A gyomorrontást „orvosi” nevén heveny gyomorhurutnak vagy akut gasztritisznek is hívjuk. Kiváltója lehet túlevés, túlivás, romlott étel fogyasztása, fertőzés, de akár a stressz is. Függetlenül attól, hogy mi váltja ki, az állapot gyengeséggel, szédüléssel, hányingerrel, hányással, hasmenéssel és kísérő gyomorfájdalmakkal járhat.
Amiről a legtöbben elfeledkezünk: az élelmiszerhigiénia. Az élelmiszerek megfelelő tisztítása és tárolása mellett elkerülhetőek az élelmiszerfertőzések, amelyek a gyomorgyulladás fő okozói.
1. Mindig nézze meg a minőségmegőrzési, illetve a fogyaszthatósági időt a termékeken!
2. A hűtőben tárolandó élelmiszereket (például tejet, tejtermékeket, húsokat, húskészítményeket, félkész, készételeket) a vásárlást vagy felhasználást követően minél előbb tegye legfeljebb +5 °C-os hőmérsékletű hűtőszekrénybe!
3. A fagyasztott termékeket legfeljebb -18 °C-os hőmérsékletű mélyhűtőszekrényben/-fagyasztóban tárolja és felolvasztást követően már ne hűtse vissza! A felengedést fokozatosan, például hideg vizes fürdővel, ne pedig azonnal, szobahőmérsékleten végezze!
4. A zöldségek, a gyümölcsök, a húsok, a húskészítmények, valamint az egyéb ételek tisztításához és elkészítéséhez legjobb, ha külön vágódeszkát, kést használ, így még inkább csökkentheti a fertőzések kockázatát. A hűtőszekrényben is különítse el ezeket az élelmiszercsoportokat!
5. A tojás a szalmonellafertőzések fő forrásának számít nem megfelelő kezelés mellett. Mindig mossa meg a kezét, miután érintkezett a tojás héjával, ugyanis a héjon is megtelepedhetnek a baktériumok. Többféle módon tudja ellenőrizni a tojás épségét: öntsön tele egy tálat vízzel, majd tegye bele a tojást. Ha a víz felszínén marad és úszik, akkor mindenképp külön csészében törje fel! Egyébiránt minden tojást érdemes külön csészében feltörni és ellenőrizni, elkerülendő, hogy a legutolsó, de éppen romlott tojás miatt a teljes tojásmennyiséget ki kelljen dobnia. A legnagyobb biztonságot a tojásétel legalább 70 °C-ra történő felmelegítésével érheti el.
A gyomorrontás tünetei közé tartoznak a hányás és/vagy a hasmenés, amelyek fokozott vízveszteséggel járnak, így elsődleges szempont az elveszített vízmennyiség pótlása. A kezdeti, evés nélküli időszakban, valamint a diéta további szakaszaiban is gondoskodni kell a megfelelő folyadékfogyasztásról.
A gyomorrontást követően fokozottan felépített étrendre van szükségünk, amely nem csak kekszről és ropiról szól.
Forrás: 123rf.com
1. A gyomorrontás tüneteinek fennállása közben, valamint az azt követő napon az emésztőrendszer teljes kíméletére, tehát koplalásra és mellette folyadék- és ásványianyag pótlásra van szükség. Ezt vízzel, szénsavmentes ásványvízzel, teával, szűrt almalével, limonádéval, zöldségfőzettel, mint például natúr répalével vagy burgonya szűrt főzőlevével valósíthatja meg.
2. Egy napot követően az étrendbe beépíthetőek a szénhidrátok is, azok közül is elsősorban a keményítőt tartalmazó, folyékony vagy pépes állagú ételeket ajánlott előnyben részesíteni. Erre alkalmasak az úgynevezett nyáklevesek (rizs, árpa, zab, dara hideg vízben kezdett főzése egészen addig, míg szét nem fő, majd szitán átszűrve fogyasztható), a vizes burgonyaleves, -püré, a héjában főtt burgonya, a reszelt vagy főtt sárgarépa, a reszelt alma (ami pektintartalmánál fogva nyugtatólag hat a gyomornyálkahártyára). Fogyaszthatóak még ebben a szakaszban a zsírmentes, könnyen emészthető keményítőtartalmú ételek, mint a pirított kenyér, a kétszersült vagy a sózatlan és cukrozatlan keksz.
3. A panaszok enyhülésével beépíthetőek a nagyobb fehérjetartalmú ételek, de még mindig kerülendő a zsírbevitel. Erre alkalmasak a főtt vagy zsiradék hozzáadása nélkül készült, zsírszegény húsrészek (mint a főtt csirkemell, a sütőzacskóban sült karaj); a zsírszegény savanyított tejtermékek (az átmeneti, a tejcukor lebontásáért felelős laktáz enzim hiánya miatt először csak savanyított tejtermékek ajánlottak); valamint a száraz rántással (zsiradék nélkül liszt pirításával készült), kefires vagy joghurtos habarással készített főzelékfélék. Az egyes szakaszokban fontos, hogy napi 6-7 alkalommal, kis mennyiségeket egyen.
4. A zsiradékokat fokozatosan javasolt beépítenie, a tünetek megszűnésével párhuzamosan 3-4 nap után. Ételkészítéshez a szokásos olajmennyiség felét használja (például egy személyre egy teáskanálnyi mennyiséget), illetve kenyérkenéshez is csökkentett zsírtartalmú vagy fele mennyiségű kenőzsiradékot használjon! A túl fűszeres, jeges vagy forró ételeket még hosszabb ideig javasolt kerülni, a túlságosan zsíros ételeket pedig az egészségi állapottól függetlenül, zsírszegényebb változatokra javasolt cserélni az étrendben. A tejet és tejtermékeket egyéni tűrőképesség szerint, a zsiradékok beépítésével párhuzamosan építheti be étrendjébe, először mindig csak kisebb mennyiségben fogyasztva.
Irodalom:
Veresné Bálint Márta (szerk.): Gyakorlati dietetika. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Budapest, 2006.
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület: Élelmiszerek, élelmiszerbiztonság
EUFIC: Újra a tojásnál – tápláló és biztonsággal fogyasztható. Food Today, 2011/05.
United States Department of Agriculture Food Safety and Inspection Service: Food Safety Information. 2011.06.
MDOSZ Táplálkozási Akadémia hírlevél 2009/12.
Renee Boyer, Extension specialist; Julie McKinney, Project Associate, Food Science and Technology, Virginia Tech: Food Storage Guidelines for Consumers. 2009/05.