Fontosabb kardiológiai vizsgálatok

EKG (elektrokardiogramm)

A legalapvetőbb műszeres vizsgálat, amellyel akár a háziorvosnál is találkozhatunk. A szívünkben lévő elektromos tevékenység rögzítése a mellkasra és a végtagokra helyezett fém elektródák segítségével történik. Rutinszerűen 6 mellkasi és 4 végtagi elvezetés felhelyezésével úgynevezett 12 csatornás EKG-t készítünk (a gép 12 vonalat húz, amelyek különböző irányokból képezik le a szív elektromos aktivitását). A jellegzetes hullámok számos szívbetegséggel kapcsolatban adnak információt.

Elsősorban időszakosan jelentkező ritmuszavaroknál (túl gyors, túl lassú, vagy rendszertelen szívverés) jön szóba a 24 órás EKG monitorozás (Holter), amikor öntapadó, egyszer használatos elektródák segítségével zsebnotesznyi nagyságú felvevő egység rögzíti az összes napi szívverést. Ezt számítógép segítségével értékelik ki.

A fizikai terhelés során készített EKG vizsgálatot ergometriának nevezzük, ilyenkor vagy futószalag, vagy kerékpár használatával fokozatosan növeljük a terhelést, miközben a páciens vérnyomását és EKG mintázatát folyamatosan monitorozzuk és rögzítjük. A műszert szűrővizsgálatként is használjuk, elsősorban a 40 év feletti férfiak terhelésre jelentkező anginái (koszorúér vérellátási zavarok) felismerésére. Nőknél gyakrabban ad a vizsgálat álpozitív eredményt, azaz EKG eltérést mutat jelentős koszorúér-szűkület nélkül.

Forrás: 123rf.com

Vérnyomásmérő

Manapság sok háztartásban van vérnyomásmérő, ezért érdemes néhány szót ejteni a szakszerű vérnyomásmérésről. Akkor mutat pontos értéket a műszer, ha a mandzsetta mérete megfelelő, azaz a mandzsetta belsejében található felfújható gumitömlő szélessége a kar körfogatának 40%-a, hossza pedig a kar körfogatával megegyező. A mandzsetta alatt ruha egyáltalán nem lehet, a mandzsetta alsó része 2 cm-rel legyen a könyökhajlat felett. Vérnyomásmérés előtt érdemes kb. 5 percig ülő helyzetben pihenni. A jobb karon mért vérnyomásérték normálisan is magasabb lehet 5-15 Hgmm-rel az ellenoldalinál.

A lábon mért vérnyomás 20-30 Hgmm-rel magasabb kell, hogy legyen a karon mértnél. alsó végtagi érszűkület van jelen, ha az úgynevezett boka/kar index eléri az 1-et, vagy annál alacsonyabb értéket mutat, azaz a karon magasabb a vérnyomás. Az otthon használatos vérnyomásmérők rendszerint nem alkalmasak lábon történő vérnyomásmérésre.

ABPM (Ambulantory Blood Pressure Monitoring - Ambuláns vérnyomásmérő)

Az ABPM 24 órás, vagy hosszabb ideig tartó folyamatos vérnyomás-monitorozást tesz lehetővé. Előnye, hogy a hajnali és éjszakai vérnyomáskiugrások, napközbeni vérnyomásesések kiszűrhetők a használatával. A beállított gyógyszeres terápia hatékonysága jól látható. Ha hiányzik a normálisan jelen levő vérnyomáscsökkenés az éjszakai órákban, vese, hormonális, vagy egyéb eredetű magas vérnyomás betegség lehetősége merülhet fel.

Újabban vannak olyan készülékek, amelyek a vérnyomást és a az EKG-t egyszerre monitorozzák.

Echocardiographia (szív ultrahang)

A mellkason keresztül végzett szívultrahangos vizsgálat manapság a kardiológiai kivizsgálás rutinszerű része. A páciens ilyenkor mellkasát szabadon hagyva hanyatt, vagy bal oldalára fordulva fekszik a vizsgáló ágyon, bal kezét a feje fölé rakja (a vizsgálat közben rendszerint szükség van a testhelyzet változtatására). A vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges éhgyomri állapot. Az ultrahang információt nyújt a szívben található anatómiai eltérésekről, illetve a funkcionális zavarokról is. A koszorúserek állapotáról ez a vizsgálat nem szolgáltat direkt adatokat. A szív bizonyos területein jelentkező falmozgászavarok utalhatnak régi, vagy friss koszorúér-elzáródásra.

