A vérünkben és szöveteinkben található zsírok közül az egyik fajtát nevezzük koleszterinnek. Ezen belül a zsírfajtán belül is megkülönböztetünk sűrűségük alapján jól elkülöníthető két típust. Az egyik az úgynevezett alacsony sűrűségű (low density lipoprotein) – LDL, a másik a magas sűrűségű (high density lipoprotein) – HDL. Az LDL-koleszterint szoktuk „gonosz” koleszterinnek titulálni, mert ez felelős azért, hogy a zsírmolekulák lerakódjanak ereink falában, ezzel akár egy életet veszélyeztető folyamatot elindítva. A legjobb, ha az LDL szint nem emelkedik 2,58 mmol/l fölé, de ha már szívbetegség is jelen van, 1,8 mmol/l szint alá kellene levinni.
A szervezetünk csodálatos bölcsessége kapcsán az LDL kiegyensúlyozására létezik a HDL –koleszterin, mely éppen a zsír májba történő elszállítására szolgál. Ez az úgynevezett fordított koleszterintranszport. Logikus, hogy azoknak van szerencséjük, akik genetikailag, vagy életmódilag olyan körülményeket tudnak szervezetükben teremteni, hogy könnyen tudják a HDL-szintjüket emelni, ha erre szükségük van. Az, hogy a szervezetünk mennyire tudja hatékonyan lebontani az ételekkel bevitt telített zsírsavakat és koleszterint, és milyen hatékonyan tud tőlük megszabadulni részben öröklött sajátosság, de nagymértékben függ tőlünk is, hogyan táplálkozunk, mennyit mozgunk.
Forrás: 123rf.com
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulás a szempontjából az LDL/HDL aránynak nagyobb jelentősége van, mint ha csak önmagukban vizsgálnánk a két összetevőt. Hiszen hiába nagyobb a „jó” koleszterin mennyisége, ha emellett az LDL is túl magas értéket mutat, ami gyakran előfordul helytelen táplálkozás (magas zsírtartalmú, főleg telített zsírsavakat tartalmazó diéta, sok finomított szénhidrát fogyasztása) mellett.
Az antikoleszterin antitest az LDL-koleszterinhez kötődik, és mintegy köpenyként betakarva a HDL-koleszterinhez hasonló felületűvé alakítja. Ezáltal, az így becsomagolt koleszterin alkalmassá válik, hogy ismét visszaszállítódjon a májba, ahol különböző anyagcsere-folyamatokon keresztül el tud távozni a szervezetből, vagy hasznosulni tud hormonok, sejtmembránok alkotórészeként.
Ezeket a szervezet által normál módon is termelődő koleszterinellenes ellenanyagok létezését már az 1920-as években felvetették, de csak jóval később sikerült kimutatni őket. Azóta sok kísérlet foglalkozik ezzel az ellenanyaggal, döntő többségében egyelőre állatkísérletekről beszélhetünk. Nem kis büszkeségre adhat okot, hogy a kutatások élvonalában több magyar kutatócsoport is rész vállal. Lassan eljutnak a vizsgálatok abba a fázisba, hogy az emberi gyógyászatban alkalmazható következtetéseket vonjanak le.
Ha valóban, nagy esetszámú humán vizsgálatokon igazolható lenne, hogy ezek a mesterségesen is előállítható ellenanyagok szervezetbe juttatva normalizálják a koleszterinszintet, illetve védenek az érelmeszesedéstől, ezáltal a következményes a szív-ér rendszeri megbetegedésektől, igazán forradalmi előrelépés lenne. Ez annál is inkább így van, hiszen a statisztika azt mutatja, a világon az összes halálok több mint feléért a szív-érrendszerrel kapcsolatos, döntően az érelmeszesedés talaján kialakuló megbetegedések a felelősek.
Természetesen addig a futurisztikus képig, hogy minden felnőtt megkapja a kötelező érelmeszesedés elleni védőoltását, még hosszú rögös út vezet. Nem kis feladat ezeknek az ellenanyagoknak az előállítása, és ne felejtsük el, hogy jelenleg tudományosan még csak kísérleti állatokon sikerült egyértelműen a jótékony hatásokat bizonyítani.
A technikai tényezőkön felül, még magának a koleszterin ellenes ellenanyagnak további megismerésére is szükség van, hiszen az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik az agyér betegséget okozó érelmeszesedésnél és a szívkoszorús erekben jelentkező érelmeszesedésnél is másként viselkednek. Nem beszélve arról, hogy más, krónikus állapotokban is elkezdődött ezeknek az antitesteknek a vizsgálata, ilyen betegségek az AIDS és a hepatitis C-vírusfertőzések.
Addig is - és azután is -, amíg a tudomány egy ilyen csodafegyverrel a segítségünkre siet, ne felejtsük el, hogy elsősorban saját magunk vagyunk felelősek a szívünkért azzal, hogy, mit eszünk, mennyit mozgunk, milyen hatékonyan tudunk feltöltődni az egyre kevesebb szabadidőnkben. Természetesen a rendszeres szűrővizsgálatok is rendkívül fontosak, hiszen idejében segítik felfedezni a betegségeket, eltéréseket. Ne hagyjuk figyelmen kívül azt a statisztikai adatot, miszerint a hirtelen szívhalál miatt elhunyt személyek fele nem is tudott róla, hogy szívbeteg. Vigyázzunk magunkra, hogy mások is vigyázhassanak ránk!
Irodalom:
Bíró Adrienn: Koleszterinnel reagáló autoantitestek (ACHA) tulajdonságainak sejtekkel való kölcsönhatásainak és klinikai összefüggéseinek vizsgálata – Doktori értekezés, 2005.
Bíró Adrienn, CervenakLászló:Novel Anti-Cholesterol Monoclonal IgG Antibodies as Probes and Potential Modulators of Membrane Raft-Dependent Immune Functions, Journal o Lipid Research
Horváth Anna: Koleszterinhez kötődő antitestek vizsgálata – ACHA, Doktori értekezés, 2002.