Táplálékallergia

Az allergia kiváltói

A leggyakoribb allergének közé tartoznak: a tehéntej, a hüvelyesek, a szója, a tojás, a hal, a tenger gyümölcsei, a diófélék, a búza, a rozs, a gyógynövények és a fűszerek. Ezeken kívül gyakran okoznak panaszokat: a citrusfélék, a déligyümölcsök, az eper, a paradicsom, a spenót, a savanyú káposzta, a sertés- és a vadhús, a csokoládé, a feketekávé, az alkoholok és az adalékanyagokat tartalmazó termékek.

Fontos kihangsúlyozni, hogy bármely élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő kiválthat allergiás tüneteket.

Az allergia keletkezésében számos egyéb tényező is szerepet játszik. Ezek közé tartozik a genetikai háttér, a stressz, a zaj, az állandó kialvatlanság, illetve a légszennyezettség is. Gyermekkori allergia esetében megfigyelhetőek közös személyiségvonások, mint negatív érzelmek kifejezésének nehézsége; passzív, elkerülő konfliktusmegoldó stratégiák; kommunikációs zavar, családi diszfunkció; illetve szociális szorongásosság.

Elkülönítendő a táplálékaverzió, amelynek kizárólag pszichés oka van. Jellemző, hogy az egyén nem produkál tüneteket, amennyiben nem felismerhető/észrevehető formában fogyasztja az általa allergénként vélt táplálékot. A beteg ragaszkodása miatt azonban ebben az esetben is szükséges a dietoterápia.

A táplálékallergia tünetei és diagnosztizálása

Sokaknak egy-egy tünet (mint például a kiütés, hasmenés) esetén nem is jut eszébe, hogy allergia is állhat a háttérben. Az alábbiakban felsoroljuk, hogy milyen típusú tünetek léteznek, amelyek az allergia jelenlétére utalhatnak.

Emésztőrendszeri: hasmenés, hányás, hasi fájdalom, székrekedés, testtömeg-növekedés hiánya, reflux.

Bőr: ekcéma (vörös, száraz, viszkető-égő kiütések), dermatitis (bőrgyulladás), csalánkiütések (apró, viszkető).

Légúti: orrfolyás, akadályozott orrlégzés, köhögés, rekedtség, rohamokban jelentkező tüsszentés, fülgyulladás, bronchitis (hörgők betegsége).

Idegrendszeri: viselkedési zavar, alvászavar, migrén, fáradékonyság.

Egyéb: arthritis (ízületi gyulladás), bőr- vagy nyálkahártya-vérzések, vashiányos vérszegénység, egyes fehérvérsejtek elszaporodása, anafilaxiás sokk (legsúlyosabb, azonnali beavatkozást igényel).

Forrás: 123rf.com

Atáplálékallergia szűrése több módszerrel történhet:

• A táplálkozási anamnézis felvétele a szűrés első és legfontosabb lépése. Az anamnézis során a dietetikus szakember és/vagy az orvos részletesen kikérdezi az érintett személyt, így gyakran már a kikérdezés során fény derül arra, hogy mi válthatta ki az allergiát.

• A részletes táplálék-tüneti napló írása az egyik legjobb, ám saját „munkát” és figyelmet igénylő diagnosztikai módszer. A naplóban pontosan kell vezetni az étkezés idejét, az elfogyasztott ételt és annak mennyiségét, az észlelt tüneteket és azok megjelenési idejét, illetve a külső tényezőket (pl. a napi mozgást).

• Klinikai laborvizsgálatok segítségével a vérben található allergén specifikus immunoglobulinok (IgE és IgG) kimutatása.

• A bőrtesztek a leggyakrabban használt módszerek közé tartoznak. Ebben az esetben az allergént (természetes vagy gyári készítmény) formájában tesztelik a bőrön. Nem minden típusú allergiás reakciós esetén hatékony.

• A provokációs próbák bizonyulnak a leghatékonyabb módszernek. Többféle próba létezik, de leghatékonyabbnak az úgynevezett kettős vak, placebo-kontrollált próba bizonyul, amelyet szakember felügyelete mellett szükséges elvégezni. Lényege, hogy a beteg az allergént, illetve az allergénhez hasonló küllemű, állagú, textúrájú, ám azt nem tartalmazó táplálékot (placebo) is kapja, hogy kiszűrhető legyen az egyén szubjektivitása. A produkált tünetek fényében megállapítható, hogy a beteg allergiás-e a vizsgált allergénre és mekkora az a mennyiség, ami kiváltja a tüneteket.

