Magyarországon évente kb. 6000 tüdőrákos esetet diagnosztizálnak, ez a daganatféleség évi kb. 2000 halálesetért felelős. A tüdőrák kialakulásának hátterében az esetek 80-90%-ában aktív, míg 3-5%-ában a passzív dohányzás áll. A betegség leggyakrabban 50-70 éves életkorban alakul ki. A tüdőrák férfiak és nők esetében egyaránt a második leggyakrabban előforduló daganatos betegség. Az Egyesült Államokban évi. kb. 220 000 tüdőrákos esetet diagnosztizálnak és ez a betegség évente kb. 150 ezer ember halálát okozza.
A tüdő a légzésért felelős szervünk. Egy bal és egy jobb tüdőből áll, ezeket lebenyek alkotják. A lebenyek lebenykékből épülnek fel. A lebenykék kis légutakból és léghólyagocskákból állnak. A tüdőhöz a levegőt a nagyobb légutak, a légcső, a két főhörgő és a hörgők vezetik oda.
Forrás: 123rf.com
A tüdőrák a tüdőben a légzőfelület, illetve a légutak belső felszínét borító hámszövetből, mirigyekből indul ki. Szövettani szempontból ezt a daganatféleséget két fontos szövettani csoportra, kissejtes és nem kissejtes tüdőrákra oszthatjuk.
A kissejtes tüdőrák elnevezés arra utal, hogy ez a daganattípus egészen kicsi, zabszemszerű sejtekből áll. Máshogy viselkedik, mint a tüdőrák egyéb formái, emiatt kezelése is eltérő. Az összes tüdőrákos eset 10-15%-át adja.
A nem kissejtes tüdőrákok az összes tüdőrákos eset 85-90%-át adják. Három alapvető kategóriába sorolhatók:
Tüdőrák esetében is megkülönböztetünk korai stádiumú, azaz áttétet nem adó, illetve késői stádiumú, azaz áttétet adó tüdőrákot. Az áttétképződés ennél a daganattípusnál leggyakrabban a csontokat, az agyat és a májat érinti.
Irodalom:
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a tüdőrák ellátásáról.