Az étrend-kiegészítők eredeti célja, hogy azokat a mikrotápanyagokat (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok stb.), amelyeket nem viszünk be táplálkozásunkkal, ebben a formában juttassuk szervezetünkbe. Sajnos, nagyon nehéz megmondani, hogy ki mit nem juttat be szervezetébe, hiszen a táplálkozási divatoknak megfelelően rengeteg diéta és táplálkozási irányzat létezik. A valóság az tehát, hogy azért fogyasztunk étrend-kiegészítőket, mert azok vélhetően pozitív hatással vannak egészségi állapotunkra vagy segíthetnek megelőzni egyes betegségeket. Az ezzel kapcsolatos információk azonban tudományosan megalapozott tények és számos alaptalan vélemény, egyedi terméktapasztalat stb. keverékei. Ráadásul jellegüknél fogva ide tartoznak az olyan növényi készítmények, amelyek gyógyhatással rendelkeznek ugyan, de nem sorolhatók a gyógyszer kategóriába. Bár egy új EU-s szabályozás alapján, a gyógyhatású készítmény fogalma megszűnik, és azt a növényi alapú gyógyszer váltja fel.
Ide soroljuk azokat a tápanyagokat, amelyeknek táplálkozással történő felvétele elengedhetetlen a szervezetünk számára, de csak kis mennyiségre van belőlük szükség. Ezzel ellentétben a makrotápanyagok – a fehérjék, szénhidrátok és zsírok - nagyobb mennyiségben szükségesek, hiszen azok szolgáltatják az energiát és testünk építőelemeinek alapvegyületei.
- ásványi anyagok (nátrium, kálium, magnézium, kalcium stb.)
- vitaminok (C-vitamin, E-vitamin, B12-vitamin stb.)
- nyomelemek (réz, vas, cink stb.)
- növényi színanyagok (flavonoidok, karotenoidok, terpének)
Egyes források hajlamosak mindent a mikrotápanyag kategóriába sorolni, amelyek nem tartoznak a makrotápanyagokhoz. Mégis vannak olyan étrend-kiegészítő összetevők, amelyek nem sorolhatók egyik helyre sem. Ilyenek például a makrotápanyagok alkotóelemei. A fehérjék aminosavakból, a zsírok trigliceridekből, illetve zsírsavakból épülnek fel, az összetett szénhidrátok pedig egyszerű cukrok összekapcsolódásából jönnek létre.
Egyes zsírsavaknak (pl.: omega-3 zsírsavak), és egyes aminosavaknak (pl.: lizin, arginin stb.) olyan tulajdonságaik vannak, amelyekkel befolyásolhatók bizonyos szervezeti funkciók. Ezek makrotápanyagok építőkövei, de egyedileg nagyobb mennyiségben csak étrend-kiegészítő részeként juttathatók be.
Egyes koncentrált aminosav-keverékek testépítők által izomnövelésre használhatók, mivel gyorsabban és hatékonyabban juttatható be velük a koncentrált mennyiségű fehérje.
Az emésztést segítő emésztőenzimek szintén nem mikrotápanyagok, de étrend-kiegészítőként pótolva, segíthető velük az emésztési működés. Külön-külön is pótolhatók a gyomorsav, a fehérje-, zsír- vagy szénhidrátbontó proteázok, lipázok, amilázok.
Egyes növényi enzimek, például az ananász tövéből kivont bromelain, a vérbe felszívódva képesek kifejteni hatásukat és például csillapítani a gyulladásos folyamatokat.
Léteznek olyan növényi eredetű vagy mesterséges készítmények, amelyek gátolják az emésztő enzimek működését és lassítják a tápanyagok (elsősorban a zsírok) felszívódását. Más vegyületek az anyagcsere-folyamatok befolyásolásával érik el a zsírépítés lassítását. Az utóbbi években egyre több és több fogyasztószer kapható, ezek egy része a gyógyszer kategóriába tartozik és számos hatóanyagot a felmerült egészségügyi kockázat miatt kivontak a forgalomból. Kövesse figyelemmel az ezekkel kapcsolatos híreket, természetesen a hiteles forrásokat alapul véve, és egyeztessen orvosával, hogy Önnek javasolható-e az adott termék alkalmazása (mivel egyes betegségek, gyógyszerszedés esetén ezek egyéni mérlegelést igényelnek). Így – miként a gyógyszereknél is – ami az ismerősénél bevált, Önnél nem biztos, hogy biztonságos. Azt pedig ne feledje, hogy a megfelelően összeállított étrendet és a rendszeres testmozgást nem helyettesítheti egyetlen fogyasztószer sem!
