A statisztikák tükröt tartanak elénk
Várható élettartam
Magyarországon a születéskor várható élettartam a hatvanas évek végétől a kilencvenes évek elejéig a fejlett országok között egyedülálló módon csökkent. Ennek egyik oka a dohányzás és az alkoholfogyasztás növekedése volt, másik oka pedig az egészségtelen táplálkozás. A hagyományos ételek jelentős energia- és telítettzzírsav-tartalma a fizikai aktivitás csökkenésével párosult, az egészségtudatosság nem volt jellemző a lakosságra. A várható élettartam csak a rendszerváltás után indult növekedésnek, bár még mindig csak 22-ikek vagyunk a 25 Európai Uniós tagállam között. A várható élettartam növekedése jelentős részben a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás csökkenésének köszönhető.
Szív- és érrendszeri betegségek
Bár a szív- és érrendszeri megbetegedések száma 1980 óta csökken az EU-országokban, és az utóbbi húszévben hazánkban is, ez az adat kissé csalóka, ugyanis az idősebb korcsoportban az 1980-as évekéhez képest nőtt a halálozási arányszám.
Ez azt mutatja, hogy ugyan az orvosi ellátás színvonala javult, és a fiatalabb generáció tagjait még sikerül megmenteni a modern orvostudomány eszközeivel, ám a helytelen életmód az évek előrehaladtával végül mégis benyújtja a számlát…
Az összes haláleset feléért a keringési betegségek felelősek, ezen belül a legnagyobb hányadot még mindig az iszkémiás (a szív vérellátási zavaraival összefüggésbe hozható) szívhalálok teszik ki (ez az összes haláleset kb. 22,5%-a). Pozitívum, hogy az agyi érbetegségek miatti halálozás minden korcsoportban fokozatosan csökkent az elmúlt harminc évben, bár még mindig magasabb, mint az európai átlag. Keringési betegségek okozta halálozás tekintetében az EU tagállamok közül csak Szlovákia előz meg minket
Daganatos betegségek
A rosszindulatú daganatos megbetegedéseket tekintve a halálozási arány 32%-kal nagyobb az EU többi államában élőkkel összehasonlítva. Ez alól csak a 15–29 év közötti korosztály képez kivételt. A 45–59 év közöttiek mutatói e tekintetben kifejezetten rosszak. A nők esetében a kétszeres, férfiakéban pedig két és félszeres kockázat mutatkozik a fejlett EU-tagállamokhoz hasonlítva.
Magyarországon minden negyedik ember halálát rosszindulatú daganat okozza.
A 65 éves kor alatti, korai halálozási arány az európai országok között Magyarországon a legnagyobb mindkét nem esetében. Mindkét nem esetében „megelőzzük” az összes európai országot az ajak-, vastagbél-, gége- és tüdőrák tekintetében, míg a hasnyálmirigy- és emlőrák terén a második helyet foglaljuk el. A világon a harmadik helyezést foglaljuk el daganatos megbetegedések tekintetében, csak Mongólia és Bolívia előz meg minket
A daganatos betegségek okozta halálozás különböző a férfiak és nők körében. Ez nem csak az egyes nemekre specifikus daganatok miatt van. A gége- és tüdőrák miatti halálozás is különbözik a férfiak és nők körében. Míg az 1990-es évek közepe óta a férfiak esetében csökkenő tendencia indult el e téren, addig a nőknél ez a szám megkétszereződött.
Ez a halálozási minta jól tükrözi a dohányzási szokások megváltozását, ugyanis a 15 év feletti, rendszeresen dohányzó férfiak száma 40%-kal csökkent, míg a nőké 28%-kal emelkedett.
Egyéb kórképek
Az egyéb betegségek is emelik – a nem természetes, „idő előtti” – elhalálozás arányszámait.
Ide tartoznak az endokrin-, anyagcsere-, emésztőrendszeri és idegrendszeri betegségek.
Ezek közül ki kell emelni a cukorbetegséget és az Alzheimer-kórt, amelyek egyre jelentősebb helyet foglalnak el a haláloki statisztikákban. A nagy vércukorszint a korszerű kezelési lehetőségeknek köszönhetően nem vezet gyors halálhoz, viszont hosszú távon szövődményeket okoz. A cukorbetegség fontos kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, de a 2-es típusú cukorbaj egyes daganatos betegségek gyakoriságát is növelheti. Ezen kívül számos olyan eltérést okozhat, amely az életminőséget rontja, például látásvesztés vagy lábamputáció révén.
Az Alzheimer-kór is az életminőséget rontja, és az élettartam növekedésével egyre gyakoribbá válik.
Bár az emésztőrendszeri betegségek – a krónikus májbetegség és cirrózis (májzsugor) – miatti halálozási ráta csökkenő tendenciát mutat, még így is a legnagyobb Európában. A férfiak cirrózis miatti halálozása háromszorosa a nőkének, ami az alkoholfogyasztás nagyobb arányával áll összefüggésben.
A vezető halálokok megelőzése érdekében sokat tehetünk akár kis életmódbeli változtatások bevezetésével is. Ha ezek aztán szokásunkká válnak, nem is értjük, hogy addig miért nem úgy éltünk.
Irodalom:
WHO Global Health Observatory Database.
S. Allender, P. Scarborough, V. Peto, M. Rayner: European cardiovascular disease statistics 2008.