A mellkasfalon keresztül végzett vizsgálat mellett lehetőség van a nyelőcsőbe bevezetett vizsgáló fejen keresztüli képalkotásra, amely, mivel a csontos mellkas és a tüdő nem vetül a képbe, még pontosabb anatómiai viszonyokat mutat meg. Ezt a vizsgálatot csak indokolt esetben végzik. Ilyenkor nagyjából a gyomortükrözés kellemetlenségeire kell felkészülni. Sok helyen enyhe bódulatban történik a vizsgálat. A nyelőcsőn keresztüli echokardiográfia előtt 6 órás éhezés szükséges. Megkezdésekor minden esetben vénabiztosítás történik, általában könyökhajlati vénába behelyezett kanül segítségével.

Terheléses echocardiographiás vizsgálat is végezhető, ilyenkor azt vizsgálják, hogy a dinamikus (kerékpár vagy futószalag) vagy gyógyszeres (dobutamin, dipyridamol) terhelés alatt kialakul-e olyan falmozgászavar, amely a nyugalmi felvételeken nem volt látható.

Mellkasröntgen

Az utóbbi időben számos egyéb vizsgálómódszer mellett, a mellkasröntgen kardiológiai jelentősége kisebb lett, de még így is fontos vizsgálatnak tekinthető, különösen tüdő, mellhártya, illetve szív eredetű problémák elkülönítő diagnosztikájánál. Előnye, hogy könnyen hozzáférhető, fájdalmatlan, legfőbb hátránya, hogy sugárterheléssel jár.

Szív CT

A CT (computer tomographia) szintén röntgensugár felhasználásával alkot a test keresztmetszeti síkjairól képet. A szív CT esetén másodpercenként sok, nagyon vékony szeletet készítenek, amelyekkel már igen pontos adatok nyerhetők. Koszorúérfestéssel egyenértékű információk nyerhetők a coronariákról (koszorúerekről), ami miatt bizonyos esetekben ez a vizsgálat ki is válthatja a szívkatéterezést. Természetesen ebben az esetben beavatkozásra, értágításra nincs lehetőség, így, ha nagy a valószínűsége a koszorúér-szűkületnek, mindenképpen a katéteres vizsgálatot kell választani.

A szív CT a többi CT vizsgálathoz hasonlóan fekvő helyzetben, egy vizsgálóasztalon történik, amely a CT berendezés hengerébe csúszik be. A bezártságra érzékenyeknél előfordulhat kellemetlen közérzet, bár a belső tér viszonylag tágas, a vizsgálat pedig nagyon rövid ideig, 3-5 percig tart. A felvételt készítő asszisztensekkel mikrofonon keresztül, folyamatosan lehet kommunikálni. Fontos, hogy a vizsgálat alatt minél ellazultabb állapotban kell a páciensnek lennie. A CT gyűrűbe való betolás előtt könyökvénába kanül behelyezése történik, amelyen keresztül a vizsgálat alatt kontrasztanyag adására van lehetőség. Ennek megfelelően, más kontrasztanyagos vizsgálatokhoz hasonlóan, a cukorbetegeknek a metformintartalmú gyógyszereket 2 nappal korábban el kell hagyni, mert súlyos vesekárosodást eredményezhet a két szer kölcsönhatása. Eleve beszűkült veseműködés esetén akár ellenjavallt is lehet a kontrasztanyag adása, mindenesetre 70 éves kor felett, ismert vesebetegség esetén körültekintő mérlegelésre van szükség.

A szív CT vizsgálat során fontos, hogy a páciensnél ritmusos és ne túl gyors szívműködése legyen, ennek hiányában vénás gyógyszerek (elsősorban bétablokkolók) adására is szükség lehet. Ezeknek a gyógyszereknek elsősorban súlyos asztmásoknál lehetnek mellékhatásai.

Forrás: 123rf.com

Szív MR (mágnes rezonancia vizsgálat)

Az MR újabb alkalmazási területe a szívizom életképességének megítélésére végzett vizsgálat, illetve veleszületett vagy szerzett szívhibák kimutatása. Az MR vizsgálatnak nem ismert káros mellékhatása. A vizsgálat során alkalmazott MR kontrasztanyagra (amely nem tartalmaz jódot) előfordulhat allergiás reakció, de a jódos kontrasztanyaggal ellentétben, ennek beadásakor nem jelentkezik melegség, kipirulás, fémes szájíz, viszketés. A vizsgálat fekvő helyzetben, döntően hanyatt történik, az asszisztens egy „felületi huroknak” nevezett rádióantennát helyez a vizsgálandó terület fölé. Kellemetlenséggel járhat, hogy a gép, kopogó jellegű hangos zajjal dolgozik (ez ellen füldugóval lehet védekezni). A vizsgálat több mérési sorozatból áll, egy-egy sorozat alatt (2-4 perc) mozdulatlanul kell feküdni.

