A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (mai nevén Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) 2009 februárja és júniusa között országos reprezentatív táplálkozási felmérést végzett, amelyet összekapcsoltak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által évente végzett Háztartás-statisztikai Felméréssel. A táplálkozási felmérésben részt vevőket a KSH felmérésének alanyai közül válogatták be véletlenszerűen, Magyarország tizenkilenc megyéjéből és Budapestről az életkor, nem, lakhely alapján úgy, hogy a reprezentativitás továbbra is megmaradjon, azaz a beválogatott személyek adataiból következtetni lehessen a teljes lakosságra.
A felmérés alapvetően élelmiszer-biztonsági céllal készült, de alkalmasnak bizonyult a hazai felnőtt lakosság napi energia- és tápanyagbevitelének, illetve az étrend-kiegészítők fogyasztási szokásainak mérésére is.
A válaszadók aránya meghaladta a 80%-ot, ami meglehetősen jó eredménynek számít. Összességében közel ötezer, vagyis 4992 fő (0-101 éves kor között) került be a fő adatbázisba.
A felmérés több részből állt. A jellemző táplálkozási szokásokat a táplálkozási felmérések során rendszeresen használt háromnapos táplálkozási napló kitöltetésével mérték fel. Ennek során két, nem egymást követő hétköznap és egy szintén legalább egy nappal később esedékes hétvégi nap fogyasztását jegyezték fel a résztvevők. A részletes kitöltési útmutató és a naplóhoz mellékelt, ételeket ábrázoló füzet (a jellegzetes ételek színes fotóival és a megfelelő méretű adagokkal, evőeszközökkel illusztrálva) segítette a kitöltőket abban, hogy mikre figyeljenek a feljegyzések során vagy éppen milyen mértékegységeket használjanak az összes elfogyasztott enni- és innivaló esetében, még a legkisebb falatokat, kortyokat is beleszámítva.
A napló mellett az úgynevezett fogyasztási gyakorisági kérdőív tíz speciális vagy ritkán fogyasztott élelmiszerre vonatkozóan kérdeztek rá a szokásosan fogyasztott mennyiségekre, valamint arra, hogy az adott élelmiszert a válaszoló milyen gyakran fogyasztja. További kérdések vonatkoztak a meglévő táplálékallergiákra, a panaszokat kiváltó élelmiszerekre, valamint az étrend-kiegészítők szedésére is.
A testmagasságot és a testtömeget a kitöltők önbevallásos módszerrel adták meg, vagyis ezeket az értékeket nem mérték meg a kérdezőbiztosok, hanem bíztak a kitöltők tudásában és őszinteségben.
Miközben a hazai felnőtt lakosság energia-bevitele csekély mértékben, de meghaladja az ajánlott mennyiséget, túl sok zsírt és koleszterint fogyasztunk. Ezen belül a zsírsavak aránya és összetétele is hagy még némi kívánni valót maga után. Az állati eredetű zsírok, a koleszterin, valamint a telített zsírsavak ismert táplálkozási kockázati tényezők, így ezek fogyasztásának csökkentése egyike a legfőbb táplálkozási célkitűzéseknek.
Az összetett szénhidrátok aránya az össz-energiabevitelen belül továbbra is az ajánlott szint alatt található, ugyanakkor kedvező, hogy a hozzáadott cukor mennyisége kevesebb, mint a felső értékként megállapított 10 energia%. Sajnos, az élelmi rostok fogyasztásáról már kevésbé születtek jó eredmények.
A felmérésből származó adatok értékelésének és értelmezésének határt szab az a tény, hogy nem mind a négy évszakra jellemző táplálkozási szokásokat vizsgálták, illetve hogy a testtömeg- és testmagasságadatok önbevallás alapján születtek. Nem volt lehetőség arra, hogy minden egyes kitöltő személyesen konzultálhasson egy dietetikussal, aki szaktudásával jobban segítette volna a kitöltött adatok precizitását, valamint nem készültek laboratóriumi vizsgálatok a tápláltsági állapotot jelző biológiai paraméterekről. A felmérés erősségének tekinthető ugyanakkor, hogy három évszakot átfogóan országos, reprezentatív adatokkal szolgált. A válaszadók aránya kiemelkedően nagynak bizonyult, valamint a felmérés protokolljának köszönhetően az eredmények elég jól összevethetőek a korábbi felmérések adataival is.
