A dohányzás (kór)élettani hatásai
A dohányzás, különösen a cigarettázás során szervezetünkbe kerülő anyagok a szervezet számos pontján károsítanak, így növelve az érrendszeri betegségek és számos daganatos betegség kockázatát. Ezeket a hatásokat foglaltuk össze.
A dohányzás számos betegségnél jelent súlyos kockázati tényezőt. Régóta ismert, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus tüdőbetegségek és a legtöbb daganatos betegség előfordulási gyakoriságát. Emellett úgy tűnik, hogy a 2-es típusú cukorbetegség, az Alzheimer-kór és számos egyéb kórkép kockázata is fokozódik. A legtöbb betegségnél nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is kockázatot jelent, azaz aki dohányzik, nemcsak saját maga, hanem környezete egészségét is rombolja. Az összefüggés a dohányzás időtartama és mennyisége, valamint a kockázatnövekedés között folyamatos, azaz már a kocadohányzás is veszélyes lehet.
A káros hatásokért a dohányfüstben található vegyületek felelősek. A legismertebb közülük a nikotin, de nem a nikotin felelős egyedül a betegségekért, illetve a függőség kialakulásáért.
Tüdőnk egészsége
Már rövid távú dohányfüst-ártalom is fokozza a gyulladásos aktivitást a tüdőben. A tüdő működése romlik, a kilégzés is megnyúlik, a légcsere nem lesz teljes, pont, mint az asztmában. Ez a passzív dohányzásra is igaz, így füstös környezetben tartózkodás után ezek az eltérések több órán át fennmaradnak. Ha az ártalom gyakran ismétlődik, a kóros hatás maradandóvá válhat. Bizonyos idő után a tüdő szerkezete is megváltozik. A tartós gyulladásos reakció olyan növekedési faktorokat aktivál, amelyek szerepet játszhatnak a daganatképződésben.
Daganatot mindenhol okozhat
A daganatok kialakulásáért felelős krónikus gyulladás dohányosokban rendszerint a tüdőben a legkifejezettebb, és itt a legnagyobb a daganatképződést elősegítő anyagok koncentrációja is, ezért a dohányzás által okozott daganatok közül a leggyakoribb a tüdőrák. Ha a dohányzásról csak későn sikerül leszokni, és a tüdő szerkezeti eltérései megmaradnak, esetleg krónikus hörghurut is fennáll, a tüdőrák kockázata csak lassan csökken, és sosem éri már el a sosem dohányzókét. Dohányosokban a fokozott gyulladásos aktivitás az egész szervezetben megfigyelhető, így gyakorlatilag minden daganat kockázata megnövekszik.
Fotó: 123rf.com
Szívinfarktus, lábamputáció…
A dohányzás érkárosodást is okoz, növeli a szívinfarktus, a gutaütés és az alsó végtagi érszűkület (és a következményes lábamputáció) esélyét. A férfiak erekciós képessége is csökkenhet dohányzás hatására, és az erekre gyakorolt hatással magyarázzák az Alzheimer-kór fokozott előfordulását is. Ezek a hatások a dohányzás abbahagyása után részben visszafordíthatók.
A dohányfüsttel a szervezetbe kerülő vegyületek megtámadják az erek belfelszínét, azt a sejtréteget, ami az erek épségéért felelős. Ezek a sejtek termelik többek között azt az anyagot (a nitrogén-oxidot) is, amely szabályozza az erek tágasságát, elérve ezzel azt, hogy a vér oda áramoljon, ahol a legnagyobb a szükség rá. Azaz ebéd után a belekbe, míg futás közben a lábakba, és így tovább. Dohányzás hatására a nitrogén-oxid termelődése csökken, a keringés nem tud megfelelően alkalmazkodni a szükségletekhez. Emellett szabadgyökök is keletkeznek, amelyek a sejtek szerkezetét károsítják. Így lehetőség nyílik arra, hogy az érpályából nagyobb molekulák és sejtek is átlépjenek az érfalon, amelyeknek egyébként a keringésben lenne a helyük. Ezek képesek beindítani az érelmeszesedés folyamatát, így biztosítva, hogy a dohányzás káros hatása ne csak átmeneti, hanem maradandó legyen.
A következő generációt is veszélyezteti
Az érkárosító hatás várandósokban a méhlepény ereit is érinti, így a lepényi keringés csökkenhet, ami a magzat fejlődését, növekedését hátráltatja. A magzati halálozás esélye passzív dohányzás esetén akár negyedével nőhet, és gyakoribbak a fejlődési rendellenességek is. Az aktív dohányzás a kockázatot ennél jobban fokozza. Az újszülöttek gyakran kis súlyúak, és gyakoribb közöttük a hirtelen csecsemőhalál. A várandósság alatti és kisgyerekkori dohányfüstártalom a későbbi asztma kialakulásának esélyét is növeli.
Cukor, koleszterin
A dohányzás a szervezet inzulinérzékenységét is csökkenti, a szervezet által megtermelt inzulin kevésbé lesz hatékony, ugyanakkora vércukorszint csökkenéshez több inzulinra van szükség. Már négy cigaretta után mérhető a változás a szervezet anyagcseréjében. Ilyenkor nemcsak a vércukorszint szabályozása károsodik, de a vérzsírokra gyakorolt hatás is kedvezőtlen, ez is hozzájárulhat az érelmeszesedés felgyorsulásához. Az anyagcsere eleinte vissza tud állni a normálisra, de hosszan tartó, rendszeres dohányzással a cukorbetegség esélye másfélszeresére növelhető. Már ha ez a célunk. Ha nem, akkor érdemes a dohányzást minél előbb abbahagyni!
Tehát…
Amennyiben Ön dohányos, és szeretne leszokni, tűzze ki magának a leszokás napját! Addigra tüntessen el otthonából minden, a dohányzásra emlékeztető dolgot.! Érdemes olyan időszakot választania, ami nyugalmasabb. Érdemes napirendjén is változtatnia, hogy elkerülje azokat a helyzeteket, amikor automatikusan rágyújtana. Legyen tisztában a lehetséges megvonási tünetekkel, ha számít rájuk, könnyebben átvészeli azokat. Erős megvonási tünetek esetén használjon nikotinpótlót (pl. tapasz, rágógumi). Ha nem bízik akaraterejében, keressen fel egy dohányzásról leszoktató szakrendelést, vagy önsegítő csoportot. Orvosától gyógyszeres segítséget is kérhet. Ha a teljes életmódváltást egyszerre kezdi, a leszokás utáni elhízás veszélye is kisebb.
Irodalom:
Asma S et al.: Tobacco. in: Oxford Textbook of Public Health, 5th Edition.
Ruiz P et al.: Nicotine in: The Substance Abuse Handbook, 1st Edition.
Flouris AD, Koutedakis Y.: Immediate and short-term consequences of secondhand smoke exposure on the respiratory system. Curr Opin Pulm Med. 2011 Mar; 17(2):110-115.
Leonardi-Bee J, Britton J, Venn A.: Secondhand smoke and adverse fetal outcomes in nonsmoking pregnant women: a meta-analysis. Pediatrics. 2011 Apr;127(4):734-41.
Jakab Z.: Smoking and pregnancy. Acta Obstet Gynecol Scand. 2010;89(4):416-417.
Berlin I. Smoking-induced metabolic disorders: a review. Diabetes Metab. 2008 Sep;34(4 Pt 1):307-14.