A vizsgálat mágneses térben történik, ezért sajnos a pacemakerrel élő pácienseknél MR vizsgálat nem végezhető. Ugyanígy műtéttel beépített mágnesezhető anyaggal rendelkezők (bizonyos régebbi izületi protézisek, méhspirál, beépített gyógyszerinfúziós készülék stb.) esetében az implantátumok elmozdulásának, illetve a fémek felforrósodásának kockázata miatt a vizsgálat nem kivitelezhető. A testen viselt fémtárgyakat is le kell venni, a zsebeket ki kell üríteni.

A szokásos gyógyszereket kevés vízzel be lehet venni, éhgyomor nem szükséges a vizsgálathoz.

Szívkatéterezés (coronarographia)

A koszorúér-betegség pontos diagnosztikájának elsődleges módja a szívkatéterezés, amely azonnali beavatkozásra is ad lehetőséget. A koszorúérfestést sürgős ellátás során akut szívizominfarktusban végzik, de indokolt esetben lehet a kivizsgálás része is. A vizsgálat artériás behatoláson keresztül felvezetett katéterrel történik vagy ágyéki behatolásból, vagy a csukló erein keresztül. A katéteren keresztül a szív koszorúereibe kontrasztanyagot fecskendeznek, így röntgen képerősítő alatt kirajzolódik az érrendszer. Láthatóvá válnak az esetleges szűkületek, és a katéteren keresztül a szűkület tágítására (egy ballon felfújásával) is lehetőség van. A tágítás után az érbe egy hálószerű eszközt (stentet) helyeznek, ami a kitágított részt nyitvatartja. Egyes stentek olyan gyógyszert is tartalmaznak, ami gátolja az ér visszaszűkülését. A vizsgálat során a szívüregek és a szívbillentyűk leképezésére is lehetőség van (ventriculographia). Az ilyen beavatkozások szövődményeinek aránya alacsony (1,8%), azonban 0,01%-ban életet veszélyeztető, súlyos komplikációk is előfordulhatnak. A beavatkozás előtt és után megfigyelés szükséges, egy erre szakosodott intézményben. A vizsgálat során artériát szúrnak, ezért utána rendszerint nyomókötést helyeznek fel. Ez csak akkor távolítható el, ha erre az orvos engedélyt adott. Ha ágyéki szúrás után helyeznek fel nyomókötést, akkor annak eltávolításáig feküdni kell. Bizonyos esetekben lehetőség van az artériaszúrás zárására, ilyenkor nyomókötés nem szükséges.

Ha csak vizsgálat történt, beavatkozás nem, akkor (ha nem heveny rosszullét indokolta a vizsgálatot) már 24 óra múlva távozhatunk. Ha a katéterezés során koszorúér-tágítás is történt, akkor néhány napos megfigyelés szükséges. A tágítás után előírt gyógyszerek gátolják az újabb szűkület és érelzáródás kialakulását, ezért önkényesen ne hagyjuk el őket!

Elektrofiziológiai vizsgálatok

Az elektrofiziológiai vizsgálatok lényege a szíven belül nyert elektromos hullámok rögzítése, amely a szívbe felvezetett katéter segítségével történik. A vizsgálatokat elsősorban ritmuszavarok diagnosztikájában használjuk. Az utóbbi néhány évtizedben ezeknek a katétereknek segítségével terápiás beavatkozásokra is lehetőség nyílik, a ritmuszavart provokáló góc kiiktatásával. Bizonyos ritmuszavaroknál állandó pacemaker beültetésére is lehetőség nyílik. Az érzéstelenítő injekció után csak kis kellemetlenséggel jár a katéterek felvezetése a szívbe, ezt követően a vizsgálat alatt erősebb és gyorsabb szívdobogást érezhet a páciens. A beavatkozás végén az elektródkatétereket eltávolítják, és nyomókötést helyeznek fel, a megszúrt területre (vénákra 3-4 óráig, artériákra 12 óráig). A beavatkozást követően általában egy éjszakát még az intézményben kell tölteni az esetleges szövődmények felismerése céljából.

