Egye magát egészségesre!
Ételeinkből, italainkból „táplálkozik” a testünk, az elfogyasztott táplálékaink összetétele befolyással van a szerveink állapotára, sőt egész szervezetünk működésére is.
Ha nem megfelelő mennyiségben, vagy nem megfelelő arányban kapja meg testünk a kiegyensúlyozott működéséhez szükséges „anyagokat”, előbb vagy utóbb megbetegszünk. Míg a jóléti társadalmak többségében a kiegyensúlyozatlan, energiában (pl. zsírban, cukorban) gazdag, addig a szegényebb, iparilag fejeletlenebb országokban a szegényes, tápanyagokban hiányos táplálkozás okozza az egészségügyi problémák meghatározó hányadát.
Igyon is az egészségéért!
Bár a táplálékpiramison nincs mindenhol külön része a folyadékfogyasztásnak, mégis nagyon fontos, hogy ne csak arra figyeljünk oda, miből, mennyit eszünk, hanem arra is, hogy naponta mennyi folyadékot fogyasztunk. A dietetikusok és orvosok által javasolt napi folyadékbevitel mennyiségét (napi 2–2,5 liter) befolyásolhatja például a fizikai munka, a napi mozgásmennyiség, sőt az évszak is.
Nem véletlen, hogy szinte az összes krónikus, a lakosság többségét érintő népbetegség összefüggésbe hozható a táplálkozás minőségével és mennyiségével, vagyis a táplálkozási szokásokkal. Gondoljunk csak a jóléti társadalmakban – a helytelen táplálkozási szokások következtében – egyre szaporodó, az elhízással összefüggésbe hozható cukorbetegségre, szív- és érrendszeri betegségekre, illetve az afrikai kontinensen élőknél – az alultápláltságra visszavezethető – gyakran végzetes kimenetelű fertőző betegségekre.
A kiegyensúlyozott táplálkozás tehát nem csak az egyén egészsége, hanem a társadalom „egésze” szempontjából is fontos.
Forrás: 123rf.com
Azért élünk, hogy együnk, vagy azért eszünk, hogy éljünk?
A fenti kérdésre adott választ az egészséges életmódot választók sem minden esetben tudják eldönteni.
A kiegyensúlyozott táplálkozás egyfelől valóban létszükséglet, másfelől arról sem szabad elfelejtkeznünk, hogy az étkezés a mindennapi élet örömei közé tartozik.
Fejlődésünk során kialakult, majd megtanultuk, hogy mi jó, és mi nem a szerveztünk számára. Ez a „tudás” az idegrendszerünkbe is rögződött. Bizonyos ételek elfogyasztása élvezetet jelent, míg másokat nem kívánunk, vagy kifejezetten elutasítunk.
Tudja-e, hogy miből állnak az élelmiszereink?
- makrotápanyagokból (fehérje, zsír, szénhidrát),
- mikrotápanyagokból (vitaminok, nyomelemek),
- élelmi rostokból,
- adalékanyagokból (pl. fűszerek, tartósítószerek, ízesítők, festékanyagok),
- bioaktív vegyületek (alkaloidok, hormonok, hormonszerű anyagok, enzimgátlók, probiotikumok, antioxidánsok).
Az egészséges étrend – az egészségtudatosság szempontjából – nem a lemondást, hanem a tápanyagokban gazdag, ízletesen elkészített és jóízűen elfogyasztott étkeket kellene, hogy jelentse.
Sajnos, a mai nagyipari élelmiszergyártás, illetve a napjainkban alkalmazott és elterjedt konyhatechnikai módszerek, tartósítási eljárások, tárolási módok „végtermékeként” asztalunkra kerülő ételnyersanyagaink, ételeink sok esetben "becsapósak", és már az is örömöt okoz, ami nem jó, nem hasznos a szervezetünk számára. Példaként említhetjük a különféle félkész, konyhakész, vagy gyorséttermi ételeket, vagy akár a „primőröket”, míg az értékes tápanyagokat tartalmazó (pl. idényjellegű) étkezési természetes nyersanyagokat nem tudjuk megfelelően értékelni.
Tudja-e, hogy mit jelent az optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás?
- A életműködéseinkhez szükséges anyagok bevitelét,
- A szervezet minőségi és mennyiségi igényeinek kielégítését,
- A lehető legkevesebb káros anyag (pl. ételszínezék, tartósítószer stb.) elfogyasztását.
- Az étkezés örömét.