Növényi koleszterinszint-csökkentők

A növényi szterolok (más néven fitoszterinek) csaknem valamennyi növényfélében fellelhető bioaktív hatóanyagok. Gyakran használják fel élelmiszerek dúsítására, mivel kedvező hatásuk, hogy rendszeres fogyasztás mellett csökkentik az emelkedett LDL-koleszterin-szintet. Egyéb hatásaikkal és a legjellemzőbb forrásaikkal ismerkedhet meg.
Szerző: Schmidt Judit Lektor: Dr. Palik Éva, Horváth Zoltánné 2013-10-01

A növényvilág ismert és bizonyított hatású koleszterinszint-csökkentőinek két nagy csoportját különbözetjük meg, a fitoszterolokat és a fitosztanolokat. A leggyakrabban előforduló vegyületeik a béta-szitoszterol, a kampeszterol és a sztigmaszterol. A koleszterinéhez nagyon hasonló szerkezetű anyagok.

Természetes forrásaik

A fitoszterolok kis mennyiségben számos gyümölcsben, zöldségben, gabonafélében, diófélében, olajos magvakban (szezámmag: 700 mg/100 g, lenmag: 200 mg/100 g, mogyoró: 200 mg/100 g, kesudió: 160 mg/100 g), hüvelyesekben, növényi olajokban (búzacsíraolaj: 550-1970 mg/100 g, kukoricaolaj: 730-1390 mg/100 g) és egyéb növényi forrásokban megtalálhatóak, emellett alapvető összetevői a növényi sejthártyának. Elenyésző mennyiségben a növényi sztanolok is előfordulnak hasonló élelmiszerekben, de kereskedelmi használatra hidrogenizációval állítják elő ezeket a növényi szterolokból.

Főbb hatásaik

A növényi szterolok 50%-kal képesek csökkenteni a koleszterin bélrendszerből történő felszívódását, és növelni mind az étellel bekerülő, mind a bélrendszerbe kiválasztott koleszterin széklettel történő ürülését. Ezáltal a napi rendszeres, 2-3 grammnyi fitoszterol/fitosztanol fogyasztása 7–11%-kal csökkenti az LDL-koleszterinszintet, miközben a HDL- és a trigliceridszintet nem befolyásolja (normál és emelkedett koleszterinszint mellett). A vér koleszterinszintjének csökkenése pedig mérsékelheti a koszorúserek betegségének kockázatát. A napi 3 grammnál nagyobb mennyiség ugyanakkor nem eredményez fokozottabb hatást. A napi 8,6 gramm rendszeres fogyasztása is kimutatottan biztonságos mennyiség. A szokásosnál nagyobb fitoszterolbevitel esetén, 1-12 hónapos periódust követően, a szérum csökkent karotinoidszintjével kell számolnunk, ez a hatás azonban a rendszeres, napi ötszöri (sötétzöld, citrom- és narancssárga) zöldség- és gyümölcsfogyasztással megelőzhető.

A növényi szterolok, sztanolok a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek (például a sztatinok) hatásait fokozhatják. Azonban emellett is fontos a megfelelően összeállított, zsír- és koleszterinszegény, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend követése.

Fitoszterolokkal dúsított élelmiszerek

A jellegzetes nyugati étrend átlagosan 20-50 mg szterol és 150-400 mg sztanol elfogyasztását jelenti egy nap. Ilyen kis mennyiségben azonban ezek az anyagok nem rendelkeznek jelentős hatással a koleszterin felszívódására, ezáltal a koleszterinszintre sem. Mivel a hagyományos étrenddel nem vehető fel a várt mértékű és jelentős hatás eléréséhez szükséges mennyiségű fitoszterol, az Európai Unió számos élelmiszertípusban jóváhagyta a napi 3 grammnál nem több fitoszterolbevitelt eredményező dúsítást.

A hozzáadott növényi szterolok, illetve sztanolok mennyiségét számos élelmiszer (például a margarinok, salátaöntetek, tej, fermentált tej, joghurt-, sajtfélék, szójaitalok, illetve csípős szószok) esetében szabályozzák. Ennek értelemében a gyártók úgy kötelesek forgalomba hozni a terméket, hogy a csomagoláson úgy jelenítik meg a növényi szterolok, sztanolok mennyiségét, hogy könnyen lehessen azt legfeljebb 3 grammot (napi egy adag fogyasztása esetén) vagy 1 grammot tartalmazó adagokra (napi három adag fogyasztása esetén) osztani.

A következő élelmiszertípusokban engedélyezett a fitoszterolokkal, fitosztanolokkal, illetve ezek észtereivel történő dúsítás: margarinok, növényi olaj alapú kenőzsiradékok, egyes tejtípusú termékek, egyes fermentált tejtermékek (joghurt), tejalapú gyümölcsitalok, szójaitalok, egyes sajtjellegű termékek, salátaöntetek, majonézjellegű termékek, fűszeres szószok, 50%-nál több rozslisztet tartalmazó kenyér, illetve pékáru, rizsitalok.

