Az emlőrák jellemzői, típusai

A nők leggyakoribb daganatos betegségének statisztikai mutatóit, a korai stádiumú (időben felfedezett) és az áttétes (későn felfedezett) emlőrák jellemzőit, illetve leggyakoribb szövettani típusait foglaltuk össze. Rávilágítunk ezzel korai diagnózis fontosságára, illetve arra, hogy az időben felfedezett emlőrák ma már gyógyítható betegség!
Szerző: Dr. Czegle Ibolya Lektor: Dr. Palik Éva 2013-10-01

Gyakori?

Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, az egész világon a nők daganatos megbetegedéseinek 22%-át teszi ki. Az Egyesült Államokban évente kb. 240 000, Magyarországon évente kb. 7 500 esetet diagnosztizálnak. Előfordulása az 50-65 éves nők körében a leggyakoribb. Az örökletes emlőrák az összes megbetegedés kb. 5-10%-áért felelős.

Az emlőrák jellemzőinek pontos megértéséhez először az emlő felépítésével kell megismerkednünk: az emlő 15-20 lebenyből (ún. lobusok) áll, melyek további kis lebenykékből (ún. lobulusok) állnak. Ez alkotja az emlő mirigyállományát, ami a tejtermelésért felelős. A mirigyállományhoz kivezető csövek (ún. ductusok) tartoznak. Az emlő mirigyállományából kiinduló daganatokat így lobularis, a kivezetőcsövekből kiindulót pedig ductalis tumoroknak nevezzük.

Milyen típusok vannak?

A következőkben a szövettani leleteken leggyakrabban előforduló emlőrák típusokkal, elnevezéseikkel, ezek legfontosabb jellemzőivel fogunk foglalkozni. Az egyes szövettani típusokból még nem vonható le következtetés a betegség prognózisára. A kilátásokat számos tényező befolyásolja, még egy adott szövettani típusban is. A leletek értelmezését laikusok számára nehézkessé tevő rövidítéseket is itt tárgyaljuk.

DCIS = ductalis carcinoma in situ: ahogy a fentiekből láthatjuk, ez a szövettani típus az emlő kivezetőcső-állományából indul ki. Az „in situ” elnevezés pedig arra utal, hogy a daganat a kiindulási szerven belül (jelen esetben a kivezetőcső-állományon belül) marad, így ezt a szövettani típust nem invazív emlőráknak is nevezhetjük, mert az emlő többi, környező része/szövetei épek, egészségesek maradnak. Ez az elváltozás önmagában nem életveszélyes, az emlő megfelelő részének eltávolítását igényli azonban. Egy későbbi, invazív emlőrák kialakulásának esélyét fokozza.

IDC = invazív ductalis carcinoma: ez a szövettani típus szintén a kivezetőcső-állományból indul ki, de ahogy az invazív elnevezés mutatja, ez az emlő környező szöveteire is ráterjed. Ez a leggyakoribb típus, az emlőrákok csaknem 80%-a ide tartozik. 50-60 éves nők körében a leggyakoribb.

ILC = invazív lobularis carcinoma: az emlő mirigyállományából kiinduló, a környező emlőszövetet is infiltráló rák. Az emlőrákok kb. 10%-a tartozik ide, főleg a 60 év feletti nőket érinti.

IBC = inflammatory breast cancer = gyulladásos emlőrák: a többi típussal ellentétben ez a daganat nem egy emlőben tapintható csomóként kerül felfedezésre. Első tünetei az emlő kivörösödése, duzzanata, gyulladása. Nem szövettani diagnózis, az orvos a beteg vizsgálatával, az emlő megtekintésével, tapintásával állítja fel a diagnózist. Ritka daganat. Az összes emlőrák kb. 1-5 %-át adja,

LCIS = lobularis carcinoma in situ: az emlő irigyállományából kiinduló, nem invazív (azaz a környező emlőszövetbe nem terjedő) elváltozás. Inkább rákmegelőző állapotnak tekinthető, a 40-50 éves nőkben a leggyakoribb. Tüneteket sosem okoz, mammográfián látott elváltozás szövettani vizsgálata során derülhet rá fény.