• A provokációs próba elvégzéséhez először egy úgynevezett kereső (vagy diagnosztikus) étrend szükséges. A kereső étrend célja, hogy tünetmentessé váljon a páciens ahhoz, hogy a provokációs próba elvégezhető legyen. Számos kereső étrend létezik. Ilyenek a lépcsőzetesen szűkítő, a lépcsőzetesen bővítő, a szűk kereső, az egyszerű kizáró, az összetett kizáró, a kevés táplálékot engedő, a hidrolizált tápszeres, valamint az oligoantigén diéta is. Mindig az egyén anamnézise (reakció típusa, tápláltsági állapot stb.) határozza meg, hogy melyik alkalmazható. Közös elemük, hogy az esetleges allergén táplálékot kizárják az étrendből, így tünetmentessé teszik a pácienst. Példának okáért a szűk kereső étrend csak főtt pulykamellet/birkahúst, főtt rizst/burgonyát, főtt almát/körtét, illetve vizet enged fogyasztani napi kb. 1200 kcal energiatartalommal. Ezt az étrendfajtát tünetmentességig, de legfeljebb 2 hétig lehet alkalmazni és szemielementáris gyógytápszerrel lehet kiegészíteni a tápanyagtartalom növelése érdekében. . A kereső étrendet minden esetben szakember felügyelete mellett, állandó dokumentációval érdemes végezni, ugyanis minden allergén minden egyénnél más típusú reakcióval (egyes tünetek akár 1-2 nap múltán, eltérő súlyossággal) jelentkezhetnek, így szakszerűtlen kivitelezés mellett rossz diagnózis is felállítható és súlyos, úgynevezett anafilaxiás sokk is kiváltható.

Mit tehetünk?

A táplálékallergia megelőzése

Az allergia kialakulásában számos tényező szerepet játszik, mint a genetikai hajlam, a csecsemőkori táplálás, illetve olyan környezeti tényezők, mint a dohányzás vagy a nem megfelelő higiéniai viszonyok. Csecsemőkorban az immunrendszer még fejlődésben van, így ebben az időszakban különösen érdemes odafigyelni az alábbi tényezőkre, amelyek csökkenthetik az allergia kialakulásának kockázatát:

• Bár nincs teljes egyetértés e tekintetben, de a szakmai ajánlások alapján, kizárólagos anyatejes táplálás javasolt ideálisan 6 hónapos, de legalább 4 hónapos korig. z anyatejben lévő természetes immunanyagok, pro- és prebiotikumok csökkenthetik a gyermeknél kialakuló allergiás betegségek kockázatát.

• A várandós és szoptató anyák számára nem szükséges speciális, a lehetséges allergének kiiktatásával járó diéta

• Ha az anyatej kiegészítése szükséges, elsődleges megelőzésként részlegesen hidrolizált, míg meglévő tejfehérje-allergia esetén teljesen hidrolizált tápszer ajánlott pótlásként.

• A szilárd táplálékok, köztük az allergének (tehéntej, hal, tojás, földimogyoró) bevezetésére vonatkozó kutatások és ajánlások nem egységesek. Egyes vizsgálatok szerint az allergén összetevők korai, 4 hónapos kor előtti bevezetése járulhat hozzá az allergia megelőzéséhez. Ellentétben ezzel egyéb vizsgálatok azt bizonyították, hogy a szilárd és allergén tulajdonságú táplálékok késői, 4-6 hónapos kor utáni bevezetése csökkenti a táplálékallergiák és a lisztérzékenység kialakulásának kockázatát.

Egyéb lehetséges tényezők az allergia megelőzésében:

• Dohányfüstmentes környezet.

• Megfelelő higiénia, poratkamentes szoba, gyakori szellőztetés, porszívózás.

• A háziállatok lakásban tartásának kerülése.

Felnőttkorban a különféle krónikus irritációk (fekély, alkoholizmus, epekő, szteroidterápia, bélgyulladás) elősegíthetik a táplálékallergiák kialakulását, illetve ügyelnünk kell immunrendszerünk erősítésére is.

Kezelés

A már kialakult allergia esetén az étrend célja, hogy kiiktassuk az allergiát okozó élelmiszert vagy élelmiszer-összetevőt, ám úgy, hogy az étrend fedezze a tápanyagok szükséges mennyiségű és minőségű bevitelét. Ezt eliminációs diétának is nevezik. Ennek a speciális étrendnek a hossza függ a beteg életkorától, a tünetek súlyosságától, illetve az allergén fajtájától is. Az allergia súlyosságától függően, szakember felügyelete mellett 2 év után meg lehet próbálni az allergén(ek) fokozatos visszaépítését. Amennyiben a korábbi allergén nem okoz tüneteket, visszaépíthető az étrendbe.

