SCORE
A SCORE az Európai Kardiológiai Társaság által összeállított szív- és érrendszeri kockűzatbecslő rendszer. Betűszó, a Systematic COronary Risk Evaluation (rendszerezett koszorúér rizikófelmérés) rövidítése. A nem, az életkor, a koleszterinszint, a vérnyomás és a dohányzás alapján kalkulálja a halálos koszorúér események 10 éves kockázatát. Külön táblázatot használ a magas és az alacsony rizikójú országokra. Ez a kockázatbecslés 40 és 65 éves kor között használható.
sejtciklus
A sejt életműködésének folyamata, mely az osztódástól a következő osztódásig tart. Ezt követően az új sejtek sejtciklusa kezdődik meg. Fázisai: az első nyugalmi fázis, a DNS lemásolása, sejtosztódást megelőző nyugalmi állapot (második nyugalmi fázis), osztódás. A nem osztódó sejtek megmaradnak az első nyugalmi fázisban, melyet ez esetben nulladik nyugalmi fázisnak nevezünk.
sejtmembrán
A sejtet a környezetétől elválasztó hártyaszerű képződmény, melynek fő alkotója a lecitin, melynek víz- és zsíroldékony része is van. Molekulái kettős réteget alkotnak, úgy, hogy a zsíroldékony részek a külvilág és a sejt belseje felé, a vízoldékony részek pedig a hártya belső rétege felé fordulnak. A membránon csak a víz képes szabadon áthatolni, a többi anyag csak speciális, szabályozott fehérje csatornánkon keresztül jut be, illetve ki.
sejtosztódás
Az a folyamat mely során a sejt genetikai állománya lemásolódik, megkétszereződik, majd a többi sejtalkotóval együtt a sejt kettéválik. A folyamat eredményeként az eredeti sejttel (anyasejt) teljesen azonos két utódsejt keletkezik. Az ivarsejtképző osztódás során nem másolódik le a génállomány, hanem csak kettéválnak a kromoszómák. Ez esetben az utódsejtek nem azonosak az anyasejttel.
SNP
Single Nukleotid Polymorphism. Genetikai variáció, a DNS egy ponton történő (egy nukleotidot érintő) megváltozását nevezik így.
stressz
A szervezet valamely külső negatív hatásra létrejött, védekezési reakcióban megnyilvánuló állapota, mely folyamatos feszültséget eredményez. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló képességét.
stresszor
Olyan külső hatás, mely szervezetünkből stresszreakciót képes kiváltani.
szabadgyök
Olyan egyszerű molekula vagy atomcsoport, amely egy szabad párosítatlan elektronnal rendelkezik. Stabil állapotban az elektronok mindig egyensúlyban vannak, így a szabad gyökök, elektron szerzésre törekszenek. Ezt más bonyolultabb molekuláktól lopják el, melyek így károsodnak és annak következtében funkciójuk romlik.
szekvenálás
Az örökítőanyag (DNS, RNS) elemsorrendjének meghatározása, a gének (és a nem kódoló területek) feltérképezése.
szekvencia
A szekvencia a biológiában az alkotóelemek sorrendjét jelöli. A DNS nukleotidbázisokból áll, itt nukleotidszekvenciáról, esetleg génszekvenciáról beszélünk. A teljes örökítőanyagra vonatkozó sorrendet genom szekvenciának nevezzük. A fehérjék aminosavakból állnak, itt az alkotóelemek sorrendje az aminosav szekvencia.
szénhidrát
Olyan szénből, hidrogénből és oxigénből álló molekula, melyben a hidrogén és oxigén aránya 2:1, éppúgy ahogy a vízben (H2O). A szó második része a Hydros=víz szóra utal. A szénhidrátok közé tartoznak a cukrok, a keményítő és a cellulóz is, valamint az emberi és állati szervezetben levő glikogén is, ami gyors szénhidrátforrás lehet. Az emészthető szénhidrátok legfontosabb tápanyagaink közé tartoznak, míg a cellulóz a bélrendszer működését befolyásolja.
szervkárosodás
A szervek sérülése, szövetelemeinek károsodása, elhalása, mely végül a szerv működésének zavarához vezet.
szifilisz
A szifilisz vagy vérbaj a Treponema pallidum nevű kórokozó által okozott nemi úton terjedő betegség. Veszélyessége abban áll, hogy kezdetben csak egy fájdalmatlan fekélyként van jelen, de eközben a kórokozók az egész szervezetet elárasztják, és hasonló elváltozásokat okozhatnak az agyban, a gerincvelőben vagy az erek falában, bénulást vagy infarktust okozva. Ezért korai felismerése, és kezelése kiemelt fontosságú.
szinbiotikum
Az élelmiszeripari termékekben a probiotikus mikroorganizmusokat és a prebiotikumokat gyakran együtt, egy készítményen belül alkalmazzák. Ezeket a termékeket nevezzük szinbiotikumoknak.
szív- és érrendszeri betegség
A szívet és az érrendszer bármely részét érintő betegség. Ide tartozik a magas vérnyomás betegség, az érelmeszesedés, a koszorúér betegség, a szívelégtelenség, a szívritmus zavarok, a stroke, és az alsó végtagi érszűkület is.
szívinfarktus
A szívizom egy területének az elhalása, az adott területet ellátó ér elzáródása következtében.
szövetkárosodás
A szerveket alkotó szövetek sejtes és/vagy sejtközötti elemeinek károsodása, mely funkciózavarhoz vezethet.
szövődmény
Valamely orvosi beavatkozás következtében, vagy egy betegség lefolyása során létrejövő változás, mely a betegség normális lefolyásának idejét, vagy módját, végül kimenetelét megváltoztatja. Ez jelentheti a betegség súlyosabb lefolyását, vagy egy teljesen új tünet kialakulását.
szteroid
A szteroidok szteránvázas (koleszterinhez hasonló szerkezetű) hormonok. Ilyen vegyületeket az emberi szervezet is előállít, a mellékvesekéreg-hormonok (kortikoszteroidok) és a nemi hormonok (szexuálszteroidok) ilyenek. Analóg vegyületeiket a gyógyászatban is használják, a kortikoszteroidok (ha valaki szteroidkezelést kap, akkor ezeket értjük alatta) gyulladáscsökkentő, immunrendszert gátló hatással rendelkeznek. Tartós adásuk reumatológiai kórképekben és autoimmun betegségekben szokásos. Súlyos asztmában is szükség lehet adásukra. A férfi nemi hormonok analógjai, az anabolikus szteroidok teljesítményfokozó, doppingszerek.
szubakut betegség
Elhúzódó, de jellemzően nem hosszan tartó betegség. Időtartama a betegség jellegétől függően változik, de általában 3-6 hét körüli.
szürkehályog (katarakta)
A szemlencse elhomályosodása az azt alkotó fehérjék közötti keresztkötések, összecsapzódások miatt.