Az emlőrák tünetei, a diagnózis felállítása
Az emlőrák legfontosabb tüneteit önvizsgálattal is felfedezhetjük (ld. Az emlőrák megelőzése, szűrővizsgálatok című cikkben). Itt az emlők asszimetriájára, duzzanatára, a tapintható csomókra, bőrelváltozásokra, az emlőbimbón látható eltérésekre, váladékozásra gondolunk elsősorban. 40 év feletti nők évenkénti mammográfiás szűrővizsgálata igen fontos, az emlőrák okozta halálozást jelentősen csökkenti, ahogy erről a fenti cikkben már szóltunk.
Forrás: 123rf.com
A mammográfiás vizsgálaton talált eltérések pontosabb vizsgálatához, a betegség jó- vagy rosszindulatú voltának eldöntéséhez, illetve a felfedezett emlőrák pontos szövettani típusának meghatározásához szükség lehet szövettani mintavételre is. Ehhez két módszer, az ún. aspirációs citológia és az ún. core biopszia áll az orvos rendelkezésére. Mindkét vizsgálatot ultrahang segítségével (ultrahang vezérelt módon), fekvő helyzetben végzi az orvos egy hosszabb tű segítségével. Az aspirációs citológia során az orvos a felfedezett elváltozásból sejteket távolít el, (aspirál = ”szív ki”), ezekből az eltérés jó-, illetve rosszindulatú volta állapítható meg csupán, a sejtek pontos elhelyezkedéséről, az elváltozás térbeli, szerkezeti sajátosságairól nem nyújt információt. A core biopszia során a csomóból egy kis szövethengert távolítanak el, amelyből pontos szövettani diagnózis nyerhető. Ebből a mintából a pontos szövettani típus mellett a kezelés és a prognózis szempontjából igen fontos hormonreceptor és HER2 receptor meghatározások (ún. immunhisztokémiai vizsgálatok és fluorescens in situ hibridizáció=FISH-teszt) is biztonsággal elvégezhetők.
Emlő MR vizsgálat
Itt kell szólnunk az emlő MR vizsgálatának fontosságáról is. Ez a vizsgálat az ún. differenciáldiagnosztikai problémát okozó esetekben, azaz akkor fontos, amikor a hagyományos vizsgálómódszerekkel, mammográfiával vagy ultrahangvizsgálattal egy emlőelváltozás mibenléte nem tisztázható pontosan. A vizsgált nagyon drága, szűrésre csak olyan családokban érdemes alkalmazni, ahol kimutatható öröklött emlő- vagy petefészekrák halmozódik (ún. BRCA1 és BRCA2 mutációt hordozó családokban).
Ha az emlőrák diagnózisa már biztos, szükség van ún, stádium-meghatározó (=staging) vizsgálatokra is. Ezek a vizsgálatok azért kellenek, hogy pontos képet kapjunk arról, hogy a rák csak magát az emlőt érinti-e, vagy a szervezet más részeit is megtámadta-e. A többi daganatos betegséghez hasonlóan azokat a szerveket kell pontosan megvizsgálni, ahová az emlődaganat nagy eséllyel ad áttétet: ilyenek a hónalji nyirokcsomók, a máj, a tüdő, a csontok és a központi idegrendszer.
Computertomográfiás (CT) vizsgálat
A legfontosabb vizsgálat az ún. stádium-meghatározó CT. Ez a mellkas, a has és a kismedence, valamint a tünetek függvényében szükség szerint a koponya CT vizsgálatát jelenti. A vizsgálat során egy speciális, nagy átmérőjű csőben fekve készítenek ún. rétegfelvételeket a betegről. A vizsgálatot éhgyomorra, kontrasztanyaggal végzik. A kontrasztanyagot a vizsgálat során a beteg kétféleképpen, szájon át, illetve vénásan kapja. Így lehetséges ugyanis a szervek és a rosszindulatú szövetek minél pontosabb elkülönítése. A szájon át iható kontrasztanyag íze és mennyisége (kb. másfél litert kell a betegnek kb. két óra alatt elfogyasztani éhgyomorra, közvetlenül a vizsgálat előtt) okozhat némi kellemetlenséget. Egyeseknél a vizsgálatot követően hasmenéses tüneteket is okozhat. Megéri azonban a fáradságot, hiszen ahhoz, hogy daganatos betegségünk szakmailag a lehető legkorrektebben legyen kezelve, a kontrasztanyagos CT vizsgálatból nyerhető információ pótolhatatlan fontosságú! A vénás kontrasztanyag adása normális esetben kellemetlenséget a beadás során szükséges, vérvételhez hasonló szúráson kívül nem okoz. A kontrasztanyag jódot tartalmaz, így arra érzékeny egyénekben allergiás reakciót okozhat. Ha ismert jódallergiában szenvedünk, erről a vizsgálatot végző orvost mindenképpen tájékoztatnunk kell!
Csontszcintigráfia
A csontszcintigráfia a csontok izotópos vizsgálatát jelenti. A vizsgálatot a diagnózis felállításakor kell elvégezni annak megállapítására, hogy a csontrendszer a daganatos betegségben érintett-e. A kezelés során a későbbiekben csontfájdalom, ízületi fájdalom esetén szoktuk a vizsgálatot megismételni az esetlegesen közben kialakult csontáttétek megállapítására. A vizsgálat lényegében fájdalommentes, egy tűszúrást érez a beteg csupán. Ez amiatt kell, hogy a csontszcintigráfia végzéséhez vénásan egy olyan izotópot, radioaktívan jelzett anyagot juttatnak be, ami a szervezetben a gyors anyagcseréjű csontképző sejtekhez kötődik. Ez kb. 2-4 órát vesz igénybe. A kötődés, illetve a radioaktív anyag szervezetben való egyenletes eloszlásának elősegítésére a betegnek a vizsgálat során 1,5 liter folyadékot (ásványvizet, teát, nem szénsavas üdítőitalt) kell elfogyasztania. Ezt követően a betegről a radioaktív anyagot felvett csontsejtek sugárzásának „lefényképezéséhez” fekvő helyzetben, egy speciális eszközzel, az ún. gamma-kamerával készítenek felvételeket, majd ezeket értékelik. A vizsgálat előkészületet nem igényel, a vizsgálaton nem szükséges éhgyomorra megjelenni.
A pontos stádium-meghatározást követően dönti el orvosunk, hogy a jelenlegi kezelési lehetőségek közül (műtét, kemoterápia, hormonterápia, biológiai terápia, sugárterápia) pontosan melyekre van szükségünk és milyen sorrendben. Erről részletesen „Az emlőrák kezelése” című cikkben olvashatnak.
Irodalom:
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja mammográfiás emlőszűrésről és a korai emlőrák diagnosztikájáról.