Sok más daganattípussal ellentétben (pl. tüdőrák, vastagbélrák, emlőrák) a prosztatarák kialakulásával egyértelműen összefüggésbe hozható helytelen életmódbeli, táplálkozási szokások kevéssé ismertek. Sokan a prosztatarákot inkább öröklött, genetikai, családi halmozódású betegségnek gondolják. A rendszeres, napi többszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás, illetve a rendszeres testmozgás, a normális testtömeg elérése mindenképp védő tényezőnek tekinthető. A prosztatarák kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezőkkel „A prosztatarák kockázati és védő tényezői” című cikkben foglalkozunk részletesen.
Szűrővizsgálaton az egészséges, panaszmentes emberek vizsgálatát értjük, melynek célja valamilyen betegség korai felfedezése. Ezek a vizsgálatok általában egyszerű, széles körben elterjed, olcsó, fájdalommentes eljárások. Prosztatarák esetében a két leggyakrabban alkalmazott szűrővizsgálat a prosztata végbélen keresztüli tapintásos vizsgálata és a prosztataspecifikus antigén (= PSA) vizsgálat.
A prosztata tapintásos vizsgálata egyszerű, gyors, a háziorvosok által is kivitelezhető fontos szűrővizsgálat. Az orvos a vizsgálat során a végbélnyíláson keresztül megtapintja a prosztatát. Ha annak felszíne egyenetlen, állománya kemény, az prosztatarákra utal. Ezt a vizsgálatot mindenképp a PSA vizsgálattal együtt kell értékelni.
A prosztataspecifikus antigén egy fehérje, a prosztata mirigyhámsejtjei termelik. Az ondóval ürül ki, de egészséges férfiakban igen kis mennyiségben a vérben is kimutatható. Ha a vérben a szokásosnál nagyobb mennyiségben jelenik meg, az nagy valószínűséggel prosztatabetegségre, de nem feltétlenül rákra utal. Sőt, egyes természetes állapotok is okozhatnak átmeneti PSA emelkedést.
Az alábbiakban a PSA emelkedést okozó jóindulatú betegségeket és természetes állapotokat foglaljuk össze:
Fontos ugyanakkor megemlítenünk, hogy egyes gyógyszerek, gyógynövénykészítmények a PSA érték csökkenését okozhatják, ami a diagnózis szempontjából akár félrevezető is lehet! Egyes szteroidok, a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kezelésére használt gyógynövénykivonatok, illetve rendszeres aspirinszedés esetén tudunk ilyen hatásról. A normálisnál nagyobb testtömegű férfiak PSA értéke is gyakran alacsonyabb. A prosztata állományában jelen levő, kis mennyiségű daganatszövet esetén is lehetséges, hogy a PSA érték a normál tartományon belül van.
Ahogy fent már láttuk, a PSA érték az életkor emelkedésével természetes növekedést mutat. Egy ötvenes éveiben járó férfinál a 2,5 ng/ml, egy hatvanas éveiben járónál a 3,5 ng/ml, hetvenéveseknél a 4,5 ng/ml stb. tekinthető normálisnak. 4 ng/ml alatti érték nagy valószínűséggel egésszéges, 4-10 ng/ml között ún. szürke zónáról”beszélünk, azaz nem dönthető el pontosan, mi okozza az emelkedést. Az orvos ilyenkor kontroll vizsgálatot az ún. „figyelmes várakozás” stratégiát alkalmazza. Egy második vagy harmadik vizsgálatból aszerint, hogy a korábbi vizsgálat óta eltelt idő alatt milyen mérték volt a PSA emelkedése, megállapítható a baj. 10 ng/ml feletti PSA érték mindenképpen prosztatarákra utal.
Átlagos kockázatú férfiaknál (akiknél a családban korábban nem fordult elő prosztatarák, a szűrést 50 éves korban célszerű elkezdeni). Ha elsőfokú rokonánál (édesapa, testvér) fiatal életkorban (65 év felett) előfordult prosztatarák, az áltlagosnál magasabb kockázattal kell számolni, emiatt érdemes már 45 éves kor felett jelentkezni a szűrővizsgálatra. Ha több elsőfokú rokonánál is előfordult fiatalkori prosztatarák, a kockázat még magasabb, így a vizsgálat elvégzését már 40 éves kor felett kérje háziorvosától!
Ha a vizsgálaton talált PSA érték 2,5 mg/ml alatti, elég két év múlva elvégezni a következő vizsgálatot. Ha azonban az érték ennél magasabb, a következő évben mindenképp ismételtessük meg!
Irodalom:
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a prosztatarák ellátásáról.