Forrás: 123rf.com

Előfordulnak egyéb, nagyon ritka típusokis, mint a phylloid tumor, az emlőbimbó Paget kórja, valamint tubularis, medullaris, mucinosus, papillaris és cribriform ductalis emlőrák. Ezek az összes emlőrákos megbetegedés 1-5%-át adják a pontos szövettani típustól függően, általában jobb indulatúak, lassan nőnek, távoli áttétet később adnak:

- phylloid tumor: nagyon ritka, az összes emlőrák kb. 1%-át adja, gyorsan nő ugyan, de az emlőn kívül távoli áttétet ritkán ad. 40 éves kor körül jelentkezik általában.

- az emlőbimbó Paget kórja: az emlőbimbó viszketésével, fájdalmas kivörösödésével kezdődik. Az összes emlőrák kevesebb mint 5%-a tartozik ide. 50 éves kor körül jelentkezik általában.

- tubularis forma: 1-2%-a az emlődaganatoknak, lassan nő, távoli áttétet ritkán ad. 40-60 éves kor között jelentkezik.

- medullaris forma: az összes emlőrák 3-5%-a, főleg Japánban gyakori. A szövettani vizsgálat során kinézetre agresszív viselkedésű sejtek alkotják, de ez csak a látszat: lassan nő, távoli áttétet ritkán ad.

- mucinosus forma: általában a menopausa után jelentkezik, távoli áttétet ritkán ad, a környező nyirokcsomókban azonban hamar megjelenik, az összes emlőrák 1-2%-a

- papillaris carcinoma: extrém ritka, bármilyen biológiai viselkedésű forma előfordulhat bármely életkorban.

- cribriform emlőrák: a svájci sajtokhoz hasonló lyukacsos szövettani kép, az emlő kötőszövetes állományából indul ki, az invazív rákok 5-6%-át adja

A szövettani leleten találkozhatunk még hormonreceptor-állapot meghatározásokkal is:

ER = ösztrogénreceptor: a daganat azon tulajdonságát fejezi ki, hogy ösztrogénhatásra mennyire érzékeny

PR = progeszteronreceptor: a daganat azon tulajdonságát fejezi ki, hogy progeszteronhatásra mennyire érzékeny

Szintén fontos a daganat HER2 (sejtfelszíni növekedési faktor receptor) meghatározása is. Ez arra utal, hogy a daganat a szervezetben termelődő, növekedést elősegítő speciális anyagokra mennyire reagál. Mind a hormonreceptor meghatározások, mint a HER2 meghatározás a daganat kezelésének szempontjából döntő fontosságú.

Terhességi emlőrák

A nyugati világban az első terhesség sok nő esetében mindinkább a harmincas életévek végére, negyvenes életévek elejére tolódik, ami, ahogy „Az emlőrák kockázati és védő tényezőit” tárgyaló részben láthatjuk, az emlőrák kialakulásának esélyét növeli. A terhesség alatt kialakult emlőrák általában kezelésre jól reagál. Gyakori ilyenkor az. ún. hormonreceptor negatív, azaz hormonkezelésre nem reagáló daganat kialakulása. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a korábban kialakult emlőrák visszatérése szempontjából a terhesség nem jelent emelkedett kockázatot!

Mint minden daganatos betegség esetében, a kezelés szempontjából döntő az emlőrák stádiummeghatározása: korai és előrehaladott stádiumú betegséget különböztethetünk meg.

A korai stádiumú emlőrák az jelenti, hogy a daganat a kiindulási szerven (tehát az emlőn) belül marad, távoli áttétet nem ad. Az előrehaladott stádiumú emlőrák már más szervekre átterjedt, ún. távoli áttétet adott. Leggyakrabban a máj, a tüdő, a csontok és az agy lehetnek érintettek. Erről részletesen még Az emlőrák tünetei, a diagnózis felállítása fejezetben írunk.

Irodalom:

www.daganatok.hu

www.breastcancer.org

Martin D. Abeloff: A patient guide to Breast Cancer resources on the Internet.

Simpson J. F.: Update on atypical epithelial hyperplasia and ductal carcinoma in situ. Pathology. 41(1):36-39,2009 Jan.