Forrás: 123rf.com

A magyar piacon jelenleg kevés fitoszterollal dúsított termék (pl. egy fajta kenőmargarin) kapható. Árszintjük gyakran többszöröse a velük összehasonlítható, hagyományos termékekének. Így – mivel a hazai fogyasztók vásárlási szokásait az árak jelentősen befolyásolják - nem várható, hogy a hazai lakosság azon csoportjai, amelyek emelkedett koleszterinszintjük miatt jelentős előnyökkel fogyaszthatnák a fitosztelokkal dúsított élelmiszereket, elegendő mennyiségben visznek be növényi szterolokat az ilyen termékekből. Így a termékek önmagukban kevéssé érik el a kívánt hatást, azonban közérthető és rendszeres tájékoztatással (amelyre például a jól megszerkesztett reklámok vagy éppen az áruházi kóstoltatások alkalmával vagy éppen egy dietetikussal történő konzultáció során kerülhet sor) a célcsoportba tartozó fogyasztók fitoszterolbevitele növelhető.Ugyanakkor a napi ajánlott 3 grammot meghaladó fitoszterolbevitel esélye még az ilyen készítményt naponta fogyasztó egyének esetében is elhanyagolható.

Fontos kiemelni, hogy a koleszterinsintet csökkentő gyógyszert szedők csak orvosi felügyelet alatt fogyaszthatják ezeket a növényi szterolokkal, sztanolokkal dúsított termékeket.

Ellenjavallatok

Mivel az emelkedett LDL-koleszterin-szint a lakosság jelentős hányadát érintő kockázati tényező, annak csökkentése számos egészségügyi előnnyel járhat. Mégis a lakosság egy része számára nem javasolható a fitoszterolokkal dúsított élelmiszerek fogyasztása. Az igen ritka, öröklődő, genetikai rendellenességben, úgynevezett szitoszterolémiában szenvedő egyéneknek, valamint a várandós vagy szoptató nők, illetve 5 év alatti gyermekeknek. Utóbbi kitételt a gyártók a termékek csomagolásán kötelesek írásban is feltüntetni.

Irodalom:

Lugasi, A.: Fitoszterinekkel dúsított élelmiszerek: szerepük a szérumkoleszterol-szint csökkentésében, európai közösségi engedélyezésük, piacra kerülésük feltételei. Orvosi Hetilap, 150(11):483-49, 2009.

Császár, A.: Növényi szterinek és a koleszterin metabolizmusa – új eredmények. Új DIÉTA, 1, 30, 2009.

koleszterinszintet/" mce_href="http://www.eufic.org/article/hu/page/FTARCHIVE/artid/Novenyi-szterolok-sztanolok-koleszterinszintet/">Növényi szterolok és sztanolok - bizonyítottan csökkentik a koleszterinszintet. FOOD TODAY, 09/2005

Barna, M.: A Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszer-tudományi komplex bizottság táplálkozástudományi munkabizottság állásfoglalása: A növényi szterinekkel dúsított élelmiszerek előnyeiről, kockázatáról. Metabolizmus, VII. ÉVFOLYAM, 1, 53-X, 2009.

Kapcsolódó cikkek
A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát... Hazánkban az összes haláleset feléért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Sajnálatos tény, hogy az EU tagállamai közül az élen foglalunk helyet e tekintetben.... Szerző: 2013-10-04 Tudnivalók a tojással készült ételekről Mivel a tojás a külsejére tapadt szennyeződések vagy a belsejébe jutott kórokozók (pl. szalmonella) miatt élelmiszerbiztonsági szempontból veszélyes nyersanyagnak... Szerző: 2013-10-01 Szív- és érrendszeri betegségek A szív és az érrendszer betegségei okozzák a legtöbb halálesetet szerte a világon. Az érelmeszesedés a szervezet egészét érinti, de különböző mértékben jelenhet meg az... Szerző: 2013-10-03 A szója táplálkozástani megítélése A szója heves vitákat, érzelmeket kiváltó növény, amely elsősorban az ázsiai emberek étrendjében bír hagyományokkal, hazai viszonylatban inkább húspótlóként a... Szerző: 2013-10-01 Szív- és érbetegségek kockázati és védő tényezői Összefoglaltuk, hogy melyek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának legfőbb kockázati és védő tényezői. Kérjük, töltse ki részletes kérdőívünket, és... Szerző: 2013-10-01 Az Ornish-étrend bemutatása Az Ornish-diéta vagy inkább –étrend sokak fejében talán csak úgy él, mint egy újabb fogyókúrás módszer, holott nem erről szól. Egy átfogó életmódprogram szerves része... Szerző: 2013-10-03