Pszichés kockázatok és védőtényezők
Stressz és megküzdés mérlege
Széleskörű tudományos kutatások alapján megállapítható, hogy a stressz azon túl, hogy olyan pszichés betegségeket(depresszió, szorongás) okoz, amelyek további kockázati tényezőt jelentenek a szomatikus (testi) betegségek terén, jelentős kockázati tényezőként lép fel mind a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedésekben, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.
Szív- és érrendszeri betegségek
Pszichológiai stresszhelyzetekben, csakúgy, mint a testiekben fokozott szöveti keringés alakul ki. Ez az állapot rövidtávon nagyobb mértékű energiafelhasználást tesz lehetővé (gyors testi reagálást vészhelyzetben). Tartós fennállása (pszichés jellegű krónikus stressz) szív- és érrendszeri veszélyeztető tényező. Ennek oka, hogy a pszichológiai stressz hatására szabályozási zavar lép fel: a kardiális (szív eredetű) válaszok megelőlegezik a várható anyagcsere, az izomzat működtetéséhez szükséges igényeket, izomaktivitás (menekülés vagy támadás) viszont nem következik be. A fizikai és pszichikai igénybevételre adott szív (kardiális) és anyagcsere (metabolikus) válasz jellege alapvetően különbözik. Pszichológiai stressz hatására a kardiális és a metabolikus válasz összehangolatlan lehet (disszociálhat). Azonos szívfrekvencia-fokozódás mellett nagyobb mértékű lesz az artériás-vénás oxigénkülönbség, azaz szisztémás túláramlás alakul ki, amely jelentős vérnyomás-emelkedést eredményez.
A stresszhatásra adott szöveti túláramlás elsősorban fokozott szimpatikus aktivitás eredménye. Amennyiben a zsírszövetekből (lipidraktárakból) a szimpatikus aktivitás hatására felszabaduló szabad zsírsavak nem használódnak fel az izomműködés energiaforrásaként, a felesleges zsírsavak trigliceridekké alakulnak a májban, majd a koronáriabetegségekben oly fontos szerepet játszó lipoproteinekké alakulhatnak. (Kopp, 2003)
Daganatos betegségek
Tudományos kutatások csökkent immunrendszeri aktivitást (emelkedett kortizol hormonszintet) írnak le gyászreakcióban, munkahelyi stressz és válás következtében, amely rontja a szervezet védekezőképességét. A nem-specifikus immunválaszok mellett a stresszorok közvetlenül hozzájárulhatnak abnormális sejtek termelődéséhez.
2-es típusú cukorbetegség
A szívműködés és az anyagcsere összehangolt működésének megszűnésével a vércukorszint indokolatlanul megemelkedik. A kedvezőtlen vércukorválasz tartós stresszhatásra 2-es típusú cukorbetegséghez vezet.
A munkahelyi stressz a nőknél duplájára növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
A középkorú, tartós stressznek kitett férfiak körében fokozottabb a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának kockázata. Ennek hátterében hormonrendszerbeli, életmódbeli vagy viselkedésbeli változások állhatnak.
A stressz csak akkor válik számunkra veszélyeztető tényezővé, ha nem vagyunk képesek megküzdeni vele. E megküzdés pszichofiziológiai, személyiségbeli jellegzetességeink és megküzdő képességeink kölcsönhatásának eredménye. Lehetséges, hogy valaki extrém stresszhatásoknak van kitéve, de stabil pszichofiziológiai jellegzetességeinek, kiegyensúlyozott személyiségének és széleskörű megküzdő képességeinek köszönhetően kevésbé veszélyeztetett, mint más, aki kevésbé rendelkezik e védő jellegzetességekkel. Szerencsére mindhárom terület fejleszthető.
Az személyiségtípusbeli és attitűdbeli (ellenségeskedés-cinizmus, koherencia) kockázati tényezők a megküzdés ezen külön területeire hívják fel a figyelmet. Ebből lehet következtetni arra, hogy az egyénnek mely területen szükséges változtatni.
A stressz és megküzdés mérlege a külvilági összesített stressz mértékét veti össze az egyén megküzdési képességével. Ez az egyéni stresszterheltségről ad információt, amelyek stresszmenedzsment technikák gyakorlásával, illetve személyiség- és viselkedéstudatosság-fejlesztéssel csökkenthetők.
Életesemények
Az akut stressz mint kockázati tényező vizsgálata Holmes és Rahe nevéhez kötődik. Kimutatták, hogy bizonyos életesemények előfordulása jól jelzi előre a várható életminőséget, egészségi állapotot.
Depresszió
A depressziót jelentős kockázati tényezőként tartják számon mind a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségekben, illetve a 2-es típusú diabétesz mellitusz kialakulásában.
Szív- és érrendszeri betegségek
A depresszió a kardiovaszkuláris betegségek fontos kockázati tényezője, a relatív kockázat kétszeres.
