrendszeren keresztül érvényesül: egyrészt a szív és érrendszer, a légzőrendszer, illetve az anyagcsere-folyamatok egyensúlyának felbomlását, másrészt az immunrendszer gyengülését okozza. Stresszállapotban szimpatikus idegrendszeri irányítás van túlsúlyban. A stresszhormonok (adrenalin, noradrenalin, kortizol) tartósan fennálló hatása az immunvédelem gyengítésének keresztül növelheti a különböző fertőzések kialakulásának kockázatát. Ez esetben a banális fertőzések száma is gyakoribb és lefolyásuk súlyosabb. Számos kutatás szerint a stressz és a depresszió egyértelmű kockázati tényezőt jelent a nagy népegészségügyi jelentőséggel bíró betegségek esetében is. Ilyen például a szív- és érrendszeri betegségek, rák, csontritkulás, cukorbetegség. A depressziós és szorongó betegek között gyakoribb a magas vérnyomás és nehezebben beállítható. Növekszik a trombózishajlam, ami a depresszióra jellemző szerotonin-anyagcsere megváltozásával függ össze.

Kérdés marad azonban, hogy miként lehet felvenni a harcot ezzel a betegséggel. A tünetek csökkenthetők biológiai oldalról gyógyszerrel és életmódváltással, lelki oldalról pedig a pszichoterápia és a támogató kapcsolatok jelentik a gyógyulás útját.

A gyógyszer szerepe

A depresszióban szenvedők 70-80%-a szenved klinikailag is jelentős szorongástól, és a szorongásos betegeknek gyakran küzdenek időszakosan depresszióval. Ma úgy tűnik, hogy a kettő között legalábbis részben az agyi szerotonin-funkciózavar jelentheti a kapcsolatot, ugyanis annak korrigálásával gyakran mindkét zavar egyszerre - de egymástól függetlenül - enyhül. A szerotonin az agy központi és sokfunkciós idegrendszeri jelátvivő anyaga, amely számos különböző élettani, hormonális és viselkedési folyamatot szabályoz. Nagyszámú közvetlen és közvetett biokémiai vizsgálat igazolja az agyi szerotonin-anyagcsere zavarát depresszióban és szorongásos zavarokban. Az eltérések célzott gyógyszeres korrekcióját pszichiáter végzi a megfelelő hangulatjavító és nyugtató szerek beállításával. Súlyos depresszió, öngyilkossági gondolatok felmerülése esetén szükségszerű pszichiáterhez fordulni!

A mozgás szerepe

Magunk is sokat tehetünk azért, hogy az agyunk antidepresszáns folyamatokat indítson el. Számos kutatás igazolja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás hatására számos kedvező változás következik be az idegrendszeri működésben és a hormontermelődésben. Rendszeres mozgás hatására paraszimpatikus túlsúly alakul ki, amely számos létfontosságú szerv működését is befolyásolja. Az egyik legkedvezőbb hatása a pulzusszám lassulása. A paraszimpatikus túlsúlynak köszönhetően a szervezet stresszre adott reakciója jóval enyhébb élettani változásokat alakít ki. Az agy fokozott béta-endorfin- és szerotonintermeléssel reagál a rendszeres testmozgásra. A béta-endorfin hatására euforikus állapot, boldogságérzés jelentkezik. Sok sportoló arról számol be, hogy a tréningek kb. 30-40. percétől kezdődően mosolyogni kezdenek. A jóleső érzés az aktivitást követő néhány órán át folytatódik. A rendszeres mozgás depressziócsökkentő tulajdonságának hátterében feltételezhetően a szerotonin előanyagának (triptofán) megnövekedett vérszintje áll. A változás következtében nő az agyi szerotonintermelődés, így tulajdonképpen antidepresszáns hatás alakul ki.

Forrás: 123rf.com

Az étkezés szerepe

Az omega-3 zsírsavak az agyi sejtek élettani működését is befolyásolják. Javítják a kedélyállapotot, pozitív hatással vannak a figyelemre, a gondolkodással összefüggő funkciókra és memóriára, csökkentik az ellenségesség érzését és az impulzivitást. Forrásuk a hidegvízi halak, az olajos magvak, a növényi olajok (elsősorban a csíraolajok). Fontosak a szerotoninszintet növelő ételek, például a banán, a zabpehely, a teljes kiőrlésű tészta, a barnarizs. Ne feledkezzünk meg a csokoládéról sem, amelynek fogyasztása növeli azoknak az anyagoknak a mennyiségét és felszabadulását a szervezetben (feniletilamin, szerotonin, béta-endorfin), illetve olyan anyagokat tartalmaz (pl. magnézium, koffein stb.), amelyek hatására javul a közérzet.

A pszichoterápia szerepe

A pszichoterápia a tüneteket kiváltó személyiségtényezők feltárásával és fejlesztésével oldja a depressziót és biztosítja a személyiség védelmét a későbbi visszaeséstől. Fontos cél az egészséges és realisztikus önértékelés helyreállítása, amelyhez a negatív érzések átdolgozásán, vagyis azok tudattalan jelentésének felismerésén keresztül vezet az út. Ezt a megközelítést a pszichoanalitikus technikák képviselik. Új életszemlélet, célkitűzések megfogalmazását segítik elő. Nagy teret kapnak a gondolkodási stratégiákat előtérbe helyező (kognitív) terápiás módszerek, amelyek azon alapulnak, hogy a betegségek kialakulásában nagy szerepük van a hiedelmeinknek és egyes gondolkodási tévutaknak, hibáknak. Ezeket feltérképezve lehetőség nyílik azok kijavítására irányított technikákkal. A pszichológia eszköztárához tartozik a relaxáció és meditáció, amelynek szorongást csökkentő hatása közismert. A pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés gyakran kombináltan előnyös

A kapcsolatok szerepe

Sose felejtsük, hogy a lelki problémák kapcsolatokban keletkeznek, ezért kapcsolatokban tudnak gyógyulni. Érzelmi szükségleteink kielégítéséhez szükségesek a támogató, biztonságot adó kapcsolatok. Nagyon fontos tényező a magány oldása, az izolációból való kikerülés. Bármilyen nehéz is depresszió és szorongás esetén a kapcsolatfelvétel, mégis szükséges az erőfeszítés! Általában csak az első lépés megtétele a nehéz.

Irodalom:

Bánki M. Csaba: Depresszió, szorongás és szerotonin, Háziorvos Továbbképző Szemle, 1:69-70,1996.

Bagdy Emőke: Pszicho-.fitness, Animula, Budapest, 1997.

James B. Carter, Eric W. Banister and Andrew P. Blaber: Effect of Endurance Exercise on Autonomic Control of Heart Rate. Sports Med; 33 (1): 33-46, 2003.

Ingo Helmich,Alexandra Latini, Andre Sigwalt,Mauro Giovanni Carta, Sergio Machado,Bruna Velasques, Pedro Ribeiro, Henning Budde: Neurobiological Alterations Induced by Exercise and Their Impact on Depressive Disorders. Clin Pract Epidemiol Ment Health;6: 115–125, 2010.

C M Bernaards, M P Jans, S G van den Heuvel, I J Hendriksen, I L Houtman, P M Bongers: Can strenuous leisure time physical activity prevent psychological complaints in a working population? Occup Environ Med., 63(1):10–16, 2006.