A vénák betegségei

Trombózisnak azt a folyamatot nevezzük, amikor az érpályában a vér megalvad, és vérrög (trombus) keletkezik. A vérrög helyileg a vénát elzárja, vagy elsodródva más területeken okoz elzáródást. A vérrögöt trombusnak, ha elszabadul embólusnak, az általa okozott érelzáródást embóliának nevezzük. A trombózis kialakulásához az érfal károsodása, a vér sebességének meglassulása vagy a vér fokozott alvadási készsége vezethet. Ennek okai lehetnek: vénagyulladás, sérülés, hideg-meleg hatás vagy allergia. A vér áramlásának lassulását, pangását okozhatja a hosszas fekvés, mozdulatlanság, szívelégtelenség vagy áramlási zavar (pl. várandósságnál).

A fokozott alvadékonyságra hajlamosító tényezők lehetnek öröklöttek, de a trombózis kockázatát hordozza bármely tumoros betegség, valamilyen műtét, a várandósság, ágyhoz kötöttség, hosszú egyhelyben ülés (pl. utazásnál), hormonkészítmények (pl. fogamzásgátlók) szedése, és az idős kor is.

Ha a vérrög elszabadul, akkor legnagyobb eséllyel a tüdőbe kerül, ahol a tüdőerek elzáródását, vagyis a tüdőembóliát okozza. Ez az állapot lehet tünetmentes, okozhat kisebb légzési zavart, vagy akár a keringés halálos kimenetelű összeomlásához is vezethet. Épp ezért mindent meg kell tenni a megelőzésére.

Tünetek

A mélyvénás trombózis az érintett terület érzékenységével, vizenyőjével, melegségével, a bőr elszíneződésével, a felszínes vénák megtelésével, kiemelkedésével, illetve mindezen tünetek kombinációjával járhat, de az is előfordulhat, hogy a folyamat teljesen panaszmentesen zajlik. Különösen a lábszár mélyvénás trombózisának felismerése ütközhet nehézségekbe, hiszen a lábszár vénás elfolyását legalább három különböző véna biztosítja, ezért az egyik elzáródása, trombózisa nem gátolja a vénás visszaáramlást, így a tünetek sem jelennek meg. Az egyetlen erre utaló jel lehet, hogy a beteg álláskor, vagy séta közben jelentkező lábikra-érzékenységről, fájdalomról panaszkodik, amely a lábak felpolcolásával enyhül.

Az elzáródott felszínes véna mindig tapintható egyenes, kemény kötegként, amelyet gyulladásos jelenségek (bőrpír, fájdalom, melegség) kísérnek.

Az alsó végtagi mélyvénás trombusból leszakadó vérrögök kapcsán kialakult tüdőembólia tüneteinek súlyossága nagyban függ az érelzáródás kiterjedésétől és a páciens embóliát megelőző szív- és tüdőállapotától. Kisebb tromboembólusok akár tünetmentesek is lehetnek. Nagyobb elzáródás esetén légszomj, szapora felületes légvétel, izgatottság, nyugtalanság jelentkezik. További tünet lehet a köhögés, vérköpés, mellkasi fájdalom, láz, szédülés, eszméletvesztés.

Kezelési módjai

A kezelés célja a gyulladás megszüntetése, a trombózis oldása és a fájdalom enyhítése. A gyulladás csökkentésére és a fájdalom enyhítésére gyulladásgátlókat lehet alkalmazni. A fájdalom enyhítésére nagyon jótékony a hideg borogatás. A trombózis oldásának elsődleges eszköze a véralvadásgátló kezelés, amikor is a legtöbbször heparint, vagy származékait, az ún. alacsony molekulasúlyú heparinokat kapnak a betegek.

Felszínes vénák trombózisakor nem szteroid gyulladásgátló (pl. indometacinum) adásán, ill. helyi fájdalomcsillapításon kívül egyéb teendőre nincs szükség. A betegség kórházi bennfekvést nem igényel.

Amennyiben a mélyvénás trombózis kizárható, a beteget nem szabad fektetni! Fontos az érintett vénában a keringés gyorsítása például rugalmas pólya („fásli”) felhelyezésével vagy gumírozott harisnya hordásával, esténként felpolcolt lábbal való pihenéssel, hogy a keringést a gravitáció is elősegíthesse.

Mélyvénás trombózis esetén a kezelés a szövődmények (tüdőembólia, idült vénás elégtelenség) megelőzésére irányul. Ha bebizonyosodik a diagnózis, a beteget kórházban kell ápolni. Lábrészen megemelt ágyvégekkel kell fektetni, csak a legszükségesebb esetekben lehet felkelnie az ágyból. A véralvadásgátló kezelést (heparin) a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni. A vénás, ill. bőr alatti véralvadásgátló kezelést később szájon keresztül szedhető véralvadásgátlókkal lehet folytatni (kumarinszármazékok). Mélyvénás trombózisos eseményt követően a tünetek súlyosságától, életkortól, társbetegségektől függően a tablettás véralvadás gátlás 2-6 hónap időtartamig szükséges.

