A tüdőrák tünetei
„Vészjósló” tünetek
Ha az alábbi tüneteik bármelyikét észleli, mindenképpen ajánlott háziorvosát felkeresni. Ezen tünetek előfordulása esetén ugyanis lehetséges, hogy tüdőrákban szenved:
- tartós, nem múló köhögés,
- dohányosoknál a régebb óta fennálló köhögés jellegének megváltozása,
- véres köpet,
- rekedtség,
- nehézlégzés,
- rendszeresen visszatérő tüdő- vagy mellhártyagyulladás,
- nagymérvű fogyás, gyengeség, étvágytalanság.
Illetve ezeket (vagy ezek valamelyikét) kísérően kialakult
- csontfájdalom,
- sárgaság,
- fejfájás, látászavar,
- a fej és a nyaki tájék rövid idő alatt kialakult duzzanata, amit a nyaki erek elődomborodása kísér,
- ha a tükörbe nézve szemeinket asszimetrikusnak látjuk, az egyik mintha „beljebb” lenne, és a szemhéjunk lejjebb lóg ugyanezen az oldalon, mindenképp aggodalomra ad okot.
A kissejtes tüdőrák mellett a fentieken kívül megjelenhetnek úgynevezett „paraneoplasiás” (a daganatot kísérő, a daganat által termelt fehérjék, hormonok által okozott) tünetek is. Ezek a teljesség igénye nélkül: nagy mennyiségű vizeletürítést, más esetekben folyadékvisszatartást, vizesedést, elhízást, gyengeséget, magas vérnyomást és különböző idegrendszeri problémákat jelenthetnek.
Diagnózis
A fenti tünetek fennállása esetén orvosunk képalkotó vizsgálatokat végez a daganatos betegség fennállásának igazolására, a daganat elhelyezkedésének pontos meghatározására, illetve a betegség előrehaladottságának megállapítására. Emellett szövettani mintavételre is mindenképpen szükség van.
Mellkasröntgen, mellkas-átvilágítás
Ezzel a módszerrel az 1 cm-nél nagyobb tüdődaganatok biztonsággal kimutathatók. A mellkas átvilágításra azért van szükség, mert ezzel a módszerrel a kisebb, nehezen látható helyen, például a szív és a mellkasi erek által takart területen elhelyezkedő daganatok is kimutathatók.
Forrás: 123rf.com
CT, MR
Ha orvosunk a mellkasröntgenen a tüdőben valamilyen elváltozást, ún. „kerekárnyékot” látott, az elváltozás jellegének, pontos elhelyezkedésének vizsgálatára ún. CT vagy MR vizsgálatot is kérhet.
A CT vizsgálat egy speciális röntgenvizsgálatot jelent, mely során vizsgált területről (ez lehet akár a teljes test is) vízszintes szelet-felvételeket kapunk. A vizsgálat során a beteg egy speciális kialakítású, rövid csőszerű eszközben fekszik. A betegnek a vizsgálat előtt másfél liter kontrasztanyagot kell meginnia éhgyomorra. Emellett a vizsgálat során vénás kontrasztanyag alkalmazására is szükség van. A kontrasztanyag alkalmazása a CT vizsgálat során daganatos megbetegedés esetén felbecsülhetetlen pontosságú a pontos stádiummeghatározás szempontjából, ezért hacsak nincs erre alapos oka (korábbról ismert kontrasztanyag allergia, jódtartalmú kontrasztanyag esetén ismert jódérzékenység), kontrasztanyag alkalmazásába mindenképp egyezzen bele!
A CT (computer tomography) vizsgálat tüdőrák esetében a mellkasröntgennél kisebb elváltozásokat is látja. Előnye, hogy ez a vizsgálat ún. stádiummeghatározásra is alkalmas, azaz a mellkas, a has és a kismedence vizsgálatával az esetleges távoli áttétek jelenlét, száma, helyzete is megítélhető.
Az MR (magnetic resonance)vizsgálat tüdőrák esetében a CT-nél rosszabb, de a mellkasröntgennél jobb felbontású. Ezt a vizsgálómódszert tüdőrák esetén a tüdő felső részében elhelyezkedő daganatok pontosabb megítélésére alkalmazzák. Előnye a CT-vel szemben, hogy nem röntgensugárral működik, nem jelent sugárterhelést. Ugyanakkor amíg a CT vizsgálat rövid ideig, általában 15-20 percig tart, az MR vizsgálat ennél jóval hosszabb időtartamú, akár egy órát is igénybe vehet. Itt is szükség lehet kontrasztanyag alkalmazására.
