A daganatos betegségek kockázatát növelő és csökkentő ételek

Miért alakulnak ki daganatos betegségek és mitől függ, hogy kinél melyik típus alakul ki? A különböző szerveket érintő daganatos betegségek kialakulásának, megelőzésének és kezelésének hátterében azonos és különböző tényezők is állnak, amelyek genetikai, lelki eredetű, fizikai aktivitással és táplálkozással kapcsolatosak is lehetnek.

A daganatos betegségek kockázatát növelő ételek

• A vöröshús (például sertés, marha) gyakori fogyasztása emelheti a vastagbélrák kockázatát. A hús speciális kötésben levő vastartalma (hem-vas) állhat a háttérben, amely elősegítheti olyan vegyületek kialakulását, amelyek aztán a vastagbélrák-keletkezésben játszanak szerepet.
• A húsok nagy hőmérsékleten történő sütése, mint például a roston sütés, a faszénen történő grillezés, a bő olajban történő sütés közben, valamint a megégett olaj többszöri felhasználásának hatására úgynevezett heterociklusos aminok (HA), illetve policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) keletkeznek. Az így készült húsokban és halakban található HA és PAH vegyületek rendszeres fogyasztása hozzájárul a prosztata- és a vastagbélrák kockázatának növeléséhez.
• Egyes húskészítmények és felvágottak nitrites pácsóval vagy füstöléssel készülnek. Az így tartósított húsokban keletkező nitrózamin (ami például a dohányfüstben is megtalálható), illetve a füstöléskor keletkezett hidrokarbon vegyületek egyértelműen fokozzák a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
• A tej és tejtermékek fogyasztásának kapcsán úgy tűnik, hogy a mérsékelt tej- és tejtermék-fogyasztás a legmegfelelőbb tanács, ugyanis azoknál a férfiaknál, akiknek a napi kalciumbevitele túlságosan nagy (amelynek fő forrása a tej és a tejtermékek), a prosztatarák nagyobb előfordulását figyelték meg. A tejtermékek nagy mennyiségben történő fogyasztása a kalciumbevitel mellett más módon is emelheti a prosztatarák kialakulásának kockázatát.
• A napi gyakoriságú, túlzott alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a száj-, a garat-, a gége-, a nyelőcső-, a vastag- és végbél- (férfiaknál), valamint a mellrák kockázatát. Ezen kívül valószínűsíthetően növeli a máj-, illetve nőknél a vastag- és végbélrák rizikóját.

A daganatos betegségek kockázatát csökkentő ételek

• A tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása a vastagbélrák előfordulásának kockázatát akár 15-20%-kal csökkentheti. A pontos mechanizmus nem teljesen ismert, a kutatók az étrendi kalcium és D-vitamin szerepét vetik fel, de felmerült a tejben és a tejtermékekben található vajsav és egyes zsírsavak, illetve a fő tejfehérje, a kazein védő szerepe is.
• A halfogyasztás mértéke fordítottan arányos a vastagbéldaganat előfordulási gyakoriságával, a kockázat csökkenése feltehetően a halak ómega-3 zsírsavtartalmával függ össze.
• Az erjesztett (savanyított) tejtermékek (joghurt, kefir, író) rendszeres fogyasztása probiotikus hatásuk révén csökkenthetik a vastagbéldaganat kockázatát, de ezt az összefüggést nem sikerült egyértelműen igazolni.
• A zöldségek és gyümölcsök elegendő és változatos fogyasztása élelmirost-tartalmuk, ásványianyag- és vitamintartalmuk, kiemelten foláttartalmuk, valamint egyéb fitonutriens-tartalmuk révén csökkentik a daganatos betegségek kockázatát. Egy-egy típusukra a kiemelten jótékony élelmiszereknél térünk ki.
• A gyümölcsök nagyobb mennyiségben történő fogyasztása különösen dohányosok esetében csökkentheti a tüdőrák kialakulásának esélyét. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, minél többféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, annál jobban csökkenthető a tüdőrák kockázata.
• A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, péksütemények, tésztafélék, illetve egyéb köretek hozzájárulnak az elegendő mennyiségű élelmirost-fogyasztáshoz, amely elengedhetetlen a megfelelő bélműködéshez, valamint a bélflóra egyensúlyához, ezzel csökkentve a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Kiemelten jótékony élelmiszerek

