A Cell Metabolism című szaklapban frissen megjelent tanulmány eredményei szerint, ha a kevés állati eredetű fehérjét fogyasztó középkorúakhoz hasonlították a hasonló korú, sok húst és tejterméket evő személyeket, azt találták, hogy az utóbbiaknál négyszer nagyobb a rák kockázata.
Nemcsak a rák, de az idő előtti halál kockázata is megnőtt azoknál a középkorúaknál, akik nagy állatifehérje-tartalmú étrenden éltek: 75%-kal nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen ok következtében, mint a kevés állati eredetű élelmet fogyasztó, hasonló korúak. A cukorbetegség okozta halál esélye is többszöröse volt az első csoportban, mint a másodikban.
A vizsgálat fontosságát jellemzi, hogy ezt megelőzően sosem mutattak még ki egyértelmű összefüggést a nagy állatifehérje-tartalmú étrend és a halálozás kockázata között. Az említett kutatás azonban a felnőttkort nem egyetlen szakasznak tekintette, mint a korábbi vizsgálatok, hanem azt vette alapul, hogyan változik a szervezet az évek múlásával.
Azt az eredményt kapták, hogy ami az egyik életkorban jó, az akár káros is lehet más időszakban. A fehérje befolyásolja az IGF-1 (insulin-like growth factor-1) növekedési hormont, amely a szervezet fejlődésében játszik szerepet, azonban összefüggésbe hozták a rákkockázattal is.
Az IGF-1 szintje drámaian zuhan 65 éves kor után, ez pedig gyengeséghez és izomveszteséghez vezet. A tanulmány kimutatta, hogy a középkorúaknál igen ártalmas a sok állati fehérje (ide tartoznak a húsok, húskészítmények, belsőségek, a halak, a tojás, a tej és a tejtermékek), 65 év felett azonban védő szerepe van: azokat az időseket, akik fehérjegazdag étrenden éltek, kevésbé sújtották a betegségek.
Eileen Crimmins, a tanulmány egyik szerzője, a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) gerontológusa elmondta: a középkorúaknak a rák és a korai halálozás megelőzésére hasznos a kevés állati fehérjét tartalmazó étrend, amelynek szerepe van az IGF-1 hormon és talán az inzulin szintjét szabályozó folyamatban, viszont idősebb korban éppen a sok állati fehérje óv meg a legyengüléstől.
A növényi, például a hüvelyesekből (bab, lencse, szója) származó fehérjének nincs rákkeltő hatása, ugyanakkor a szénhidrát- és a zsírbevitel korlátozása nincs hatással a rák és az idő előtti halál kockázatára, tehát a fő „bűnös” az állati fehérje - derült ki a tanulmányból.
A kutatás adatai alapján a középkorúaknak naponta testsúlykilogrammonként 0,8 gramm fehérjét, azaz egy 60 kilogrammos személynek napi 45-50 gramm, lehetőség szerint növényi eredetű fehérjét kellene fogyasztania – magyarázta Valter Longo, a kutatás vezetője, az USC gerontológusa. Hozzátesszük, ez a szám megegyezik a hazai dietetikai javaslattal is, amely naponta szintén 0,8 g/ttkg fehérjét ajánl egy egészséges felnőttnek (átlagos fizikai aktivitás mellett).
A nagy fehérjetartalmú étrendet a kutatók úgy határozták meg, hogy a napi energiabevitel legalább 20%-át (állati vagy növényi eredetű) fehérje biztosítja. Közepes fehérjetartalmúnak tekintették az étrendet, ha ez az érték 19-10% közé esik, 10% alatt pedig alacsony fehérjetartalmúnak.
A kutatás 6318, 50 év feletti részt vevőjét úgy választották ki, hogy etnikuma, egészégi állapota és iskolázottsága alapján reprezentálják az amerikai népességet. Energiabevitelüknek átlagosan 16%-át tette ki a fehérje.
A vizsgálat részt vevői közül azoknál, akik közepes mennyiségű fehérjét fogyasztottak, még mindig háromszor akkora volt a rák kockázata, mint a kevés fehérjén élőknél. A fehérjebevitel közepesről alacsonyra váltása 21%-kal csökkentette az idő előtti halál esélyét.
Ugyan a vizsgálat számos kérdést felvet, s nem mindegyikre kapunk belőle választ, érdemes elgondolkodni a saját étrendünk összetételén, és megfigyelnünk, vajon a korunknak, egészségi állapotunknak, fizikai aktivitásunknak megfelelően állítjuk-e össze, s nem eszünk-e éppenséggel ehhez képest túl sok állati fehérjét.
Forrás:
http://download.cell.com/cell-metabolism/pdf/PIIS155041311400062X.pdf?intermediate=true
Bővebben a témáról:
http://examine.com/blog/high-protein-diets-linked-to-cancer-should-you-be-concerned/
Fotó: 123rf.com