Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, az egész világon a nők daganatos megbetegedéseinek 22%-át teszi ki. Az Egyesült Államokban évente kb. 240 000, Magyarországon évente kb. 7 500 esetet diagnosztizálnak. Előfordulása az 50-65 éves nők körében a leggyakoribb. Az örökletes emlőrák az összes megbetegedés kb. 5-10%-áért felelős.
Az emlőrák jellemzőinek pontos megértéséhez először az emlő felépítésével kell megismerkednünk: az emlő 15-20 lebenyből (ún. lobusok) áll, melyek további kis lebenykékből (ún. lobulusok) állnak. Ez alkotja az emlő mirigyállományát, ami a tejtermelésért felelős. A mirigyállományhoz kivezető csövek (ún. ductusok) tartoznak. Az emlő mirigyállományából kiinduló daganatokat így lobularis, a kivezetőcsövekből kiindulót pedig ductalis tumoroknak nevezzük.
A következőkben a szövettani leleteken leggyakrabban előforduló emlőrák típusokkal, elnevezéseikkel, ezek legfontosabb jellemzőivel fogunk foglalkozni. Az egyes szövettani típusokból még nem vonható le következtetés a betegség prognózisára. A kilátásokat számos tényező befolyásolja, még egy adott szövettani típusban is. A leletek értelmezését laikusok számára nehézkessé tevő rövidítéseket is itt tárgyaljuk.
DCIS = ductalis carcinoma in situ: ahogy a fentiekből láthatjuk, ez a szövettani típus az emlő kivezetőcső-állományából indul ki. Az „in situ” elnevezés pedig arra utal, hogy a daganat a kiindulási szerven belül (jelen esetben a kivezetőcső-állományon belül) marad, így ezt a szövettani típust nem invazív emlőráknak is nevezhetjük, mert az emlő többi, környező része/szövetei épek, egészségesek maradnak. Ez az elváltozás önmagában nem életveszélyes, az emlő megfelelő részének eltávolítását igényli azonban. Egy későbbi, invazív emlőrák kialakulásának esélyét fokozza.
IDC = invazív ductalis carcinoma: ez a szövettani típus szintén a kivezetőcső-állományból indul ki, de ahogy az invazív elnevezés mutatja, ez az emlő környező szöveteire is ráterjed. Ez a leggyakoribb típus, az emlőrákok csaknem 80%-a ide tartozik. 50-60 éves nők körében a leggyakoribb.
ILC = invazív lobularis carcinoma: az emlő mirigyállományából kiinduló, a környező emlőszövetet is infiltráló rák. Az emlőrákok kb. 10%-a tartozik ide, főleg a 60 év feletti nőket érinti.
IBC = inflammatory breast cancer = gyulladásos emlőrák: a többi típussal ellentétben ez a daganat nem egy emlőben tapintható csomóként kerül felfedezésre. Első tünetei az emlő kivörösödése, duzzanata, gyulladása. Nem szövettani diagnózis, az orvos a beteg vizsgálatával, az emlő megtekintésével, tapintásával állítja fel a diagnózist. Ritka daganat. Az összes emlőrák kb. 1-5 %-át adja,
LCIS = lobularis carcinoma in situ: az emlő irigyállományából kiinduló, nem invazív (azaz a környező emlőszövetbe nem terjedő) elváltozás. Inkább rákmegelőző állapotnak tekinthető, a 40-50 éves nőkben a leggyakoribb. Tüneteket sosem okoz, mammográfián látott elváltozás szövettani vizsgálata során derülhet rá fény.
Forrás: 123rf.com
Előfordulnak egyéb, nagyon ritka típusokis, mint a phylloid tumor, az emlőbimbó Paget kórja, valamint tubularis, medullaris, mucinosus, papillaris és cribriform ductalis emlőrák. Ezek az összes emlőrákos megbetegedés 1-5%-át adják a pontos szövettani típustól függően, általában jobb indulatúak, lassan nőnek, távoli áttétet később adnak:
- phylloid tumor: nagyon ritka, az összes emlőrák kb. 1%-át adja, gyorsan nő ugyan, de az emlőn kívül távoli áttétet ritkán ad. 40 éves kor körül jelentkezik általában.
- az emlőbimbó Paget kórja: az emlőbimbó viszketésével, fájdalmas kivörösödésével kezdődik. Az összes emlőrák kevesebb mint 5%-a tartozik ide. 50 éves kor körül jelentkezik általában.
- tubularis forma: 1-2%-a az emlődaganatoknak, lassan nő, távoli áttétet ritkán ad. 40-60 éves kor között jelentkezik.
- medullaris forma: az összes emlőrák 3-5%-a, főleg Japánban gyakori. A szövettani vizsgálat során kinézetre agresszív viselkedésű sejtek alkotják, de ez csak a látszat: lassan nő, távoli áttétet ritkán ad.
- mucinosus forma: általában a menopausa után jelentkezik, távoli áttétet ritkán ad, a környező nyirokcsomókban azonban hamar megjelenik, az összes emlőrák 1-2%-a
- papillaris carcinoma: extrém ritka, bármilyen biológiai viselkedésű forma előfordulhat bármely életkorban.
- cribriform emlőrák: a svájci sajtokhoz hasonló lyukacsos szövettani kép, az emlő kötőszövetes állományából indul ki, az invazív rákok 5-6%-át adja
A szövettani leleten találkozhatunk még hormonreceptor-állapot meghatározásokkal is:
ER = ösztrogénreceptor: a daganat azon tulajdonságát fejezi ki, hogy ösztrogénhatásra mennyire érzékeny
PR = progeszteronreceptor: a daganat azon tulajdonságát fejezi ki, hogy progeszteronhatásra mennyire érzékeny
Szintén fontos a daganat HER2 (sejtfelszíni növekedési faktor receptor) meghatározása is. Ez arra utal, hogy a daganat a szervezetben termelődő, növekedést elősegítő speciális anyagokra mennyire reagál. Mind a hormonreceptor meghatározások, mint a HER2 meghatározás a daganat kezelésének szempontjából döntő fontosságú.
A nyugati világban az első terhesség sok nő esetében mindinkább a harmincas életévek végére, negyvenes életévek elejére tolódik, ami, ahogy „Az emlőrák kockázati és védő tényezőit” tárgyaló részben láthatjuk, az emlőrák kialakulásának esélyét növeli. A terhesség alatt kialakult emlőrák általában kezelésre jól reagál. Gyakori ilyenkor az. ún. hormonreceptor negatív, azaz hormonkezelésre nem reagáló daganat kialakulása. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a korábban kialakult emlőrák visszatérése szempontjából a terhesség nem jelent emelkedett kockázatot!
Mint minden daganatos betegség esetében, a kezelés szempontjából döntő az emlőrák stádiummeghatározása: korai és előrehaladott stádiumú betegséget különböztethetünk meg.
A korai stádiumú emlőrák az jelenti, hogy a daganat a kiindulási szerven (tehát az emlőn) belül marad, távoli áttétet nem ad. Az előrehaladott stádiumú emlőrák már más szervekre átterjedt, ún. távoli áttétet adott. Leggyakrabban a máj, a tüdő, a csontok és az agy lehetnek érintettek. Erről részletesen még Az emlőrák tünetei, a diagnózis felállítása fejezetben írunk.
Irodalom:
Martin D. Abeloff: A patient guide to Breast Cancer resources on the Internet.
Simpson J. F.: Update on atypical epithelial hyperplasia and ductal carcinoma in situ. Pathology. 41(1):36-39,2009 Jan.