Bár az élelmi rostok a tápanyagok részét képezik, azokat étrend-kiegészítő formájában is bevihetjük szervezetünkbe. A rostok a tápanyagok olyan emészthetetlen részei, amelyek nagy mennyiségű folyadékot képesek magukhoz kötni. Lassítják egyes tápanyagok felszívódását, a gyomorban megduzzadva teltségérzetet okoznak, így fogyasztókapszulák részét is képezhetik. Fontos szerepük van azonban a megfelelő bélmozgás fenntartásában és így a székrekedés és a vastagbéldaganat megelőzésében. A rostkészítmények esetében a megfelelő hatás és az esetleges kellemetlenségek (például puffadás, szelesedés, székrekedés) elkerülése minden esetben kellő mennyiségű (legalább egy pohárnyi, vagyis 2-2,5 dl) folyadékkal együtt bevéve javasolt. Ez igaz akkor is, ha természetes formában (például teljes kiőrlésű gabonapelyhekből készült müzli, rozskenyér, tönkölytészta) fogyasztjuk a rostokat.
Testünkben tízszer annyi baktérium található, mint testi sejt. Ezek nagy része a bélrendszerben található, és bélműködésünk fontos részét képezik. Segítik egyes táplálékok emésztését, vitaminokat, például K-vitamint termelnek és hozzájárulnak a megfelelő immunműködésekhez. A normál bélflóra felborulása (például antibiotikumszedés vagy a rendszertelen, nem jól összeállított étrend esetén) számos betegséget idézhet elő a bélműködési zavartól, az ekcémán át a viselkedési zavarokig. Éppen ezért a megváltozott bélflóra helyreállítása elengedhetetlen. Léteznek probiotikus (másnéven élőflórás) joghurtok, kapszulák és porok is, utóbbiak elsősorban csecsemőknek, kisgyermekeknek készülnek, mivel ők még nem képesek vagy még nem jól rágni és egy számukra nagyméretű kapszula lenyelésére.
A növények alkalmazásával több ezer éves tapasztalattal rendelkezünk, mégis a gyógyszeres kezelések mellett háttérbe szorultak. A gyógyteák mellett azonban számos olyan készítmény is létezik, amelyek növényi kivonatokat tartalmaznak és amelyekkel bizonyos kórállapotok befolyásolhatóak. Ezeket a hagyományos orvosi kezelés kiegészítő részeként vagy bizonyos (nem súlyos) esetekben - a kezelőorvossal egyeztetve - azok helyettesítésére (és inkább csak megelőzésre) is alkalmazhatjuk.
Az étrend-kiegészítők szedése alapos körültekintést igényel. Bár esetenként kevesebb mellékhatással is hatékony változást lehet velük elérni, nem szabad az orvosi kezelések helyett alkalmazni azokat. Alkalmazásuk ugyanis hamis biztonságérzetet kelthet, és késleltetheti a megfelelő kezelés megkezdését. Meg kell jegyezni azt is, hogy ezen készítmények sokszor önmagukban alkalmazva is megállják a helyüket, bár alkalmazásuk nem mentesít az egészséges életmód, a rendszeres szűrés és állapotellenőrző vizsgálat alól.
Egyes megelőzésre szánt készítmények folyamatosan is fogyaszthatók, de léteznek olyan készítmények, amelyek esetén időnként szünetet kell tartani. Ez mindig az adott készítménytől és az alkalmazás javallatától függ, így érdemes minden esetben, és minden új készítmény alkalmazása előtt kikérni egy hozzá értő személy (orvos, dietetikus, gyógyszerész) véleményét.
Ha hiányállapot kezelésére alkalmazunk egy készítményt, akkor a javallat egyértelmű, mert azt valamilyen laboratóriumi vagy testi paraméter jelzi. Amint ez az érték tartósan rendeződik, a készítmény szedését abba lehet hagyni és törekedni kell arra, hogy természetes források fogyasztásával elkerüljük a hiány újabb kialakulását
Ha betegség kezelésének részeként alkalmazzuk az adott készítményt, azt szakember kell, hogy javasolja. Abban az esetben, ha emellett gyógyszer(eke)t vagy más, egyéb étrend-kiegészítő(ke)t is szedünk, mindenképpen kérjük ki a kezelőorvosunk véleményét is, mivel az ezekben lévő hatóanyagok kölcsönhatásba kerülhetnek egymással, kioltva, felerősítve vagy éppen csökkentve egymás hatását. A legtöbb esetben a kezelés kiegészítéseként alkalmazhatók, de esetenként egyedüli kezelésként is hatásosak.
