Életmódunk befolyásolja vesebetegség kialakulását
A szív- és érrendszeri kockázat mértékének megállapításánál több tényező hatását értékelik, mert ezek együttes jelenléte kifejezetten emeli ezt. Ilyen tényező az életkor, a nem, az összkoleszterin szintje, a dohányzás. Egyes betegségek vagy állapotok azonban – a többi veszélyeztető tényezőtől függetlenül – azonnal a magas vagy nagyon magas szív- és érrendszeri kockázatú csoportba emelnek valakit. Ilyen a már lezajlott szív- és érrendszeri esemény (akár szívinfarktus vagy agyérgörcs történt, akár perifériás verőérbetegséget állapítottak meg); a 2-es típusú cukorbetegség; az 1-es típusú cukorbetegség akkor, ha már kimutatható fehérje a vizeletben; ha az egyes veszélyeztető tényezők szintje kifejezetten magas, és ide tartozik az idült vesebetegség is.
Az egészségtelen életmódról már eddig tudtuk, hogy hajlamosít cukorbetegség, érelmeszesedés, magas vérnyomás kialakulására. Mostantól a vesebetegséget is felvehetjük erre a listára. Kimutatták, hogy az elhízás, a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás és a mozgás hiánya együttesen több mint 300%-kal emeli az idült vesebetegség kialakulásának a veszélyét.
Honnan tudjuk?
Nemrég hozták nyilvánosságra az Egyesült Államokban a CARDIA tanulmány adatait. Ebben a tanulmányban 2762 fiatal ember egészségi állapotát és életmódját vizsgálták majdnem 20 éven keresztül és azt figyelték, hogy kikben alakul ki jelentős fehérjevizeléssel járó idült vesebetegség. A vizsgálatban résztvevő fiataloknak kiszámították a testtömeg-indexét, felmérték a fizikai aktivitását, megkérdezték, hogy melyikük dohányzik. Mindannyian kérdőívet töltöttek ki az elmúlt 28 nap étkezéséről és a kapott adatokat egységes szabályok alapján pontozták: jó pontot ért, ha valaki sok zöldséget és gyümölcsöt evett, ha az alacsonyabb zsírtartalmú tejtermékeket részesítette előnyben, ha inkább teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket választott, valamint ha megfelelő mennyiségben fogyasztott csonthéjas gyümölcsöket. Ugyancsak pozitívan értékelték, ha valaki kevés konyhasót használt, csak ritkán ivott cukrozott üdítőitalokat és kerülte a vörös húsokat és a felvágottakat.
Forrás: 123rf.com
A vizsgálat időtartama alatt 97 betegnél alakult ki jelentős fehérjevizeléssel járó vesebetegség. A betegség gyakrabban fordult elő kövér, nem megfelelő táplálkozású és dohányos emberekben. Megállapították, hogy az idült vesebetegség kialakulásában az életmód jellemzői közül az elhízás és a dohányzás káros hatása a legjelentősebb. Majdnem háromszor olyan magas azoknak az embereknek a veszélyeztetettsége, akiknél a fent említett egészségtelen életmódi tényezők közül 3 vagy 4 jelen van, mint az egészséges életmódot élő embereké.
Milyen tünetekkel jár az idült vesebetegség?
Az idült vesebetegség nagyon lassan kialakuló kórkép. Hosszú ideig nem okoz panaszt vagy tüneteket és csak gondos laboratóriumi vizsgálatokkal lehet észrevenni a bajt. Pedig a kórisme már ebben az állapotban is fontos, mert idejében elkezdett kezeléssel megállítható vagy lassítható a veseműködés romlása.
A betegség során a vesében lassan elpusztulnak a kis működési egységek, a nefronok. A megmaradó nefronok mérete megnő és működése fokozódik, így egy ideig még el tudják látni a feladatukat. Amikor azonban már ez a fokozott működés sem elegendő, a vérben kóros tartományba kerülnek a veseműködésre jellemző értékek: csökken a GFR (= glomeruláris filtrációs ráta, a vese működésére jellemző igen érzékeny paraméter), növekszik a kreatinin szintje, emelkedhet a kálium értéke. A szervezet nem tudja kiüríteni a vizet, ami vizenyő formájában láthatóvá válik a szem körül, esetleg a lábakon. Megemelkedik a vérnyomás, ami tovább rontja a vese működését. Vérszegénység alakulhat ki, megváltozik a D-vitamin és a kalcium anyagcseréje, ezért fokozódik a csontritkulásra való hajlam. A vizeletben fehérje jelenik meg, aminek a mennyisége érzékenyen jellemzi a vese működését.
Mi okozhatja a vese megbetegedését? Leggyakrabban a cukorbetegség és a magas vérnyomás betegség. Ha ezek fennállnak, rendszeres vér- és vizeletvizsgálattal keresni kell a vese károsodására utaló jeleket. Milyen más betegség állhat még a háttérben? Érelmeszesedés a vese artériájában, autoimmun betegségek, a vesét károsító anyagok (egyes gyógyszerek, oldószerek), magas vérzsír-szintek, egyes fertőzések.
Meg tudom védeni a vese működését?
Nehéz akkor változtatni az életmódunkon, amikor már kialakultak a betegségek, esetleg már szövődményeket, visszafordíthatatlan eltéréseket is okoztak. Az egészséges életmódnak a betegségek kialakulása előtt van nagy szerepe, amikor még meg tudjuk előzni a bajt: nemcsak a vese, hanem a szív és a keringési rendszer károsodása, valamint egyes daganatok veszélye is csökken.
Tudnak-e változtatni az emberek az életmódjukon akkor, ha elmagyarázzuk, hogy nem csak a szív, de a vese betegségeinek veszélye is nő ? Egyes orvosok szerint sajnos valószínűleg nem. A vese betegségeit az emberek általában nem tartják annyira súlyosnak, mint a tüdőrákot, a szívinfarktust vagy a cukorbetegséget. Ha az ezektől való félelem sem tudta rávenni az emberek nagy többségét a fogyásra, a vesebetegség réme sem lesz rájuk nagy hatással. A rendszeres testmozgás, a normális testsúly elérése és megtartása, a sóbevitelre való odafigyelés, a dohányzás kerülése számos okból követendő orvosi tanács: csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, mérsékeli a tüdőrák veszélyét, rendezi a vérnyomást. Ezek mellett biztosan nem árt, ha azt is hangsúlyozzuk, hogy hatással lehet a vesebetegség kialakulására, bár nem bizonyított, hogy megelőzi azt.
Irodalom:
National Kidney Disease Education Program
Kate Johnson: Kidney Disease Linked to Modifiable Lifestyle Factors.Medscape Medical News.