A tüdőrák kockázati és védő tényezői
A tüdőrák kockázati és védő tényezőinek áttekintése azért különösen fontos, mert ennél a daganattípusnál életmódváltoztatással, ami itt a dohányzás abbahagyását jelenti, a betegség kialakulása megelőzhető. Ennél a betegségnél számos olyan környezeti, munkahelyi ártalom is ismert, amelyek elkerülésével a kockázat csökkenthető. Külön beszélünk a nem dohányzó emberekben kialakult tüdőrák okairól is.
Kockázati tényezők
Dohányzás
A tüdőrákos esetek 85-90%-áért az aktív, 3-5%-áért a passzív dohányzás egyértelműen felelős. Egy olyan nemdohányzó ember, aki dohányzóval él együtt, élete során 20-30%-kal nagyobb eséllyel számolhat a tüdőrák kialakulásával. Erős dohányosok esetében napi két doboz cigaretta elszívásával a kockázat a nemdohányzókhoz képest akár 20-30-szoros lehet! A dohányzás és a tüdőrák kapcsolatát alátámasztó számos, egyértelmű orvosi bizonyíték mellett az is alátámasztja a kapcsolatot, hogy a XX. század elején, a dohányzás elterjedése előtt ez az egyik legritkább rákféleség volt.
Forrás: 123rf.com
A marihuánás cigaretta, valamint a dohányzás egyéb formái (pl. pipa, szivar) is kockázati tényezőnek tekinthetők. A dohányzás okozta kockázatot befolyásolja a „technika” is, azaz a dohányos a füstöt mennyire mélyre szívja le és mennyi ideig tartja benn. Ilyenkor a hosszabb időtartamú belégzéskor a dohányáruban levő kátránytartalom káros hatása érvényesül. A dohányzás a légutak hámsejtjeiben okozott genetikai változásokon keresztül vezet tüdőrák kialakulásához.
Radon
A radon a természtben előforduló radioaktív gáz, általában uránbányászat során szabadul fel a talajból vagy a sziklákból, így foglalkozási ártalomként ez a kockázati tényező főleg az uránbányászokat érinti. Városi környezetben urántartalmú területeken házak alagsorában, pincéjében fordulhat elő. A nemdohányzó tüdőrákosok esetében az Egyesült Államok területén ez az egyik legfontosabb kockázati tényező. Magyarországon eddig egy esetben, egy uránbányára épült faluban (Kővágószőlős) a halmozódó tüdőrákos megbetegedések miatt indult hasonló vizsgálat, de egyértelmű összefüggést igazolni nem sikerült.
Azbeszt
Bár az azbeszt egy másik daganatos betegség, a mellhártyadaganat (=mesothelioma) kialakulásának fő kockázati tényezője, szerepe a tüdőrák esetében sem elhanyagolható. Azbesztártalomnak bizonyos speciális foglalkozásokat űző emberek, építkezési munkások, bányászok, malmokban dolgozók, hajógyári és kikötői munkások vannak főleg kitéve.
Egyéb foglalkozási ártalmak
Egyéb kemikáliák, például arzén, berillium, kadmium, vinil-kloridok és a gázolaj gőzének belélegzése is a tüdőrák lehetséges kockázati tényezője.
Korábbi sugárterápia
Korábbi, más daganatos betegség (pl. emlőrák, nyirokrendszeri daganatok) kapcsán a mellkas területére, illetve annak közvetlen környezetére adott sugárkezelés is növeli a tüdőrák kialakulásának esélyét.
Táplálkozás
A tüdőrák kialakulásában táplálkozási szokások, élelmiszerekkel kapcsolatban olvassa el a dganatos betegségek és a táplálkozás kapcsolatáról szólócikkünket
Levegőszennyeződés
A levegőszennyeződés, a közlekedésből származó mérges gázok és a tüdőrák kapcsolata egyértelmű. Ez a kockázati tényező világszerte a tüdőrákos esetek csaknem 5%-áért felelős.
