A kövérségről

Típusai

A következmények szempontjából nem mindegy, hogy a plusz zsírszövet hogyan oszlik el, megkülönböztetünk „alma” (férfias) és „körte” (nőies) típusú elhízást. A BMI nem tesz különbséget a kettő között, erre használjuk a derékkörfogatot (másnéven haskörfogat). Itt már bajban vagyunk a normál tartománnyal. Ázsiaiakban különbözik az európaiakétól, az alkati különbségek miatt, erre most nem térnék ki részletesebben. Férfiakban és nőkben is különbözik, a férfiak haskörfogata nagyobb. A nemzetközi ajánlások szerint a nők haskörfogata 80 cm alatt, a férfiaké 94 cm alatt normális. A magyar ajánlás ennél megengedőbb, nőknél 88 cm-ben, férfiaknál 102 cm-ben határozza meg a normál felső határát.

Mit okoz a kövérség?

A megnövekedett testtömeg nem esztétikai kérdés, számos betegség kialakulásának kedvez. Különösen a hasi (alma típusú) elhízás okoz gondot, bár a mozgásszervi panaszok kialakulása tisztán mechanikai eredetű, mindegy, hogy a többletsúly hol helyezkedik el.

Hasi típusú elhízás esetén megváltozik a zsírszövet összetétele és működése, gyulladásos sejtek jelennek meg benne, és a zsírsejtek által termelt hormonszerű anyagok mennyisége és minősége is megváltozik. A legtöbb következményes kórkép kialakulásában ez játszik közre. Ilyenkor nagy gyakorisággal alakul ki a metabolikus szindróma, amelyre az elhízás mellett jellemző a magas vérnyomás, a vérzsírok összetételének megváltozása (diszlipidémia), ami az érelmeszesedés kialakulásának kedvez, és a vércukorszint is előbb-utóbb megemelkedik (csökkent glukóztolerancia, majd cukorbetegség). Ezek mellett számos olyan, rutinvizsgálatokkal nem mérhető eltérés is kialakul, amely az érelmeszesedés folyamatát serkenti. Gyakran alakul ki szívbetegség, ennek legfőbb oka a koszorúerek szűkülete, de enélkül is károsodhat a szívműködés, hiszen a nagyobb testsúly miatt ugyanakkora aktivitáshoz nagyobb teljesítményre van szükség, miközben hasi elhízás esetén a szívizomrostok közé is zsír rakódik le, rontva azok működést. Nem csak az artériák, de a vénák működését is károsítja a túlsúly, gyakoribb a visszeresség, és a trombózis kialakulásának kockázata is 2-3-szorosára nő.

Forrás: 123rf.com

A túlsúly a termékenységet is csökkenti, mindkét nemben. A nemi hormonok anyagcseréje részben a zsírszövetben zajlik, ha annak mennyisége és működése megváltozik, az a nemi működést is befolyásolni fogja. Férfiakban csökkenhet a tesztoszteronszint, míg nőkben a férfi nemi hormonok túlsúlya jöhet létre. Ha kialakul a terhesség, akkor a terhességi szövődmények esélye nagy.

Nagyobb testsúly esetén a daganatok kialakulásának esélye is megnő, különösen igaz ez a vastagbélrák és az emlőrák esetében, de a kockázatfokozódás szinte minden daganatra vonatkozóan kimutatható.

A túlsúly a tüdőt sem kíméli. Már Charles Dickens leírta a később Pickwick szindrómának elnevezett kórképet a Pickwick klub című regényében. Ilyenkor az elhízás miatt a rekesz kitérése csökken, romlik az oxigén felvétele és a széndioxid ürülése, ami álmossághoz, nappali elalváshoz vezet, és fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Gyakran társul alvási apnoe szindrómával, ilyenkor éjjel jelentkeznek hosszabb-rövidebb légvétel nélküli időszakok, amikor az oxigénellátottság romlik. Ez elősegíti a magas vérnyomás és szívelégtelenség kialakulását, ritmuszavar jöhet létre, ráadásul a megzavart alvás miatt megváltozott anyagcsere további súlygyarapodáshoz vezethet, ördögi kört alakítva ki. Az elhízás és az asztma között is van összefüggés, túlsúly esetén az asztma gyakoribb, az elhízott asztmások tünetei fogyás esetén javulhatnak. Az nem pontosan ismert, hogy a kapcsolatot mechanikai tényezők (felnyomott rekeszizom), vagy a zsírszövet által termelt gyulladásfokozó anyagok jelentik, de feltehetően mindkettőnek van szerepe.

Az elhízás és a depresszió között kétirányú kapcsolat van, depresszió következtében kialakulhat elhízás, de az elhízás is depresszióhoz vezethet. A depresszió kialakulásában a megváltozott hormonháztartás és a zsírszövet által termelt gyulladást serkentő anyagok is szerepet játszhatnak. A már kialakult depresszió ráadásul gátja lehet a sikeres testsúlycsökkentésnek.