• A keresztes virágú zöldségek (karfiol, brokkoli, káposztafélék) fogyasztása széles körű vizsgálatok áttekintése alapján nőkben csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, amely vélhetőleg a bennük található indoloknak és izotiocianátoknak köszönhető. Kockázatcsökkenést figyeltek meg a tüdőrák és a keresztesvirágúak fogyasztása között is. Az említett vegyületek olyan enzimek aktivitását fokozhatják, amelyeknek a feladata a DNS védelme különböző károsító (rákkeltő) hatásokkal szemben. Emellett értékes vitaminokkal (C-, A-vitamin, folsav), ásványi anyagokkal (kalcium, vas, kálium) és az emésztést segítő élelmi rostokkal látja el a szervezetet.
• A paradicsomban lévő likopin bizonyítottan csökkenti a prosztatarák kialakulásának kockázatát és a már kialakult betegség esetén az állapot rosszabbodását lassíthatja. Úgy tűnik, hogy a likopén a daganatos sejtek sejtciklusába beleavatkozva a rákos sejtek pusztulását segítheti elő. A feldolgozott főtt paradicsom, mint például paradicsompüré, paradicsomlé, paradicsomszósz hatékonyabbnak bizonyul, mint a nyers változat.
• A legalább heti kétszeri fokhagyma fogyasztás férfiaknál a prosztatarák kockázatának csökkenését eredményezte. Úgy tűnik, hogy a vastagbélrák előfordulási gyakoriságát is képes rendszeres fogyasztás esetén csökkenteni. Még tisztázatlan, hogy a fokhagyma mely összetevőinek köszönhető a kockázatcsökkentés, de elsősorban a természetes formájú fokhagyma fogyasztása javasolt. A fokhagymában található hatóanyagok számos ponton avatkozhatnak be a daganatképződés folyamatába. Csökkentheti a daganatképződéshez vezető DNS-károsodást, lassíthatja a már kialakult daganatos sejtek osztódását és elősegítheti ezen sejtek pusztulását is.
• A szója rendszeres fogyasztása védő hatásúnak bizonyul számos daganatos betegség, köztük az emlő-, a prosztata- és a vastagbélrák ellen. A szója kedvező hatását fitoösztrogén- és flavonoid-tartalmú összetevőinek köszönheti. Azoknál a nőknél, akik életük során rendszeresen fogyasztanak szóját, kisebb az emlőrák előfordulása, különösen, ha már fiatal gyermekkorukban (még a pubertás előtt) fogyasztanak szóját. Napi rendszerességű fogyasztása a prosztatarák előfordulásának csökkenésével is jár, különösen a 60 év feletti népesség körében. Vastag- és végbéldaganat-kockázatot csökkentő hatását főként menopauza utáni korban lévő nők esetében tapasztalták.
• A bogyós gyümölcsök (főleg a fekete-, vörös-, tőzegáfonya) a bennük található értékes fitonutriensek (úgynevezett antocianinok) révén csökkenthetik a daganatos betegségek kockázatát.
• A zöldtea rendszeres fogyasztása egyes kutatások alapján csökkenti a prosztata-, valamint az emlőrák kockázatát. A kockázat csökkenését a zöldtea katechin nevű polifenol vegyületével hozták összefüggésbe.
• Az édesköményben található anetol gyulladást és daganat kialakulást csökkentő hatással bír. Gátolja egyes gének átíródását, valamint a gyulladásos folyamatokban és a daganatos átalakulásban szerepet játszó egyes fehérjék aktivitását.
• Az olívaolaj gazdag egyszeresen telítetlen olajsavban, polifenolokban, valamint egy hidroxitirozol nevű vegyületben. A mediterrán diétát fogyasztók körében egyes ráktípusok (pl. emlő-, vastagbélrák) kisebb előfordulását figyelték meg. Ebben a zöldségfogyasztás mellett feltehetően az olívaolaj, különösen az extra szűz olívaolaj rendszeres fogyasztása is szerepet játszik. Lehetőleg nyersen, vagyis hőkezelés nélkül, például salátákra, kenyérre kenve fogyassza.
• A gombákban (erdei csiperke, shiitake, késői laskagomba) található, az oldható rostok közé tartozó béta-glükánok (pl. a lentinan) fogyasztása csökkentheti egyes ráktípusok előfordulását. Egy vizsgálat során már kialakult gyomor-, illetve vastagbélrák esetén a shiitake gomba fogyasztása javította a túlélést.
• Az ananászban található bromelain nem egységes vegyület, hanem fehérjebontó és kisebb részben egyéb enzimek keveréke. A szervezetben több ponton is hat, gátolja a daganatsejtek növekedését és osztódását, valamint befolyásolja a gyulladásos fehérjék termelődését és az immunrendszer működését is.
• A dió rendszeres fogyasztása csökkentheti a prosztatarák kialakulásának esélyét, illetve már kialakult betegség esetén lassíthatja annak előrehaladását. Ennek hátterében a daganatok növekedését befolyásoló génekre gyakorolt hatás állhat, amely a dióban lévő ómega-3 zsírsavaknak, a gamma-tokoferolnak, valamint a polifenoloknak köszönhető.

