Milyen a jó napszemüveg?

Az UV sugárzás számos kedvező és kedvezőtlen hatást fejt ki az emberi szervezetre. Az UVA elősegíti a D-vitamin képződését a testünkben. Az UVB ugyanakkor veszélyes, mivel nagyobb adagja bőrbetegségeket, esetenként bőrrákot okozhat, ezenkívül károsítatja a szemet és az immunrendszert. Egy jól kiválasztott napszemüveg azonban megvédheti szemünket a károsodástól.
Szerző: Dr. Volner Veronika Lektor: Dr. Palik Éva 2015-05-19

Mi is az ultraibolya (UV) sugárzás?

Az UV sugárzás a napenergia része, egy láthatatlan, rövidhullámú sugárzás.

Három típusa van:

  • UVA (315-340 nm)
  • UVB (215-340 nm)
  • UVC (100-215 nm)

Az UVC sugarak a légkör felső rétegében elnyelődnek. Az UVB sugárzás a légkör felső rétegében részben elnyelődik, ami azonban nem, az káros a szemünkre és a bőrünkre. Az UVA sugarak 500-1000-szeres intenzitással vannak jelen. A legfontosabb biológiai hatása a bőr azonnali barnulása, a meglevő pigmenttartalom sötétedése. Az UVA bőrpírt, gyulladást is kelt, de ellentétben az UVB-vel, az csak több nap után jelentkezik. Mivel az UVB sugárzás okozza a leégést, és nagyrészt ez felelős a bőrrák és a szemészeti problémák kialakulásáért, elsősorban ennek a mértékével célszerű tisztában lennünk.

Az ultraibolya sugárzás veszélyességi szintjét az UV index segítségével határozhatjuk meg. Az UV index a föld felszínére érkező, az emberi bőrre hatékony sugárzás mértékegysége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az UV Indexet 0 és 11+ közötti tartományban kategorizálta.

Az UV sugárzás veszélyességi szintjei:

  • 0,1-2,9 - alacsony,
  • 3,0-4,9 - mérsékelt,
  • 5,0-6,9 - erős,
  • 7,0-7,9 - nagyon erős,
  • 8,0 felett - extrém erős.

A mérsékelt öv ezen részén - ahol a Kárpát-medence fekszik - egy tízes skálába esnek ezek az értékek. Az Egyenlítő felé haladva előfordulnak 10 feletti értékek is.

Az UV sugárzás okozta szembetegségek

A nem megfelelő védelem a szem különböző rétegeiben más-más problémát okozhat. Ha a szemet rendszeresen éri a sugárzás, különböző szemfelszíni elváltozások alakulhatnak ki. A látható fénynél nagyobb energiájú UV sugarak hatására jó- és rosszindulatú szemhéj- és kötőhártya-daganatok, a kötőhártyán degeneratív folyamatok, például kúszóhártya (pterygium) is jelentkezhet. (A kötőhártya a széli részekről, oldalról lassan rákúszik a szaruhártyára, s ha az optikai zónát eléri, jelentősen ronthatja a látásélességet. Ambuláns műtéti úton távolítható el.)

A szemet érő UV sugárzás nagy részét a szaruhártya szűri meg. A magas UV szint, mint, amilyen a hó, vagy a víz által visszavert fényben jelen van, gyulladást (fotokeratitiszt) okozhat. (A fotokeratitisz a szaruhártya felszínes gyulladása, amikor az erős UV sugárzás hatására a felszínes hámsejtek számos pontszerű területen károsodnak.) Ez az állapot nagyon fájdalmas és a szem fényérzékennyé válik. A gyulladás körülbelül 48 óra alatt gyógyul, mégis tanácsos egy vizsgálatot kérni a szemorvostól, hogy biztosan nem maradt-e vissza valamilyen károsodás.

Az UVB sugárzás bizonyítottan összefügghet a szürkehályog (katarakta) kialakulásával. Ezek a szemlencsében kialakuló homályok rontják a látást. Előrehaladott esetben a kataraktát sebészileg eltávolítják, és a lencsét egy műlencsével pótolják. A szürkehályogot korábban az öregedés természetes következményének tartották. Az utóbbi időben végzett kutatások viszont azt mutatják, hogy a szürkehályog kialakulásáért a hosszabb ideig tartó UV sugárzás is felelős.

A szaruhártya és a szemlencse az UV sugárzás nagyobb részét elnyeli, de a maradék sugarak elérhetik az ideghártyát (retina). Az UV sugarak a szemfenéken tehetik a legnagyobb kárt, ahol az ideghártya elfajulását okozhatják, különösen az éles látás helyének károsításával: ún. makuladegeneráció alakulhat ki. A beérkező napfény a szem ideghártyáján található sárgafoltra (macula lutea) fókuszálódik, amely az éleslátás központja. Az UV sugárzás olyan lebontó folyamatot indít el, amely káros oxidáló anyagokat, ún. szabadgyököket eredményez. Ezek a szabadgyökök károsítják a retinát, és visszafordíthatatlan látáskárosodást okozhatnak.

Milyen napszemüveget válasszunk?

