Érvek és ellenérvek a kávé mellett és ellen
Az amerikai FDA (Food and Drug Administration) adatai szerint egy amerikai lakos átlagosan 2-4 csésze kávét iszik meg naponta, ami 300 mg koffeinbevitelnek felel meg. Ez az átlagos, mérsékeltnek számító érték, amelynek számos tanulmány szerint pozitív egészségügyi vonatkozásai vannak, azonban számos, épp ennek ellenkezőjét állító tanulmány is napvilágot látott. A következőkben a kávéfogyasztás lehetséges egészségügyi vonatkozásait soroljuk fel, röviden.
Természetes élénkítőszer
A kávé fő összetevője a központi idegrendszert stimuláló koffein, amely többek között a kávébabban, tealevelekben, kakaóbabban, illetve a kóladióban is megtalálható. Elterjedtsége és elfogadottsága miatt sokan elfelejtik, hogy a koffein valójában egy a szociálisan elfogadott pszichoaktív drog, amely átlépi a vér-agygátat és stimulálja a központi idegrendszert. Ez rémisztően hathat, bár éppen ebben rejlik hatékonysága, mivel csökkenti a fáradtságérzetet és fokozhatja a koncentrálóképességet. Hatása az elfogyasztását követő nagyjából 15. perctől kezdődik, és akár 6 órán át is tart. A kávén kívül még sok más termék is tartalmaz koffeint, többek között a teák, néhány üdítőital, energiaitalok és gyógyszerek (nátha és allergia elleni készítmények, fájdalomcsillapítók).
A lehetséges pozitív hatásai
Egyes adatok szerint napi 3 csésze kávé fogyasztása 50%-al csökkentheti a májrák, egy másik tanulmány szerint napi 4 csésze kávé ugyanennyivel csökkenti a torok- és szájrák kialakulásának kockázatát. Fogyasztásnak az agyra is lehet pozitív hatása, a Harvard School of Public Health kutatói szerint napi 2-4 csésze kávé csökkenti az öngyilkossági hajlamot, és pozitívan befolyásolhatja a hosszú távú memóriát. Más kutatások alapján a koffeinfogyasztás csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség, a Parkinson-kór, a szív-érrendszeri betegségek vagy stroke kialakulásának kockázatát.
A koffeinfogyasztás negatív hatásai
A koffeinfogyasztásnak is megvannak a negatívumai, főleg ha az elfogyasztott mennyiség nagy. A Mayo Clinic vizsgálata szerint napi 500-600 mg koffein (kb. 5-6 csésze eszpresszó) már álmatlanságot, idegességet, érzékenységet, gyomorpanaszokat, gyors szívverést, vagy akár izomrángást is okozhat. Korábbi tanulmányok azonban ennél kisebb mennyiségnél is felfedeztek káros hatásokat. A várandós nő napi 300 mg-os koffeinfogyasztása növelheti annak esélyét, hogy a gyermeke alacsony súllyal születik, bár más vizsgálatok éppen cáfolják ezt. Készült már kutatási beszámoló arról is, hogy napi 4 csésze kávé elfogyasztása megnövelheti a korai elhalálozás esélyét.
A koffein hatása egyénfüggő
A koffein minden személyre másképp hat, ez megmagyarázza, hogy miért hallunk annyi érvelést mind a pozitív, mind a negatív hatásai mellett. A koffeinre adott reakciót a genetikai meghatározottság és az életmód befolyásolja. Szervezeten belüli lebomlásának üteme is egyénenként változik, és számos egyéb tényező is befolyásolja, ezek egyike a dohányzás. A dohányzók kétszer olyan gyorsan képesek lebontani a koffeint, mint a nem-dohányzók.
Fiatalok, várandós nők és a májbetegek esetében a koffein lassabban bomlik le, ami növeli a mérgezés kockázatát.
Gyermekek és kamaszok koffeinfogyasztása
A gyermekgyógyászok többsége szerint a gyermek- és fiatalkorúaknak a lehető legkevesebb koffeint kellene fogyasztaniuk, hiszen nem ismert, hogy a koffein milyen hatást gyakorol a fejlődő agyra. Álmatlanságot okozó hatása miatt egészen bizonyosan befolyásolja a tanulási képességet (mivel az alvásmegvonás csökkenti a kognitív képességeket). Az FDA hasonlóképpen aggasztónak találja a koffein fiatalokra gyakorolt lehetséges hatásait, és ezért bejelentették, hogy kivizsgálják a felhasználás biztonságosságát, hiszen több kutatás szerint is a magas koffeinbevitel nem csupán a fiataloknál, de a várandós nőknél, a szívbetegeknél, vagy a szorongásban szenvedőknél is nem kívánt mellékhatásokkal járhat.
Szerencsére többségünk mértékkel fogyaszt koffeint mellékhatások nélkül, így az egészséges felnőtteknek nem szükséges aggódniuk. Ám soha ne felejtsük el, hogy ez egy pszichoaktív anyag, amely túlzott fogyasztás esetén a (hamar kialakuló) függőség mellett akár betegségek kialakulásához is hozzájárulhat, vagy súlyosbíthatja a meglévő panaszokat.
Forrás: 123rf.com
Amennyiben a téma bővebben is érdekli, olvassa el a témában írt cikkünket a Tudástárban itt.
Forrás: Steven E. Meredith, Laura M. Juliano et al.: Caffeine Use Disorder: A Comprehensive Review and Research Agenda. Journal of Caffeine Research, August 31., 2013.