Bizonyos gyógyszerek szedését a vizsgálat előtt fel kell függeszteni, vagy módosítani kell a dózisát. Ilyenek a ritmusszabályzó, illetve vérhigító szerek.

Asztalbillentéses vizsgálatok (tilt-table)

A vizsgálatot nem rutinszerűen végzik, elsősorban az eszméletvesztés okának megtalálására. A vizsgálatot speciális, dönthető asztalon fekve végzik, vénabiztosítás történik, EKG-t és a vérnyomást a vizsgálat alatt folyamatosan rögzítik. A teszt során az asztalt 45 percre 60-80 fokban megdöntik, így egy félülő helyzetbe kerül a páciens. Ha nincs eszméletvesztés, gyógyszer adásával növelhető a vizsgálat érzékenysége, miközben az asztalt ismételten 45 percre megdöntik. Ha a szer adása mellett sincs ájulás, a vizsgálattal kizárható a reflexes ájulás szindróma. Ha az ájulás bekövetkezik, az asztalt azonnal vízszintes helyzetbe állítják, ilyenkor többnyire nagyon gyorsan rendeződik az állapot. Ilyenkor az eszméletvesztés hátterében a vegetatív idegrendszer zavara igazolható.

Nukleáris kardiológiai vizsgálatok

A radioaktív izotópos képalkotás során a vivőmolekulához kötött izotóp a véráramban kering és a különböző szövetekben eltérően halmozódik fel. Az izotóp bomlása közben gammasugárzást bocsát ki, amelyet speciális kamerákkal felfogva képet lehet rögzíteni. Az izotópos vizsgálat során jóval kisebb adagú sugárzás éri a szervezetet, mint a hagyományos röntgen vagy CT vizsgálatnál. A vizsgálat után több folyadékot kell fogyasztani, hogy a radioaktív anyag gyorsabban kiürüljön a szervezetből.

A kardiológiában használatos izotópvizsgálatok:

Szívszcintigráfia: a szív üregeiben lévő vér mozgását kimutató vizsgálat, amely elsősorban a szív pumpafunkciójáról ad felvilágosítást. A vizsgálatot nyugalomban és terhelés közben is el lehet végezni. A páciensre fekvő helyzetben vénabiztosítás után, EKG elektródákat helyeznek. Az izotóp beadása után a mellkas felett gammakamerával rögzítik a képet. A kamera képeit az EKG-val szinkronizálják.

Szívizom perfúziós szcintigráfia: Elsősorban a koszorúerek vérátáramlásáról, és a szívüregek a méreteiről ad felvilágosítást. A gyengébb vérellátású szívizom terület kevesebb izotópot dúsít.

Nyugalmi szcintigráfia: nyugalomban végzett izotópvizsgálat.

Terheléses szcintigráfia: Ergométeren (futószalag vagy kerékpár) végzett terhelés közbeni izotóp vizsgálat. A radioaktív anyagot a terhelés csúcsán fecskendezik be, az előre biztosított vénába. A gamma kamerás vizsgálat a terhelés után történik, így látható a keringés változása a pihenés során. Ez a vizsgálat kimutathatja, ha az érszűkületen nyugalomban még elegendő vér képes átjutni, de a terhelés során az áramlás már nem képes megfelelően fokozódni.

Adenozin, dobutamin vagy dipyridamol terheléses szcintigráfia: Olyan pácienseknél, akik mozgásszervi panaszok miatt hagyományos módon nem terhelhetők, értágító hatású szerekkel fokozzák a koszorúerek vérátáramlását, mintegy modellezve a fizikai terhelésre kialakuló koronáriakeringés változását. A szerek beadásakor kipirulás, mellkasi nyomás, fulladás, szédülés, hányinger, fejfájás jelentkezhet. Az adenozin és a dipyridamol hörgőgörcsöt válthat ki asztmásoknál, ezért náluk e szerek adása ellenjavallt. A dobutamint pedig nem beállított magas vérnyomás, illetve kamrai ritmuszavar kialakulására hajlama, zöld hályog esetén ellenjavallt adni.

Fontos, hogy a vizsgálat előtt 4 órás éhezést javasolt, illetve koffein, teofillin tartalmú élelmiszereket (kávé, tea, energiaital, kóla, csokoládé, kakaó) már 24 órával korábban sem fogyasszon.

Irodalom:

Préda, Czuriga, Édes, Merkely:Kardiológia

Tomcsányi János:Klinikai kardiológia