vegetatív idegrendszer
Az idegrendszer automatikusan, tudatos kontroll nélkül működő része, mely a belső szerveink működését szabályozza. Például a vérnyomás, az emésztés, a mirigyeink működésének szabályozása a vegetatív idegrendszer irányítása alatt áll.
végtagbénulás
A végtagok (karok, lábak, vagy ujjak) mozgatásának képtelensége. A bénulás oka, általában az izom beidegzési zavara. A zavar helye lehet az agyban, a gerincvelőben, vagy magában az idegben.
vércukor
A vérplazmában található szőlőcukor (glukóz). Éhomi vérszintje egészséges emberben 4-6 mmol/l között van, és étkezés után sem emelkedik 11 mmol/l fölé. Laboratóriumi vizsgálat során a reggeli éhgyomri és a terheléses (75 g szőlőcukor elfogyasztása utáni) 120 perces értéket vizsgálhatják, az utóbbi normál értéke 7.8 mmol/l alatti. Ritkán kerül sor random (étkezéstől független) vizsgálatra. Ha a random vércukor 6 mmol/l feletti, éhgyomri vizsgálat javasolt, ha 11 mmol/l feletti, az cukorbetegségre utal.
vérnyomás
A vérnyomás a vér által az artériák falára gyakorolt nyomás. Az artériákban mérhető nyomás a szívműködéssel szinkron változik. A szisztole(S) a szív összehúzódását jelenti, így a szisztolés vérnyomás a szív összehúzódásakor létrejövő nyomás. A diasztole(D) a szív elernyedését jelenti, így a diasztolés vérnyomás az a nyomás, ami a nagy artériákban a szív ellazulása idején is jelen van. Ez utóbbi nyomás tehát az artériákban mérhető nyomás minimális értéke. A vérnyomás értékét általában Hgmm-ben fejezzük ki, és S/D formában adjuk meg, pl.: 135/75 Hgmm. A per jel előtti érték a szisztolés érték, a szív izom állapotára a per jel utáni diasztolés érték az erek állapotára utal.
vérzsír
A vérplazmában található zsírszerű anyagok (lipidek) összefoglaló neve. Ide tartoznak a koleszterin és a trigliceridek.