A legtöbb, étrendünkben gyakran előforduló élelmiszer helyettesítésére számos alternatívalétezik. Az alábbiakban olyan élelmiszereket sorolunk fel, amelyek egyes allergének helyettesítéséül szolgálhatnak. Attól függetlenül, hogy egy élelmiszer természeténél fogva nem tartalmazza az adott allergént (pl. a szójatúró a tejet), az élelmiszerek címkéjén minden esetben ellenőrizni kell, hogy az összetevők között szerepel-e a panaszt kiváltó allergén. Az allergénmentes élelmiszerek listáját minden évben lekérheti a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank adatbázisából. Jelenleg a következő allergénekre vonatkozó kiadványok érhetőek el az Adatbankban: tejcukortól mentes, tejfehérjétől mentes, tojástól mentes, szójától mentes, gluténmentes, földimogyorótól mentes, azoszínezékektől mentes, kéndioxidtól és származékaitól mentes, benzoesavtól mentes. Minden lista csak 1 évig érvényes, így lejártát követően az új kiadványt szükséges beszerezni: http://www.taplalekallergia.hu

Egyes allergén élelmiszer helyettesítésére szolgáló alternatívák

Tehéntej helyettesítésére: növényi tejek, mint szójatej, rizstej, zabtej, kókusztej.

Tejtermékek helyettesítésére: szójatúró (tofu), növényi sajt, növényi tejszín, szójapuding.

Tojás helyettesítésére: tojáshelyettesítő por, 1 evőkanál csicseriborsó- vagy szójaliszt és 1 evőkanál víz, áztatott zabpehely, banánpép (édes ételekhez), szójakrém vagy összeturmixolt szójatúró.

Az étrend folyamán ügyelni kell arra, hogy megfelelő legyen az ásványianyag- és vitaminbevitel. Például tehéntejfehérje-allergia esetében, a tejben található kalcium helyettesítésére nagy kalciumtartalmú élelmiszerek, mint olajos magvak, hüvelyesek, zöld leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, halak fogyasztására kell törekedni.

Azon túl, hogy allergiát gyakorlatilag bármely élelmiszer kiválthat, léteznek úgynevezett keresztreakciók (keresztallergiák) is egyes táplálékok között. Keresztallergia esetén a szervezet a különböző eredetű, de hasonló szerkezetű allergéneket azonosként ismeri fel. Minél közelebbi két faj között a rokonság, annál jobban hasonlítanak a különböző antigénjeik. Pl. aki egyfajta rákra allergiás, az nagy valószínűséggel minden rákra, a homárra, langusztára, kagylóra, osztrigára is tünetekkel reagál. Az allergének szerkezetének hasonlósága azt okozza, hogy a táplálékallergiával gyakran légúti tünetek járnak együtt. Erre tökéletes példa a parlagfű és a görögdinnye közötti keresztallergia, amikor is a parlagfűre allergiás egyének görögdinnye evésekor is típusos szénanáthát tapasztalhatnak.

Leggyakoribb keresztallergiák

Irodalom:

Veresné Bálint Márta (szerk.): Gyakorlati dietetika, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest, 2006.

Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank.

Dr. Polgár Marianna, Fővárosi Önkormányzat Madarász utcai Gyermekkórház: Az allergia prevenció új szemlélete. Hippocrates, VII. évf., 1. szám. 2005. január-február.

Dr. Stauder Adrienne: Lelki és magatartási tényezők allergiás betegségekben. Magatartástudományi Intézet, Semmelweis Egyetem Budapest. 2004.11.08.

Zrinjka Misak: 70th Anniversary Conference on ‘Nutrition and health: from conception to adolescence’. Symposium II: Infant and childhood nutrition and disease. Infant nutrition and allergy. Proceedings of the Nutrition Society, 70, 465–471,2011.

Dr. Rónai Zoltán: Szokatlan megjelenésű ételallergiák. Családorvos Fórum, 2005/05.

Dr. Endre László: Ételek lehetséges - védő és kiváltó- szerepe az allergiás betegségekben. Országos Egészségfejlesztési Intézet.

Thomas, B., Bishop, J. (eds): Manual of Dietetic Practice. Oxford: Blackwell, 2007.