Kór-kórtan
A kórfolyamatoknak különböző stádiumai vannak. A legtöbb, korai szakaszában felismert, nem fertőző betegség esetében még – az életmód, életviteli szokások megváltoztatásával/beiktatásával – visszaállítható a szervezet harmonikus működése.
Előfordulhat ugyan, hogy már ekkor is szükség van gyógyszeres kezelésre, azonban a komplex terápia (életmódváltás és a megfelelő medicinák alkalmazása) révén a folyamat visszaszorítható. A betegség következő, előrehaladott szakaszában már sokkal drasztikusabb beavatkozásokra – folyamatos gyógyszerszedésre vagy éppen műtétre – is szükség lehet.
A baj nem jár egyedül?
Amennyiben a betegség előrehaladtát se így, se úgy nem lehet már megállítani, az tovább súlyosbodhat, mert nem csak a károsodott szerv, hanem további szervek, szervrendszerek is megbetegedhetnek. Az alapbetegséghez társult szövődmények, társult betegségek következtében a test egyre több funkciózavarral küszködik, ami elvezet nem csak az életminőség hanyatlásához, hanem az életesélyek romlásához is.
Nem csak az alapbetegség, hanem az ún. másodlagos betegségek, szövődmények is fokozatosan, sokszor évek, évtizedek alatt alakulnak ki. Más szervek (pl. érrendszer) „meghibásodását” tulajdonképpen az elsődleges betegség (esetünkben például a cukorbetegség) idézi elő. Az idült betegségeknél általában a kialakulásukkal párhuzamosan kezdődnek el azok a rombolófolyamatok, amelyek nem csak a betegséget kiváltó szerv károsodását, hanem az ahhoz nem közvetlenül „kapcsolódó” szervek megbetegedését okozzák.
Van visszaút?!
Fontos lenne tehát, hogy a betegségszemlélet – „az orvos dolga, hogy meggyógyítson!” – helyét az egészségtudatos, a megelőzés lehetőségeire fókuszáló szemlélet vegye át. Tévedés azt hinni, hogy ennek csak az egyensúlyi állapot, az egészség fenntartásában van létjogosultsága és szerepe.
Az ún. másodlagos megelőzést – amikor már tünetek utalnak valamely szerv működési zavaraira – sokkal komolyabban kell venni, vagyis törődni kell vele.
Ilyenkor ugyanis fokozottan oda kell figyelni a táplálkozásunkra, életmódunkra.
Ez akár drasztikus változtatásokkal is járhat, ám az „áldozathozatal” nem öncélú, hiszen fontos szerepe lehet a kórfolyamat megállításában vagy a szervezet egyensúlyi állapotának visszaállításában. Sajnos, ez is az úgynevezett „emberi tényezőn”, a páciens mentalitásán múlik. Kinek-kinek magának kell eldöntenie, hogy partner akar-e lenni a saját egészségromlásának megfékezésében, hajlandó-e változtatni addigi életmódján.
Forrás: 123rf.com
Mindent egybevetve tehát elmondható, hogy minden kórállapot egy hosszabb folyamat „eredménye”, amelynek bizonyos szakaszában – általában sajnos, nem az elején – megjelennek a „figyelmeztető” testi tünetek.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne kellene és ne lehetne tenni valamit a kórfolyamat megállítása, lassítása, a szövődmények, a másodlagos betegségek kialakulása ellen…
Jó, ha tudja, hogy
- a hatékony terápia nem lehet sikeres az Ön aktív részvétele nélkül,
- kutatások is igazolják, hogy a betegséggel csak úgy lehet megküzdeni, ha mi maguk is mindent meg akarunk tenni és meg is teszünk a gyógyulásunk érdekében.