A stressz és a vastagbélrák
Mindannyiunk családjában, közvetlen környezetében előfordult már, hogy tartós stresszállapotokban, illetve nagyobb érzelmi megterhelést követően valakinél - mindenféle megelőző tünet, illetve családi hajlam nélkül- daganatos betegség, például vastagbélrák alakult ki. Emiatt jogosan vetődik fel a kérdés: okozhat-e a stressz vastagbélrákot?
A stressz biológiai hatásai
A krónikus stresszállapot hatására a szervezetet a mellékvesekéreg ún. stresszhormonokkal, szteroidokkal árasztja el. Ezek ősi, biológiai funkciója, hogy a támadásnak kitett szervezetet „készenléti állapotban” tartsák, ha esetleg menekülni vagy védekezni szükséges. A stresszhormonok mellékhatása, hogy a szervezet erejének, tartalékainak „átcsoportosításával” a szervezet immunfunkcióit (azaz a fertőzésekkel és a szervezetben képződő daganatos sejtekkel szembeni védelmet) csökkentik.
A stressz és a rák kapcsolata - mi szól mellette és ellene?
Az elmúlt harminc évben a stressz és a rák kapcsolatának tisztázására számos vizsgálatot végeztek. Ellentmondásos eredmények születtek. Egyes vírus okozta daganatok (pl. Kaposi-szarkóma és a nyirokrendszeri rákok egy konkrét típusa) és a stressz kapcsolatát sikerült igazolni. Állatmodelleken igazolták továbbá krónikus stressz esetén az örökítőanyag (DNS) hibáit javító folyamatok csökkent működését. Pontos orvosi bizonyíték ma a stressz és a vastagbélrák kapcsolatára nem igazolódott.
Más vizsgálatokban a krónikus stressz által okozott, változatos emésztőszervi tüneteket okozó irritábilis bél szindróma és a vastagbélrák kapcsolatát, de egyértelmű összefüggést igazolni ebben az esetben sem sikerült.
Már kialakult daganatos betegség esetén igazolták azonban, hogy a stressz a stresszhormonok daganatsejtekre gyakorolt közvetlen hatása révén mind a daganatnövekedést, mind az áttétképződést elősegíti.
Ugyanakkor az elmúlt időszakban egy érdekes tanulmány született az Egyesült Államokban arra vonatkozóan, hogy a stressz és a rák (a melanoma és a vastagbélrák) kapcsolatában a stresszhatás „minősége” is számít: míg a negatív hatások (pl. közlekedési dugóban várakozás, munkahelyi stressz) kockázati tényezőt jelentenek, a tevékeny, örömteli életvitel kapcsán jelentkező „pozitív stressz” védő tényezőnek tekinthető. A jelenség biológiai hátterének a kutatót az ún. hypothalamo-szimpatoneurális-adipocyta tengelyre gyakorolt hatást tartják: a hypothalamuszra gyakorolt kedvező, pozitív stresszhatás a zsírszövetben a egyes, a tumorképződésért felelőssé tehető anyagok (pl. egyes hormonok, leptin) termelődését csökkenti.
Mit tehetünk a stressz ellen?
Ha a daganatok és a rák összefüggését ezidáig nem is sikerült egyértelműen igazolni, számos egyéb betegségért lehet felelős a krónikus stressz (pl. magasvérnyomás, szív-ér rendszeri betegségek, gyomor-bélrendszeri panaszok, alvászavarok). Ezért érdemes néhány stresszkezelési stratégiát elsajátítani.
Forrás: 123rf.com
Felsorolunk néhányat:
- rendszeres testmozgás: heti 5x30 perc testmozgás a közérzetet jelentősen javítja, és stresszcsökkentő hatása mellett számos betegség kialakulását is megelőzhetjük vele,
- meditáció és légzési gyakorlatok: figyelemösszpontosításra és nyugodt, mértéktartó gondolkodásra tanítanak,
- kiegyensúlyozott táplálkozás: bőséges reggeli, rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás,
- elegendő alvás,
- minden napi tegyünk valamit, ami örömet okoz.
Ezekkel a technikákkal ha a stressz kiváltó oka nem is szüntethető meg, de hangulatunk, életminőségünk mindenképp sokat javul.
Irodalom
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a colorectalis daganatok ellátásáról.