A WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete indítványára a csontritkulás (osteoporosis) világnapját korábban június 24-én, 1999 óta azonban október 20-án tartják. Hazánkba 1996-ban rendezték meg először. A betegség hazánkban is komoly népegészségügyi gondot jelent. Gyógyítására és megelőzésére országos program készült, amelynek alapján 1995 végére kialakult az országos ellátó hálózat is.
A csontok születésünktől egészen serdülőkorunkig (lányoknál 15-17 éves korig, míg fiúk esetében 17-19 éves korig) formálódnak, növekednek. Ám a serdülők növekedésének befejeződésével a csontérés még nem végleges. A maximális (vagy csúcs-) csonttömeg körülbelül 25 éves korra alakul ki, azt követően pedig folyamatosan változik, átépül, újjáalakul, akár csak testünk többi szövete. Ezért is javasolt – csontjaink egészsége érdekében is – a megfelelő életmód élethossziglan történő tartása. A maximális csonttömeg eléréséig az épülési folyamatok vannak túlsúlyban; míg az azt követő 10-20 éves időszakban az épülési és bomlási folyamatok egyensúlyban vannak; ezután pedig a lebontási folyamatok dominálnak. Nők esetében a menopauza után a csonttömeg-veszteség különösen számottevő.
Fotó: 123rf.com
Nem szabad tehát megvárni, míg a sokáig tünet- és fájdalommentes csontritkulás egyszer csak csonttörés formájában derül ki. A megelőzést sosem késő elkezdeni, de lehetőleg minél hamarabb, már gyermekkorban foglalkozni kell vele. A megelőzés része a kiegyensúlyozott, vegyes (kalciumban, D-vitaminban gazdag) étrend, a rendszeres testmozgás és az elegendő mennyiségű (napi 10-20 perces) szabadban tartózkodás a megfelelő D-vitamin-ellátottság érdekében (természetesen a déli órák kivételével). Portálunkon számos közérthető cikket olvashat a témában.