Életkor
Az életkor emelkedése a többi daganatos betegséghez hasonlóan a tüdőráknak is kockázati tényezője. 40 éves kor alatt a tüdőrák ritkán fordul elő, a betegek átlagos életkora a diagnóziskor 70 év.
Testtömeg
A BMI (a testtömegindex) fordított arányban áll a tüdőrák kockázatával, de csak aktív, illetve volt dohányosoknál. Vagyis minél soványabb egy volt vagy aktív dohányos, annál nagyobb a kockázata tüdőrákot illetően. Nem dohányzók esetén az elhízás a tüdőrák kockázatát növelheti.
Tüdőrák a családban
Azok az emberek, akiknek egyenes ági hozzátartozója betegedett meg tüdőrákban, nagyobb kockázattal rendelkeznek a betegséget illetően. Ennek hátterében rendszerint örökletes tényezők állnak, amely generációról generációra változhatnak. A kockázat különösen akkor nagy, ha a rokonnál kialakult tüdőrák 50 éves kor előtt került felismerésre.
Nemdohányzók tüdőrákja
A fenti kockázati tényezők közül a fenti faktorok bármelyike lehet felelős a nemdohányzó emberekben kialakult tüdőrákért. Természetesen számos, eddig ismeretlen kockázati tényező szerepe is feltételezhető. Egyes öröklött genetikai eltérések is felelőssé tehetők - különösen fiatal életkorban, a 30-40 éves korosztályban kialakult - tüdőrákos esetekért. Egyes családokban előforduló halmozódó tüdőrákért egyes öröklődő, a szervezetben a méreganyagok lebontásáért felelős fehérjék (ún. enzimek) túlzott működése lehet felelős. Más esetekben az örökítőanyagban megjelenő hibákat javító folyamatok károsodása a kialakult tüdőrák oka.
Védőtényezők
Ahogy az a legtöbb daganatos megbetegedés esetében is igazolódott már, a tüdőrák esetében is a napi zöldség, illetve főként a minél több (és minél többféle) gyümölcs fogyasztása a kialakulás esélyét dohányzókban és nemdohányzókban egyaránt csökkenti.
Irodalom:
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a tüdőrák ellátásáról
Altekruse SF, Kosary CL, Krapcho M, Neyman N, Aminou R, Waldron W, Ruhl J, Howlader N, Tatalovich Z, Cho H, Mariotto A, Eisner MP, Lewis DR, Cronin K, Chen HS, Feuer EJ, Stinchcomb DG, Edwards BK (eds). SEER Cancer Statistics Review, 1975-2007, National Cancer Institute. Bethesda, MD, 2010.
Cassidy A, Duffy SW, Myles JP, Liloglou T, Field JK. Lung cancer risk prediction: a tool for early detection. Int J Cancer, 120(1):1-6, 2007 Jan 1.
Chen F, Jackson H, Bina WF. Lung adenocarcinoma incidence rates and their relation to motor vehicle density. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev, 18:760–764, 1998.
Lissowska J et al: Family history and lung cancer risk: international multicentre case-control study in Eastern and Central Europe and meta-analyses. Cancer Causes Control, 21(7):1091-1104, 2010 Jul.
Margaret R. Spitz, Waun Ki Hong, Christopher I. Amos, Xifeng Wu, Matthew B . Schabath, Qiong Dong, Sanjay Shete, Carol J. Etzel A Risk Model for Prediction of Lung Cancer J National Cancer Inst, 99: 715-726, 2007.
Samet JM, Avila-Tang E, Boffetta P, Hannan LM, Olivo-Marston S, Thun MJ, Rudin CM. Lung cancer in never smokers: clinical epidemiology and environmental risk factors. Clin Cancer Res, 15(18):5626-5645, 2009 Sep 15.
Brüske-Hohlfeld I. Environmental and occupational risk factors for lung cancer. Methods Mol Biol, 472:3-23, 2009.
Lotti M, Bergamo L, Murer B Occupational toxicology of asbestos-related malignancies. Clin Toxicol (Phila), 48(6):485-496, 2010 Jul.