PET-CT
A PET-CT (pozitron emissziós tomográfia)speciális, a daganat fokozott anyagcseréjének kimutatásán alapuló vizsgálat, ami már egészen kicsi daganatszövet kimutatására is alkalmas. A PET-CT vizsgálat során a beteg vénásan egy FDG nevű anyagot kap (ez tulajdonképpen radioaktívan jelzett cukor), amit a gyors anyagcseréjű daganatsejtek felvesznek és felhasználnak. Olyan kerekárnyékok vizsgálatára alkalmazzák, amelyeknél az elváltozás jó vagy rosszindulatú volta egyéb módszerrel nem dönthető el.
Csontscintigráfia
A tüdőrák gyakran ad áttétet a csontrendszerbe, emiatt kell a diagnózist követően a csontokat megvizsgálni. A csontscintigráfia a csontok izotópos vizsgálatát jelenti. A vizsgálatot a diagnózis felállításakor kell elvégezni annak megállapítására, hogy a csontrendszer a daganatos betegségben érintett-e. A kezelés során a későbbiekben csontfájdalom, ízületi fájdalom esetén szoktuk a vizsgálatot megismételni az esetlegesen közben kialakult csontáttétek megállapítására. A vizsgálat fájdalommentes, egy tűszúrást érez a beteg csupán. Ez azért kell, mert a csontscintigráfia végzéséhez vénásan egy olyan izotóppal radioaktívan jelzett anyagot juttatnak be, ami a szervezetben a gyors anyagcseréjű csontképző sejtekhez kötődik. Ez kb. 2-4 órát vesz igénybe. A kötődés, illetve a radioaktív anyag szervezetben való egyenletes eloszlásának elősegítésére a betegnek a vizsgálat során 1,5 liter folyadékot (ásványvizet, teát, nem szénsavas üdítőitalt) kell elfogyasztania. Ezt követően a betegről egy speciális eszközzel, az ún. gamma-kamerával készítenek felvételeket, majd ezeket értékelik. A gamma-kamera a radioaktív anyagot felvett csontsejtek sugárzását képezi le. A vizsgálat előkészületet nem igényel, a vizsgálaton nem szükséges éhgyomorra megjelenni.
Szövettani mintavétel
Tüdőrák esetén a szövettani mintavétel egyrészt CT ellenőrzés alatt, a mellkasfalon át (=transthoracalis tűbiopszia), másrészt hörgőtükrözés segítségével (bronchoszkópia) történhet.
Az, hogy a kezelőorvos melyik módszert választja, a vizsgálandó elváltozás elhelyezkedésétől függ.
Transthoracalis tűbiopszia
A transthoracalis tűbiopszia során a beteg mellkasát a CT ellenőrzése segítségével egy olyan ponton megszúrják, ahonnan az elváltozás könnyen elérhető. A vizsgálat során a daganatból egy apró szövethengert távolítanak el. A vizsgálaton éhgyomorra kell megjelenni, de egyéb előkészületet nem igényel. A beavatkozás apró kellemetlenséggel jár, amit a tűszúrás jelent. Szövődménnyel gyakorlatilag nem kell számolni. Igen ritkán előfordulhat a mellhártya sérülése, ami ún. légmell kialakulásához vezethet. Ha a beavatkozást követő néhány órában hirtelen nehézlégzés lépne fel, a beavatkozást végző orvossal mindenképp lépjen kapcsolatba! Ha a szúrás során véletlenül egy eret eltalálnak, vérzés léphet fel, ami általában magától megszűnik. Nagymérvű, egyéb orvosi beavatkozást igénylő vérzés igen ritkán, több ezer betegből egynél alakul ki csupán.
Bronchoscopia
A bronchoscopia a légutak endoszkópos vizsgálatát jelenti. Az endoszkóp vékony, hajlékony, optikai eszközzel ellátott cső, ami az orr-vagy a szájnyíláson át bejuttatva lehetőséget nyújt a légutak vizsgálatára. Ezzel a technikával a daganat közvetlenül megvizsgálható, belőle szövettani minta nyerhető. A vizsgálat 20-30 percig tart, kellemetlenséget csupán a legelején, az endoszkóp bejuttatásakor érzünk. A bronchoscopián éhgyomorra kell megjelenni, más előkészületet nem igényel. A vizsgálat egyetlen lehetséges szövődménye a szövettani mintavétel esetén a vérzés. A beavatkozást követő néhány órában esetleg jelentkező véres köpetürítés normális, ennél nagyobb vérzés csak igen ritkán fordul elő.
Irodalom:
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a tüdőrák ellátásáról