Daganatos betegségek
A pszichés tényezők szerepéről a daganatos betegségek kialakulásában nem egységesek a kutatási eredmények. A daganat megjelenését megelőzheti a tehetetlenség, a veszteségélmény, a feladottság élmény, ami főleg az „angyalian jóságos”, agresszióját gátló személyiségeknél lép fel.A tehetetlenség, reménytelenség is szerepet játszhat a daganat kialakulásában.
2-es típusú cukorbetegség
Depresszió és cukorbetegség együttes jelenléte nők körében gyakrabban fordul elő. Depresszió és 2-es típusú cukorbetegség együttes jelenlétekor a szív-koszorúér betegség kialakulásának kockázata megháromszorozódik.
Szorongás
A szorongást jelentős kockázati tényezőként tartják számon mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos betegségekben.
Szív- és érrendszeribetegségek
A szorongás szignifikáns összefüggésben van a szíveredetű halálozással és szívinfarktussal.
Az akut koronária események során a szorongást jobbára nem ismerik fel, és nem is kezelik, noha a szorongás megfelelő kezelése a későbbiekben jelentőséggel bír a szekunder prevencióban. Koronáriabetegségben szenvedő nők körében gyakrabban fordul elő szorongás, mint férfiak esetében.
Daganatosbetegségek
A pszichoneuroimmunológia területéről ismeretes az is, hogy a stressz és a nyomában tartósan fennálló szorongás csökkenti az immunrendszer működését. Tartós fennállása hozzájárulhat a daganatos betegségek kialakulásához.
Ellenségeskedés-cinizmus
A Harvard Egyetemen végzett orvostanhallgatók között mutatták ki, hogy a végzéskor az átlagnál nagyobb ellenségességgel jellemezhető hallgatók közül 25 év után 13% halt meg, elsősorban szív-ér rendszeri, de más okok miatt is, míg az átlagnál kevésbé ellenséges hallgatók közül csak 3%. A többi veszélyeztető tényező szerint kontrollálták az adatokat, tehát ez a különbség egyértelműen az ellenségességgel volt kapcsolatban.
Társas támogatottság
A társas támogatás, a megfelelő környezeti integráltság fokozza az egyén megbirkózási készségét, konfliktusmegoldási képességét, csökkenti a kontrollvesztés érzését nehéz élethelyzetben, és ezáltal hozzájárul a testi-lelki jóllét érzéséhez. A túlélés feltétele – különösen napjaink ellenséges és személytelen világában - a képesség valódi, bizalmon alapuló, stabil emberi kapcsolatokra. E képesség komoly egészségvédő tényező.
A társas támogatás jelentős védő tényezőként tartják számon mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos betegségekben, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.
Szív- és érrendszeri betegségek
A koronária megbetegedésekben a társas támogatás, különösen az érzelmi támogatás igen jelentős védőfaktor a halálos kimenetel megelőzése szempontjából.
Daganatos betegségek
Pszichoneuroimmunológiai vizsgálatok eredményei rámutattak arra, hogy a neuroimmunológiai rendszerek közvetítő szerepet töltenek be a pszichoszociális tényezők (pl. társas támogatás hiánya) és a daganatos betegségek kialakulása között.
A daganatos betegségek kialakulása és a társas kapcsolatok száma, illetve minősége, a társas izoláció és az onkológiai mortalitás összefüggéseit vizsgálva azt találták, hogy azok a nők, akik társadalmilag elmagányosodva éltek és kevés baráti kapcsolatról számoltak be, nagyobb eséllyel lettek rákbetegek és gyakrabban haltak meg rákbetegségben. A férfiak esetében nem igazolták ezt az összefüggést.
Azok a személyek, akiknek legalább egy bizalmas társas kapcsolatuk volt, és rákos megbetegedést diagnosztizáltak náluk, 72%-os túlélési esélyt mutattak, szemben a bizalmas kapcsolatok hiányáról beszámoló nőkkel, akiknél a túlélési esély 56% volt. A túlélési esély 7 év után is a bizalmas kapcsolatok meglétének függvényében változott.
2-es típusú diabétesz mellitusz
A szeretet a társas támogatás egyik legfontosabb formája. Vannak emberek, akik a szeret hiányára vagy annak elvesztésére fokozott evéssel reagálnak. Szeretetéhségüket táplálék-éhségnek érzik. Ez könnyen megérthető, ha arra gondolunk, hogy az anyatej egyben az anyai szeretetet, gondoskodást is jelentette egykor mindannyiunk számára.
Fiziológiai vizsgálatok alapján cukorbetegek anyagcseréje azonos az éhező emberek anyagcseréjével. Csak náluk a szervezet a lelki táplálék (szeretet) hiányára reagál úgy, mintha fizikailag éhezne.
Koherencia
A koherencia az élet értelmébe vetett bizalmat jelenti, és az egészségi állapot igen fontos előrejelzője. Szoros kapcsolatban áll az önhatékonysággal, a problémaorientált megbirkózással, a társas támogatással.
Irodalom:
Kopp Mária: A stressz szerepe az egészségromlásban. Hippocrates, 2003/1.