A prosztatarák jellemzői, típusai
Statisztika
A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb daganatos megbetegedése. Hat férfiból egynél élete során biztosan kialakul, a férfiakban előforduló összes rosszindulatú daganat mintegy 10%-át jelenti. Leggyakrabban a 65-80 év közötti korosztályt érinti. Magyarországon évente kb. 4 000 új megbetegedést regisztrálnak és kb. 1 500 beteg hal meg évente emiatt. Az Egyesült Államokban évente kb. 240 000 esetet regisztrálnak, évi 33 000 halálesetért felelős.
Anatómia
A prosztata a férfiakban a végbél előtt és a húgyhólyag alatt elhelyezkedő gesztenye alakú mirigyes szerv. Állományán a húgycső halad keresztül. Simaizomból és mirigyekből épül fel. Váladékot termel, ami a hímivarsejteknek teremt megfelelő környezetet. Az élet során férfi nemi hormonok hatására a prosztata folyamatosan növekszik.
Forrás: http://www.prosztatakampany.hu
Jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prostatahípertrophia, BPH) és PIN (rákmegelőző állapot)
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás az élethosszig tartó hormonhatásra való tekintettel szinte valamennyi férfiban kialakul élete során. Vizelési panaszokat okoz leggyakrabban: gyakori vizelési inger, csökkent vizeletsugár utal arra, hogy a prosztata belső részének megnagyobbodása a húgycsövet nyomja. Ez az elváltozás komoly, az életminőséget kedvezőtlenül befolyásoló eltérés ugyan, de nem rák. Fontos azonban, hogy tünetei az előrehaladott prosztatarákhoz hasonlóak lehetnek, ezért mindenképpen komolyan kell venni!
A prosztatarák rákmegelőző állapota, az ún. PIN (a prosztata mirigyhám rosszindulatú burjánzása, ami még csak a mirigyhámon belül jelenik meg), nagyon gyakori, 50 éves korukra a férfiak csaknem felénél kialakul. Az elváltozást az esetek 20-30%-ában követi prosztatarák.
Prosztatarák- szövettani, klinikai jellemzők
A prosztatarák leggyakrabban a prosztata mirigyhámsejtjeiből indul ki, leggyakoribb szövettani típusa az adenocarcinoma. A daganat érettségi, differenciáltsági foka szerint itt is megkülönböztetünk rosszul, közepesen és jól differenciált daganatokat (a szövettani leleten ez az ún. „Grade”). A műtéti szövettani lelet tartalmazza a daganatos nyirokcsomók számát is. Prosztatarákra jellemző adat az ún. Gleason score, ami a daganat agresszivitására utal. Ezt az információt a szövettani leleteken kötelező feltüntetni. Minél nagyobb ez a szám, annál rosszindulatúbb tumorról van szó.
A prosztatarák alattomos betegség, tünetet gyakran csak előrehaladott stádiumban okoz. Klinikailag több megjelenési formát különböztetünk meg:
- előfordul olyan prosztatarák, ami az élet során semmilyen panaszt nem okoz, csak a más okból bekövetkezett halál után a boncolás deríti ki (= látens, preklinikai forma),
- egyes prosztatarákok jóindulatú prosztatamegnagyobbodás miatt végzett műtét utáni szövettani vizsgálatból derülnek ki (= véletlenszerű, incidentalis prosztatarák),
- a nem kimutatható, de távoli áttétet adó prosztatarákot okkult rákban nevezzük,
- „hagyományos” prosztatarák: ha a tünetek és a szövettani lelet egyaránt alátámasztják a prosztatarák diagnózisát.
Stádiumok
Prosztatarák esetében is megkülönböztetünk korai stádiumú, azaz áttétet nem adó, illetve késői stádiumú, azaz áttétet adó prosztatarákot. Az áttétképződés ennél a daganattípusnál leggyakrabban a csontokat érinti.
Irodalom:
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a prosztatarák ellátásáról.