A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy nemcsak a bőrünket kell védenünk a fokozott UV sugárzás káros hatásaitól, hanem a szemünket is! A megfelelően kiválasztott napszemüveg nagyon sok kellemetlenségtől óvhat meg bennünket.

Fotó: shutterstock.com

Mit tehetünk?

1. UV védelem

Legfontosabb a szem megfelelő UV védelme. A 100%-os védelem a teljes UV tartományt szűri. Csak olyan napszemüveget érdemes vásárolni, amelyen megtalálható az UV 400 jelölés (angol jelöléssel UV 400 protection).

Minden megvásárolható mapszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, amely meghatározza, hogy mennyi UV fényt kell a szemüvegnek felfognia. Jelenleg az EN 1836:2005-ös európai szabvány a lencsék UV szűrő képességére négy besorolást alkalmaz:

  • 0 – elégtelen,
  • 1 – elégséges,
  • 2 – jó,
  • 3 – teljes.

A jó napszemüvegen találunk egy kis címkét, amelyen fel kell legyen tüntetve, hogy megfelel a szabványnak. Ha ezt nem találjuk, akkor ne vegyük meg a napszemüveget! A CE rövidítés- Conformité Européenne - jelentése: európai megfelelőség. Ha ezt a matricát látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy az előírt megfelelőség értékelési eljárást elvégezték a napszemüvegen, és az eleget tesz az alapvető biztonsági, védelmi követelményeknek.

2. Fényvédelem

A napszemüveg kiválasztásánál a másik fontos tényező a minél nagyobb hatásfokú fényvédelem. Ezt egyrészt a szemüveg zártságával (oldalról ne szűrődjön be fény), másrészt a lencse minőségével érhetjük el. Törekedni kell a lehető legkevesebb fényt beengedő szemüveg kiválasztására. Az oldalról vagy felülről beszűrődő fény zavarhatja a látást, érdemes tehát nagyobb lencséjű darabot választani.

3. Minőségi lencse

Az UV sugárzás megfelelő kiszűrésén kívül a napszemüvegek esetében is nagyon fontos szempont az optikai kidolgozottság. Az optikailag rossz napszemüveg használata ugyanis az elmosódott látás mellett rendszeres fejfájást is okoz. Fontos, hogy a lencse jó minőségű legyen: Ne legyen torzító hatása! Ez főleg az erősen arcra simuló "görbített" modellek esetében tapasztalható. A lencse ne okozzon dioptriahibát és ne karcolódjon! A rossz csiszolás is könnyen torzításhoz vezethet, ami egészségtelen a szemnek.

A dioptriás és a napszemüvegek között is létezik fényre sötétedő (fotokromatikus) szemüveg. Ez a fajta szemüveg egy speciális kémiai anyagot tartalmaz, ami UV-fény hatására néhány másodperc alatt elsötétedik.

A polarizáló anyagota napszemüveg lencséjére is lehet alkalmazni. Ez a polarizált anyag egy nagyon vékony, filmszerű átlátszó nitrocellulóz anyagba „ültetett” mikroszkopikus kristályok és szulfát alapú egyéb kémiai anyagok elegye. A polarizált lencse legfontosabb hatása, hogy csak a függőleges irányú fénynyalábokat ereszti át, vagyis a felületekről, különböző anyaghatárokról visszaverődő vakító fény nem jut át a lencsén. Manapság a szabadtéri, vízi sportot űzők, de az autóvezetők is használják, mert csökkenti a zavaró csillogást és az elvakító (balesetveszélyes) fényeket.

4. A lencse színe és sötétsége

Az UV-szűrés tekintetében egyáltalán nem számít, hogy milyen színű és sötétségű lencse van a napszemüvegben – vagyis tévhit, hogy a sötétebb jobban véd. Ugyanis a túlzottan sötét lencse mögött jobban kitágul a szembogár, és így több ultraibolya sugár jut a szembe. Egyes színek megváltoztatják az észlelt színeket, a világosságot vagy a kontrasztot. A semlegesnek tekinthető szürke, barna vagy borostyán sárga árnyalat az, amely nem változtatja meg a színeket, tehát érdemes ilyet választani.

5. Napszemüveg télen

Napszemüveggel télen, havas területen is védeni kell a szemet. A hó az UV-sugarak 80%-át is visszaveri a WHO szerint (míg az egyéb felszíni alakzatok az UV-fénynek csak a 10%-át).

Bármilyen esztétikus is az új napszemüvegünk, ha nem vagyunk biztosak a minőségében, inkább keressünk fel egy optikust, aki meg tudja állapítani a napszemüveg lencséinek UV-szűrő képességét!

Irodalom:

Dain S. J., Ngo T. P., Cheng B. B., Hu: Sunglasses, the European directive and the European directive and the European standard. Ophthalmic Physiol Opt. 30(3):253-256, 2010 May.

Robert J. E.: Ultraviolet radiation as a risk factor for cataract and macular degeneration. Eye Contact Lens.;37(4):246-249, 2011 Jul.

Chalam K. V., Khetpal V., Rusovici R., Balaiya S.: A review: role of ultraviolet radiation in age related macular degeneration. Eye Contact Lens, 37(4):225-232, 2011 Jul.