Evezés
Nagyon kevés olyan sportág létezik, amelyet nem csak vízen, hanem szárazföldön, edzőtermi körülmények között, szezontól függetlenül is gyakorolhatunk. Ilyen az evezés is, hiszen nem csak a speciális hajóban, speciális evezőkkel szánthatjuk a vizet, hanem ú.n. evező-ergométeren is modellezhetjük ugyanazt a mozgássort, miközben egy digitális kijelzőn láthatjuk a megtett távot, időt és a karmozdulatok erejét (csapásszámot).
Hogyan evezzünk?
Az ergométer és a hajó sajátossága a sínen guruló ülőke. A lábfejeket egy pánt segítségével fixálni tudjuk a hajófenékhez, majd az evezőket megragadjuk, és a lábakat kinyújtjuk, az ülést hátratoljuk, miközben térdünk kinyújtjuk, gerincünk egyenes. Az evezők ekkor a mellkas síkjába érkeznek, karunk behajlik.
Az evezés egy klasszikus ciklikus sport, vagyis tulajdonképpen egy végtelen láncmozdulattal jellemezhető, amely két ütemből – „áthúzásból” és „előrekocsizásból” - épül fel. Az áthúzás során dolgoznak izmaink, előrekocsizáskor pihennek. A mozgássor akkor jó, ha nincs benne irameltérés, vagyis ha a ciklus egyenletes.
Ugyanis sokan – főleg a kezdő sportolók, szabadidő sportolók – elkövetik azt a hibát, hogy az előrekocsizást sokkal gyorsabban bonyolítják le, mint a húzást. Természetesen a helyzet adja magát, hiszen az előrerugaszkodás nem igényel különösebb erőfeszítést, ellentétben a húzással, a munkafázissal. Tehát az edzések alatt komoly feladat a két ütem időbeli szinkronjának begyakorlása.
Feltehetjük a kérdést, hogy melyek az evezésben közreműködő legfőbb izomcsoportok? Nos, a comb izmai indítják el a csapást, amelynek erejét a törzs (derék, hát, has) izmai tartják meg. A láb kinyújtásakor a felsőtest lendül munkába, majd a karok, vállak, felső hátizmok fejezik be a húzást.
Nem csupán az aerob állóképesség, hanem az izomerő is fontos limitáló tényező a sportági eredményességben. A karcsapások ereje azonban az egyén anatómiai jellemzőitől, vagyis termetétől is nagymértékben függ. Gondoljunk egy hosszú lábú, hosszú karú, közel két méter magas és egy alacsony, sokkal izmosabb versenyzőre: vajon ki a befutó? Természetesen a magasabb, hosszabb végtagokkal rendelkező sportoló, mivel biomechanikai szempontból sokkal gazdaságosabban képes egy mozgásciklust kivitelezni.
Az evezés – csakúgy, mint az úszás – meglehetősen nagy energiaigényű sportág, óránként 500-600 kilokalóriát is felemészthet. A közepes intenzitáson. legalább 50 percig végzett evezés kiváló állóképességi – cardio – edzést jelent, miközben egyenletesen erősíti a láb, törzs, karok izmait. Azonban rendkívül fontos a megfelelő technika elsajátítása, mivel derékfájdalmat (gerincbántalmat) okozhat.
Forrás: 123rf.com
Kiknek javasolt?
Lifetime sport lévén korra való tekintet nélkül javasolható. Cardio edzés egyik komponenseként egészségmegőrzésre, szív-ér rendszeri, anyagcserebetegségek megelőzésére kiválóan alkalmas. Azonban nem javasolt ízületi betegségek, különösen térd-, csípő- vagy gerincbántalmak esetén.
Negyven év felett azonban célszerű előzetes orvosi vizsgálat alapján tájékozódni a szervek állapotáról és az edzésprogramot az eredmények függvényében alakítani. Minden esetben fokozott figyelmet kell szentelni a megfelelő bemelegítésre, a fokozatos terhelésre és a megfelelő levezetésre, nyújtásra, regenerációra.
Irodalom:
Nagy, Gy.: Mérési és számítási módszerek a sportban, Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest,1992.
Berta, M., Boros, Sz., Farkas, J., Tóth, J.: Kézikönyv nemcsak testépítőknek, Totem Kiadó, Budapest, 2001.