Dr. Lichthammer Adrienn, a Semmelweis Egyetem ETK Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének adjunktusa hangsúlyozza továbbá, hogy a szülőknek nagy a felelőssége abban, hogy gyermeküknek milyen táplálékot adnak.
Napjainkban számos követője van a vegetarianizmusnak, valamint a sokkal újabb keletű paleo diétának, amelyek nyersanyagaikat tekintve igen különbözők. Míg az előző a növényi eredetű táplálékokra alapoz, az utóbbi a nagy mennyiségű hús fogyasztását részesíti előnyben.
A vegetarianizmus bizonyos földrajzi területeken hagyományosnak mondható, de Európában mintegy száz éve csak szórványosan, az utóbbi évtizedekben azonban nagyobb számban talál követőkre. Többféle változata létezik, legszigorúbb formájában, a vegán étrendben, kizárólag a növényi eredetű táplálék fogyasztása engedélyezett, míg például az ovo-laktovegetáriánusok tejet, tejterméket és tojást is az étrendbe illeszthetnek. Táplálkozás élettani szempontból legkevésbé kifogásolható a szemivegetarianizmus, amelyben szárnyas vagy hal is a tányérra kerülhet, igaz, sokkal kevesebb mennyiségben, mint a vegyes étrendben. Bármely irányzatát kívánja követni valaki a vegetarianizmusnak, javasoljuk, hogy előtte szakemberhez forduljon segítségért, hiszen önmagában a hús elhagyásától semmivel sem lesz egészségesebb az étrend.
Az igazi veszélyt a szakszerűtlen, önjelölt táplálkozástudósoktól származó információ jelenti, hiszen a laikusok gyakran az internetről, vagy ismerősöktől szereznek (rész)információkat. Így nem érthetik az egyes nyersanyagok szervezetre gyakorolt hatását, nem ismerik fel a tápanyaghiányos állapotokat. Szakszerűtlen összeállítással különösen sokat árthatnak egy fejlődésben lévő szervezetnek. A csontrendszer jelentős része például a serdülőkor végéig alakul ki, ezért ha nem megfelelő a kalciummal való ellátottság ebben az időszakban, nagyobb az esélye a csontritkulás korai kialakulásának. Bár a növényekben is megtalálható ez az ásványi anyag, de a hasznosulása rosszabb, mintha tejjel vagy tejtermékekkel kerülne a szervezetbe. Ugyanez igaz a vasra is, melynek hiányában vashiányos vérszegénység alakulhat ki. Ezt súlyosbítja, hogy a normális vérképzéshez B12-vitamin is szükséges, ami kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg.
Nem jobb a helyzet a paleo étrend esetén sem. Ez ugyanúgy kizár bizonyos élelmiszereket (például a gabonaféléket és a tejet, tejterméket), hivatkozva arra, hogy ezek egyes összetevői (mint a glutén, tejcukor, kazein) mindenki számára károsak. Valóban léteznek olyan betegségek, ahol orvosi diagnózis alapján ezek kizárása indokolt (például cöliákia, tehéntejfehérje-allergia esetén), szükségtelen azonban az egészségesek számára is tiltani ezek fogyasztását. Ezt az étrendet követők továbbá a szokásosnál nagyobb mennyiségű húst fogyasztanak, amely túlterhelheti a vesét, vagy köszvényre hajlamosíthat. A hússal együtt gyakran több zsír kerül a szervezetbe, mely hosszabb távon megnövelheti a vérzsírértékeket (például a koleszterinszintet). További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy egyértelműen megmondjuk, kire hogyan hat (káros, vagy elfogadható) ez az étrend, hiszen sokféle genetikai hátterünk miatt ez mindenkire másképpen hathat.
Nem véletlen, hogy a dietetikusok a lakosság számára sokféle nyersanyagot tartalmazó, változatos étrendet ajánlják. Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy nincsenek tiltott élelmiszerek, csak kerülendő mennyiségek.
Forrás:
Divat diéták – gyereknek nem ajánlott a szélsőséges étrend.
Fotó: 123rf.com