Az elhízás az epekövesség kialakulását is elősegíti, az epe koleszterinben túltelítetté válhat és koleszterinkövek alakulhatnak ki. Érdekes módon a szigorú fogyókúra is fokozza az epekövek kialakulásának esélyét, mert ilyenkor csökkenhet az epe foszfolipid-tartalma, és a foszfolipidek azok az anyagok, amelyek az egyébként oldhatatlan összetevőket oldatban tartják.

A bőrön is számtalan eltérés alakulhat ki. A már korábban említett vénás keringészavar a lábszáron vénás fekélyek kialakulásához vezethet. A nagyobb nyomásnak kitett területeken a fájdalomérzés csökkenés és bőrkeményedés alakulhat ki. A bőr szerkezetének megváltozása, a redők kialakulása és a gyakran társuló cukorbetegség miatt gyakoribbak a gombás és bakteriális fertőzések is.

Miért hízunk el?

Ha a túlsúly ennyire rosszat tesz a szervezetnek, akkor miért alakul ki? Hiszen a szervezet működése igen pontosan szabályozott, nem kivétel ez alól a táplálékfelvétel és –leadás egyensúlya sem. A központi idegrendszer folyamatosan értesül a zsírraktárak állapotáról, a gyomor telítettségéről, az energiaszükségletről, és a szükségletnek megfelelően kellene, hogy szabályozza az energiafelvételt és –leadást. Hogy ez nem történik meg, annak az az egyik oka, hogy a táplálkozásnak ma már számtalan egyéb funkciója is lett a puszta energiafelvételen kívül. Az étkezéseknek fontos társadalmi funkciója van, az ünnepek fontos része az ünnepi ebéd vagy vacsora, ott vannak a munkavacsorák, a vasárnapi ebédek, a „csak még egy falatot a mami kedvéért”, ahol egyéb szempontok miatt többet eszünk, mint amennyi a létfenntartásunkhoz szükséges. Azt pedig már állatkísérletek is igazolták, hogy a finom ennivalónak jutalmazó szerepe is van, ami szintén túlfogyasztáshoz vezet. Már pedig finomakat eszünk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a napi tevékenységekhez szükséges mozgásmennyiség drasztikusan lecsökkent, már ki is alakult az energiafelvétel és –leadás egyensúlyának felborulása, és fel is szaladt néhány kiló.

Hogyan fogyjunk le?

A három alappillér a megfelelő étrend, a megfelelő testmozgás és a megfelelő lelki egyensúly. Oldalainkon reméljük mindegyikhez talál segítséget.

Irodalom:

Wilson P. W. F. et al.: Overweight and Obesity as Determinants of Cardiovascular Risk The Framingham Experience. Arch Intern Med., 162:1867-1872, 2002.

Prospective Studies Collaboration: Body-mass index and cause-specific mortality in 900 000 adults: collaborative analyses of 57 prospective studies. Lancet, 373, 1083–1096, 2009.

Huxley R., Mendis S., Zheleznyakov E., Reddy S., Chan J.: Body mass index, waist circumference and waist:hip ratio as predictors of cardiovascular risk--a review of the literature. Eur J Clin Nutr., Jan; 64(1):16-22, 2010.

Narayan K. M. V. et al.: Effect of BMI on Lifetime Risk for Diabetes in the U.S. Diabetes Care June, 30, 6, 1562-1566, 2007.

Abdullah A., Peeters A., de Courten M., Stoelwinder J.: The magnitude of association between overweight and obesity and the risk of diabetes: a meta-analysis of prospective cohort studies. Diabetes Res Clin Pract., Sep; 89(3):309-319, 2010.

Pischon T. et al.: Obesity and cancer. Proceedings of the Nutrition Society, 67: 128-145, 2008.

Dai Z. et al.: Obesity and colorectal cancer risk: A meta-analysis of cohort studies. World J Gastroenterol, August 21; 13(31): 4199-4206, 2007.

Adams K. F. et al.: Body mass and colorectal cancer risk in the NIH-AARP cohort. Am J Epidemiol., Jul 1; 166(1):36-45, 2007.

Rabec C., de Lucas Ramos P., Veale D.: Respiratory complications of obesity. Arch Bronconeumol., May; 47(5):252-261, 2011.

Kulie T., Slattengren A., Redmer J., Counts H., Eglash A., Schrager S.: Obesity and women's health: an evidence-based review. J Am Board Fam Med., Jan-Feb; 24(1):75-85, 2011.

Teerds K. J., de Rooij D. G., Keijer J.: Functional relationship between obesity and male reproduction: from humans to animal models. Hum Reprod Update. Sep-Oct; 17(5):667-683, 2011.