Ezúttal csak a felnőtt lakosságra vonatkozó eredményeket mutatjuk be.
Közel négyezer, vagyis 3982 felnőtt (1723 férfi és 2259 nő) töltötte ki a táplálkozási kérdőívet, közülük 3077-en a megadott feltételeknek megfelelően (több mint háromnegyedük, 77,4 %-uk) adtak érvényes, értékelhető válaszokat.
Forrás: 123rf.com
Az átlagos BMI-értékek 22,5 kg/m2-től (a 19-30 éves nőknél) és 26,7 kg/m2-ig (60 év feletti férfiak) terjedtek. A számított értékek alapján a 31-60 éves férfiak 69%-a, míg a nőknek közel fele (49%-a) túlsúlyosnak vagy elhízottnak bizonyult. A 31-60 éves férfiak közel fele (48,8 %) volt túlsúlyos és egyötödük (20,1 %) elhízott, míg a 60 év felettiek 23,7 %-a elhízott. Nőknél a 31-60 éves korosztály esetében ezek az értékek kisebbek, vagyis közel egyharmaduk (29,5 %) túlsúlyos és kevesebb, mint egyötödük (16,1 %) elhízott. Ugyanakkor a 60 év felettieknél már rosszabb a helyzet, mivel 40,4 %-uk túlsúlyos és 25,9 %-uk elhízott. A számokat tekintve – mivel a túlsúly és az elhízás is kockázati tényezőnek számít – számos tennivaló akad mind a helyes táplálkozási szokásokra való nevelés, a megfelelő és hiteles információk közlése, valamint a rendszeres testmozgás népszerűsítése terén is.
Összességében elmondható, hogy jelentős mikrotápanyag-hiányról nem beszélhetünk, ám egyes elemek tekintetében a fogyasztás nem éri el a hazai és/vagy európai ajánlott beviteli értéket. Részleteiben is kitérünk a következő mikrotápanyagokra:
Ezek az adatok azonban nem tartalmazzák az étrend-kiegészítőkkel és dúsított élelmiszerekkel bevitt mennyiségeket, így a tényleges fogyasztás a fenti adatoktól eltérhet.
Ásványi anyagok közül a mikroelemeknél több problémára is fény derült a felmérés során és főként a nők esetében.
Az utóbbi huszonöt évben ez volt az ötödik országos táplálkozási felmérés hazánkban, amelynek a felnőtt lakosság körében mért főbb eredményeit közöltük. Az adatok további elemzése újabb következtetéseket hozhat magával, amelyek idővel beépülnek a hazai táplálkozási ajánlásokba. Mivel ez is a célja a hasonló felméréseknek, hogy a szakmai irányelvek, útmutatások minden időről időre az adott állapotoknak megfelelően alakuljanak.
Összességében elmondható, hogy a nyugati típusú étrendre jellemző hibák sajnálatos módon a hazai táplálkozási szokásokban is megtalálhatóak, így ezek kiküszöbölésére a továbbiakban is kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk mind lakossági, mind egyéni szinten.
Irodalom:
Szeitz-Szabó, M., Biró, L., Biró, Gy., Sali, J.: DIETARY SURVEY IN HUNGARY, 2009. PART I. MACRONUTRIENTS, ALCOHOL, CAFFEINE, FIBRE. Acta Alimentaria, Vol. 40 (1), 142–152, 2011.
Szeitz-Szabó, M., Biró, L., Biró, Gy., Sali, J.: DIETARY SURVEY IN HUNGARY, 2009. Part II: VITAMINS, MACRO- AND MICROELEMENTS, FOOD SUPPLEMENTS AND FOOD ALLERGY. Acta Alimentaria, Vol. 40 (2), 301–312, 2011. DOI: 10.1556/AAlim.40.