Forrás: 123rf.com

Diagnózis

A mélyvénás trombózis diagnózisa az esetek felében nem állítható fel megnyugtatóan műszeres vizsgálat nélkül. A biztos kórismének azért van jelentősége, mert ha elnézünk egy mélyvénás trombózist, rettegett szövődményeként a tüdőembólia hirtelen halált is okozhat. Ha viszont feleslegesen alkalmazunk véralvadásgátlókat, indokolatlanul kockáztatjuk a vérzéses szövődmények kialakulását. Ezért ilyen esetekben manapság a fizikális vizsgálat mellett rutinszerűen elvégzik a vénák Doppler ultrahangos megfigyelését. A vizsgáló a lágyékban a comb véna fölött, majd a comb középső részén, végül a térdhajlatban a térd vénája fölött figyeli az ultrahangos képet és zörejeket. Ép véna fölött süvítő szél jellegű hangot lehet hallani, mely a légvételek ütemének megfelelően erősödik, ill. halkul. Manapság a vénák kontrasztanyagos feltöltésére alig van szükség a diagnózis felállításához.

Tüdőembólia gyanúja esetén mellkas röntgen, EKG elvégzése alapvető fontosságú, ám a betegségben látható jellegzetes eltérések ellenére nem vezet mindig egyértelmű diagnózishoz. Szintén nem specifikus vizsgálat, a vérből meghatározható ún. D-dimer szint, amelynek emelkedése arra utal, hogy a szervezetben valahol vérrögképződés zajlik. Az enzimvizsgálatok csak támogatják a kórismét, de sajnos nem elég érzékenyek és specifikusak. Pontosabb képet mutat a mellkas spirál CT felvétele. Célzott vizsgálat a tüdő perfúziós izotópos vizsgálata. Ilyenkor 99 m technéciummal jelzett albuminrészecskéket fecskendeznek a beteg vénájába. Ezek a részecskék a tüdő legapróbb vénácskáiban akadnak el. Normál esetben egyenletesen oszlanak el a tüdőben. Érelzáródás esetén, a kiesett területen ennek megfelelően kisebb lesz a radioaktivitás. Pontosabbá tehető a diagnózis, ha a vizsgálatot 133 Xenon gáz belégzéses scintigráfiájával egészítik ki. Egyértelmű diagnózist ad a tüdő erek kontrasztanyagos feltöltése, ezt azonban csak akkor szokás alkalmazni, ha a fenti vizsgálatok nem vezetnek diagnózishoz, de a tünetek súlyossága minél hamarabbi döntést igényel.

Gyógyulási esélyek

Amélyvénás trombózis rendszerint jóindulatú, de szövődményeként tüdőembólia is kialakulhat, amely súlyos esetben a beteg halálához is vezethet. Emiatt mindig komolyan kell venni a betegséget.

Lezajlott mélyvénás trombózist követően krónikus vénás elégtelenség alakulhat ki, a fő panasz az alsó végtag járáskor, illetve álláskor jelentkező fáradékonysága, fájdalma, amelyek pihentetésre, ill. láb felpolcolására enyhülnek. A lábon vizenyő, tágult vénák látszanak, idővel a bőr barnás elszíneződése is megjelenik a lábszárak belső oldalán.

Szerencsére a felületes vénás gyulladás és trombózis (thrombophlebitis) súlyos szövődményeket nem okoz.

Helyes életmóddal a trombózis ellen

A megelőzés legfontosabb eleme a megfelelő mennyiségű mozgás, hogy az izmok tovább pumpálják a vért. E mellett a zsírszegény étrend, az ómega-3 zsírsavak (halolaj) nagyobb mennyiségű bevitele és az E-vitamin csökkentik a vér alvadékonyságát. A fenti két alkotórész szempontjából nagyon előnyös a lenmagolaj rendszeres fogyasztása. Az érfal sejtjeinek sérülékenységét fokozza, ha egy bizonyos aminosavból, a homociszteinből túl sok van a vérünkben. Ennek szintjét B-vitamin-komplex (folsav, B6 és B12 vitamin) szedésével hatékonyan csökkenteni lehet.Nagy K-vitamin-tartalmú zöldségek nem fokozzák az alvadást, de egyes véralvadásgátló gyógyszerek hatékonyságát rontják.

A külső visszértágulatoknak is figyelmet kell szentelni. Jelenlétük esetén vénás torna, érharisnya, fásli viselése szükségszerű lehet – főként például hosszú utazásoknál. Fokozott kockázat, vagy bizonyos méret felett a visszerek elzárása, műtéti eltávolítása válhat szükségessé. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a fertőzéskapukat felismerjük. Jelentős visszértágulatban különösen veszélyes lehet a fogamzásgátlók szedése és/vagy a dohányzás „együttes jelenléte”.

Tudta?

Hazánkban is, világszerte is a felnőtt lakosságnak 40%-a szenved valamilyen vénás betegségben. Évente 15 000 beteg szorul kórházi kezelésre vénás betegség miatt. A sebészeti osztályokra felvett érbetegeknek megközelítően a fele kerül vénás betegség miatt műtétre. A belgyógyászati betegek közül minden ötödiknél alakul ki mélyvénás trombózis, s ennek 5%-ában lép föl mélyvénás elégtelenség.

50 ug, vagy ennél nagyobb ösztrogéntartalmú fogamzásgátló szert szedő egészséges nők esetében a mélyvénás trombózis és tromboembóliás betegségek kockázata 3-4-szer nagyobb, mint ösztrogént nem szedő társaikban. A betegség kockázata, a dózis csökkenésével egyértelműen mérséklődik. Ennek oka, hogy ösztrogén hatására nagyobb mennyiségben termelődnek alvadási faktorok, ill. a vérlemezkék összetapadási hajlama is nagyobb.

Irodalom:

ACR Appropriateness Criteria® suspected lower extremity deep vein thrombosis

Deep vein thrombosis. National Heart, Lung, and Blood Institute.

Deep vein thrombosis (DVT). The Merck Manuals: The Merck Manual for Healthcare Professionals.