További tanácsok a daganatos betegségek megelőzéséhez:

• A megfelelő testtömeg elérése és megtartása a daganatos betegségek megelőzésének szempontjából is elengedhetetlen. A túlsúlyos, illetve elhízott emberek nagyobb kockázattal rendelkeznek a daganatos betegségeket illetően, mint az ideális testtömeggel rendelkezők. Ez számos, súlytöbbletből adódó folyamatnak köszönhető.
• A rendszeres, napi 4-5 alkalommal történő étkezés kiegyensúlyozott működésre készteti az emésztőrendszert, hozzájárul az anyagcsere-folyamatokban résztvevő enzimek, hormonok egyenletes kiáramlásához, így ajánlott a naponta többszöri, mértékletes étkezésre törekedni.
• A rendszeres fizikai aktivitással csökkenthető számos daganatos betegség, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázata! Heti, legalább 4-5-szöri, 45-60 percig végzett mozgás ajánlott felnőtteknek.

Irodalom:

World Cancer Research Fund and American Cancer Research Institute: Food, nutrition, Physical Activity, and the Prevention of Cancer: a Global Perspective.

Giovanucci, A., Ascherio, A. et al: Intake of carotenoids and retinol in relation to risk of prostate cancer. Journal of the National Cancer Institute, 1995, 87 (23), 1767-1776.

Kim JY, Kwon O.: Garlic intake and cancer risk: an analysis using the Food and Drug Administration`s evidence-based review system for the scientific evaluation of health claims. Am J Clin Nutr, 2009 Jan; 89(1):257-264.

Aggarwal B. B., Kunnumakkara A. B., Harikumar K. B., Tharakan S. T., Sung B., Anand P.: Potential of spice-derived phytochemicals for cancer prevention. Planta Med, 2008 Oct; 74(13):1560-1569.

González C. A., Salas-Salvadó J.: The potential of nuts in the prevention of cancer. Br J Nutr, 2006 Nov; 96, Suppl 2:87-94.

Rop O., Mlcek J., Jurikova T.: Beta-glucans in higher fungi and their health effects. Nutr Rev, 2009, Nov; 67(11):624-631.

Chobotova K., Vernallis A. B., Majid F. A.: Bromelain`s activity and potential as an anti-cancer agent: Current evidence and perspectives. Cancer Lett., 2010 Apr 28; 290(2):148-156.

Higdon J. V., Delage B., Williams D.E., Dashwood R.H.: Cruciferous vegetables and human cancer risk: epidemiologic evidence and mechanistic basis.Pharmacol Res., 2007 Mar; 55(3):224-236.

Jacobs ET, Thompson PA, Martínez ME. Diet, gender, and colorectal neoplasia. J Clin Gastroenterol. 2007 Sep; 41(8):731-746.

Vainio H, Weiderpass E. Fruit and vegetables in cancer prevention. Nutr Cancer. 2006;54(1):111-142.

Hilakivi-Clarke L, Andrade JE, Helferich W. Is soy consumption good or bad for the breast? J Nutr. 2010 Dec; 140(12):2326S-2334S.

Jian L: Soy, isoflavones, and prostate cancer. Mol. Nutr. Food Res. 2009, 53, 217–226.

Yan L: Soy Consumption and Colorectal Cancer Risk in Humans: A Meta-Analysis. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev January 2010, 19; 148.

Park Y, Mitrou PN, Kipnis V, Hollenbeck A, Schatzkin A, Leitzmann MF. Calcium, dairy foods, and risk of incident and fatal prostate cancer: the NIH-AARP Diet and Health Study. Am J Epidemiol. 2007 Dec 1; 166(11):1270-1279.

Raimondi S, Mabrouk JB, Shatenstein B, Maisonneuve P, Ghadirian P. Diet and prostate cancer risk with specific focus on dairy products and dietary calcium: a case-control study. Prostate. 2010 Jul 1; 70(10):1054-1065.

Pufulete M Intake of dairy products and risk of colorectal neoplasia. Nutrition Research Reviews (2008), 21, 56–67.

Frederike L. Büchner, H. Bas Bueno-de-Mesquita, et al.: Variety in Fruit and Vegetable Consumption and the Risk of Lung Cancer in the European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. September 2010, 19; 2278