Ha egészségesnek gondoljuk is magunkat, készüljünk fel arra, hogy bármikor felütheti a fejét a betegség, és a baj mindig a legrosszabbkor jön, hétvégén, sátoros ünnepkor.
Legyen házipatikánk, amiben a gyakori otthon is ellátható betegség ellátásához szükséges gyógyszereket tartjuk. Legyen mindig feltöltve, ne betegen kelljen ügyeletes gyógyszertárat keresgélni. A gyógyszerek lejárati idejét rendszeresen ellenőrizük, cseréljük, amit szükséges! Ne őrizgessünk otthon korábbi betegségből megmaradt antibiotikumot, az antibiotikum megfelelő diagnózis és ellenőrzés nélküli szedése rendszerint több bajt okoz, mint amennyi hasznot hajt.
Legyen háziorvosunk, akihez fordulhatunk. Új helyre költözéskor, a gyermekgyógyászati ellátásból kikerüléskor az első háziorvosi látogatást szerencsés olyankor megejteni, amikor nem vagyunk betegek. Legyünk tisztában azzal, hol a háziorvosi ügyelet. Az ügyeleti ellátás területi elv szerint működik, azaz mindegy, hogy hol rendel a háziorvosunk, a lakhelyünk vagy tartózkodási helyünk szerint fordulhatunk az ügyelethez. A település (vagy kerület) honlapján, vagy a Tisztiorvosi Szolgálat honlapján tájékozódhatunk erről.
Téli, náthás időszakban a lázas, köhögős betegségek nagy részét felső légúti vírusfertőzés okozza. Ezek kezelés nélkül, vagy tüneti kezeléssel (lázcsillapítás, orrcsepp stb) rendszerint egy hét alatt meggyógyulnak. De mit tegyünk, ha belázasodunk, hogyan döntsük el, kell-e orvoshoz fordulni? Először is, az idősebbek, illetve azok, akiknél valamilyen idült betegség miatt az influenza lefolyása súlyosabb lehet, mindenképpen oltassák be magukat! Sajnos az oltás nem véd meg minden influenzaszerű betegségtől, hiszen azokat nemcsak az influenza vírusa okozhatja. Ha amúgy egészségesek vagyunk, de belázasodtunk, fáj a torkunk, köhögünk, esetleg izomfájdalom, vagy izomgyengeség is jelentkezik, nem érdemes azonnal orvoshoz szaladni. Útközben, vagy egy zsúfolt orvosi váróban a vírustól legyengült szervezetünk felülfertőződhet, illetve mi is megfertőzhetünk másokat. Ilyenkor többet ér az ágynyugalom, a bő folyadékfogyasztás, a lázcsillapítás.
Láz esetén nagy a folyadékvesztés, ezért ilyenkor többet kell innunk, mint a szokásos, akár 3-4 litert is naponta. Lázcsillapítót mindig tartsunk otthon, hogy ilyenkor kéznél legyen. Ügyeljünk arra, hogy a paracetamol hatóanyagú lázcsillapítók több néven is előfordulhatnak, illetve egyes kombinált készítmények is tartalmazhatják, ne lépjük túl a napi javasolt adagot! Ha a gyógyszeres lázcsillapítás sikertelen, hűtőfürdő is alkalmazható, ilyenkor mindig kellemes hőfokú vízből induljunk ki, amelyet lassan, fokozatosan hűtünk. Hideg vizes borogatás (priznic) is alkalmazható, ilyenkor mindig az egész testet borogassuk, a csuklók és a homlok borogatása nem elegendő.
Száraz köhögés esetén segíthet a levegő párásítása, esetleg illóolajokkal kiegészítve (pl. citromfű, eukaliptusz). Az étrend-kiegészítők közül a cink és a C-vitamin az, ami csökkentheti a betegség tartamát és súlyosságát. A gyógynövények közül az Echinacea purpureától (Lángvörös kasvirág) várható ilyen hatás.
Egészséges emberekben a hasmenés, hasfájás leggyakoribb oka a vírusos bélgyulladás. Ez általában 48 órán belül megszűnik, ez alatt az idő alatt a legfontosabb feladat a megfelelő folyadékpótlás. Ez nem mindig könnyű, hiszen a kórkép gyakran jár hányingerrel, hányással. Ilyenkor célszerű lehet a gyakori, kis mennyiségű folyadékbevitel (akár csak 1-2 korty). Az első napon szilárd ételt ne fogyasszunk, csak (átlátszó) folyadékot: vizet, teát. A második napon, ha a panaszok enyhülnek, óvatosan megkezdhetjük a táplálkozást, eleinte keksz, pirítós formájában, majd óvatosan bővítve az étrendet. A tej és tejtermék csak a végén kerüljön be az étrendbe, mert átmenetileg tejcukor-érzékenység alakulhat ki.
A tünetek csökkenthetőek görcsoldóval, hányáscsillapítóval. Hasfogót csak nagyon súlyos esetben alkalmazzunk.
A kisebb sérülések otthon is elláthatóak. A házipatikában legyen mindig fertőtlenítőszer (lehetőleg jódtartalmú), sebtapasz, kötszer. A sebet és környékét először folyó víz alatt tisztítsuk meg, különösen, ha látható, darabos szennyezőség (föld, homok) is van rajta. Ezután a jódos fertőtlenítőszerrel alaposan töröljük le! A felszínes horzsolásokat nem muszáj bekötni. Sok esetben további teendő nincsen, de bizonyos esetekben javasolt orvoshoz fordulni. A seb lemosása, fertőtlenítése és szükség esetén bekötése ilyenkor is szükséges!
Forduljunk orvoshoz, ha a seb mély (> 1 cm), erősen szennyezett, szakított vagy roncsolt, mert ilyenkor tetanusz oltásra lehet szükség. Mély sebeknél a sérülés mértékét is jobb, ha orvos ellenőrzi. Hosszú, tátongó vágott sebek esetén is orvosi ellátás javasolt, ilyenkor a sebet összevarrhatják.
A seb gyógyulását kísérjük figyelemmel, ha nem gyógyul megfelelően, vagy fertőzésre van gyanú, akkor is orvosi ellátás javasolt. Fertőzésre gyanús, ha a seb nedvedzik, gennyes váladék ürül belőle, illetve ha a seb környéke pirossá válik, különösen, ha a bőrpír terjed. Különösen fontos, hogy akiknek az immunrendszere gyengébb (idősek, cukorbetegek, rosszindulatú daganatos betegek) időben forduljanak orvoshoz!
Orvoshoz, de hová? A sebellátás rendszerint sebészeti ellátást jelent. Ha azonnali ellátásra van szükség, érdemes telefonon érdeklődni először (a háziorvosi ügyeletnél), mert a sebészetek, baleseti sebészetek forgó rendszerben ügyeletesek, szerencsés tájékozódni, mielőtt elindulunk.
Irodalom:
Epinfo 18. évf. 1 különszám Módszertani levél a 2011. évi védőoltásokról.