Figyelembe kell venni a készítmények felszívódását is. A kolloidális cseppek a nyelv alól szívódnak fel, így bevételük előtt és után öt percig nem érdemes semmit fogyasztani. A tabletták és kapszulák általában a gyomorban oldódnak fel, azok bevételét főként étkezéssel szokták javasolni, de sokszor befolyásolja ezt a hatóanyag jellege. A legtöbb ásványi anyag és fém savas közegben szívódik fel jobban, ezért érdemes azokat étkezés előtt bevenni, amikor a gyomornak nagyobb a savtartalma. A bélben oldódó kapszulákat nem szabad kicsit sem szopogatni, mivel azok anyaga a nyál hatására feloldódik.
Forráss: 123rf.com
Számos esetben, különösen, amikor új termék jelenik meg a piacon, a fogyasztók a csomagoláson található jelöléseket, számokat olvasva úgy gondolhatják, hogy bevizsgált, ellenőrzött készítménnyel van dolguk, amelynek szedése teljesen biztonságos, hiszen az ”OÉTI-szám” is rajta szerepel. Fontos kiemelni, hogy az Európai Unióba történt csatlakozással új irányelvek léptek érvénybe hazánkban is az étrend-kiegészítők szabályozásával kapcsolatban. Ennek a lényege, hogy ezeket a termékeket a gyártónak a forgalomba hozatal előtt nem kell bevizsgáltatnia (ellenőrizendő, hogy azok és annyi hatóanyag található-e benne, mint amit a gyártó a csomagoláson feltüntet), mindössze bejelentési (notifikációs) kötelezettsége van, legkésőbb a piacra helyezés napján. Az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) felé bejelentett termékek csomagolásán olvasható összetevők listáját, mennyiségét az OÉTI szakemberei ellenőrzik, hogy azok egészségre ártalmas, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt anyagokat nem tartalmaznak-e. Amennyiben problémát észlelnek, akkor azt jelentik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felé a további intézkedések megtétele céljából. Az ÁNTSZ mint hatóság szükség esetben visszahívhatja az adott terméket a piacról, ezzel védve a fogyasztókat az esetleges egészségkárosodás kockázatától. Az OÉTI rendszeresen frissíti és a honlapján is megjelenteti azoknak a hatóanyagoknak, összetevőknek a listáját, amelyek veszélyességük miatt nem szerepelhetnek étrend-kiegészítők összetételében, illetve azokat a (zöld pipával jelölt) étrend-kiegészítőknek a listáját is, amelyek megfeleltek az ellenőrzésnek. A zöld pipa azt jelzi, hogy a gyártó/forgalmazó által benyújtott dokumentumok alapján nem merültek fel olyan súlyos hibák az összetétellel, jelöléssel és a termék biztonságosságával kapcsolatban, amely alapján feltételezni lehetne, hogy a termék nem felel meg az étrend-kiegészítőkről szóló rendelet (37/2004. (IV. 26.) ESzCsM) előírásainak
Fontos tehát tudni, hogy a csomagoláson megjelenő OÉTI-számként feltüntetett jelölés csak a termék nyilvántartásba vételét jelenti, nem azt, hogy a termék összetételét hatóságilag bevizsgálták és nem azonos a 2004 előtt kiadott OÉTI engedélyszámmal sem. Kérdéses esetekben érdemes ellenőrizni az OÉTI honlapján elérhető listát vagy az ügyfélszolgálaton érdeklődni az adott termékkel kapcsolatos információkról.
Irodalom:
OÉTI: Étrend-kiegészítők.
OÉTI: Veszélyes étrend-kiegészítők.
OÉTI: Az OÉTI Szakértői Testülete által étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt
OÉTI: Étrend-kiegészítőkön alkalmazható OÉTI számok.
Lawrence M. T. (szerk.): Korszerű Orvosi Diagnosztika és Terápia (KODT)
Position of the American Dietetic Association: Integration of medical nutrition therapy and pharmacotherapy. Journal of the American Dietetic Association, 103, 10, 1363-1370, 2003 October.