A demencia kockázati és védőtényezői

A demencia kialakulásában feltehetően szerepet játszó tényezőkről olvashat az alábbiakban.
Szerző: Dr. Palik Éva Lektor: Schmidt Judit 2013-10-01

Kockázati tényezők

Életkor

Az életkor előrehaladtával egyre nő a demencia kialakulásának kockázata. A szellemi funkciók vesztése nem egyik napról a másikra történik, a már észrevehető változások rendszerint évek alatt alakulnak ki. Leginkább a 65 és 85 év közötti korosztályban emelkedik jelentős mértékben a betegség kialakulásának lehetősége. 65 év felett ötévenként megduplázódik a demencia előfordulási gyakorisága

Elhízás

Egyes kutatások szerint a középkorúaknál meglévő túlsúly, illetve elhízás elősegítheti az elbutulás kialakulását. Ennek magyarázata a megnövekedett hasi zsírszövet következtében kialakuló inzulinrezisztencia lehet. Ilyenkor a zsírsejtek által termelt hormonok miatt az inzulin hatékonysága csökken, a normál vércukorszint elérése érdekében az inzulinszint megemelkedik. A magas inzulinszint úgy tűnik hozzájárul az Alzheimer-kórra jellemző agyi eltérések kialakulásához. Az elhízás ezen kívül magasvérnyomás-betegség, magas vérzsír-, magas inzulin- és magas vércukorszint révén az idegrendszerbeli ereket is súlyosan megbetegítheti, amivel szintén jelentősen hozzájárulhat az időskori elbutulás kialakulásához.

Alzheimer-kór a családban

Az Alzheimer-kór az esetek mintegy 25%-ában öröklődő. Megkülönböztetünk korai és késői típusút aszerint, hogy valakinél 60-65 éves kora előtt vagy ez után lehet ezt a betegséget kimutatni. Az Alzheimer-kórban szenvedők 1-6 %-a tartozik a korai típusú csoportba. A korai megjelenésű megbetegedések mintegy 60%-ánál lehet örökletességet feltételezni, vagyis akinek valamelyik szülője 60-65 éves kora előtt betegszik meg Alzheimer-kórban, az átlag népességhez viszonyítva nagyobb kockázatnak van kitéve az elbutulás kialakulására. Fontos tudni, hogy a betegség családi előfordulása nem jelenti egy egyénnél a betegség biztos kialakulását. Egyrészt ha valakinek a családjában meg is jelent ez a betegség, még nem biztos, hogy az örökletes volt; másrészt ha örökletes is, nem biztos, hogy Ön is örökölte; harmadrészt az Alzheimer-kór többtényezős betegség, számos nem örökletes, környezeti hatás is elősegítheti ill. fékezheti a kialakulását. Így ha Ön hordoz is hajlamosító géneket, akkor sem lehet kijelenteni, hogy Ön is biztosan megbetegszik ebben, különösen, ha odafigyel a legújabb életmódbeli tanácsokra ezzel a betegséggel kapcsolatban.

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás betegség, különösen ha nem megfelelően kezelt, és gyakoriak a 140 Hgmm feletti értékek, hozzájárulhat az időskori elbutulás kialakulásához. A vérnyomás tartósan emelkedett értéke az érfalak károsodásához vezet, és érelmeszesedés kialakulásának fokozott kockázatát eredményezheti. Ennek következtében az agy vérellátása romolhat, ami a szellemi képességek korral járó csökkenésének felgyorsulását okozhatja. Kutatások kimutatták, hogy amennyiben a vérnyomás felső értéke 160 felett van, ez 50%-kal emelkedett kockázatot jelent a demencia évtizedekkel később történő kialakulására. Vizsgálatok igazolták továbbá, hogy azoknál, akiknek emelkedett vérnyomását nem kezelték, jóval gyakrabban alakult ki demencia, mint a kezelt csoportban.

2-es típusú cukorbetegség, cukorbetegséget megelőző állapotok

A 2-es típusú cukorbetegség inzulinrezisztencia talaján alakul ki. Már a magas vércukorértékek megjelenése előtt magas lehet az inzulinszint, ami elősegítheti az Alzheimer-kórra jellemző eltérések kialakulását. A diabétesz kialakulása után a magas vércukorszintnek is hasonló hatása van. Az inzulinérzékenység javításával (pl. rendszeres testmozgás, megfelelő táplálkozás) a vércukorszint normalizálásával a kockázat csökkenthető.

Már kimutatható érelmeszesedés

A súlyos érelmeszesedésben szenvedő betegeknek háromszoros a kockázata a demencia kialakulására. Az érelmeszesedés kezdeti, tünetmentes elváltozásai legegyszerűbben a nyaki ereken mutathatóak ki, ultrahangos érvizsgálattal. Az érfal megvastagodása (az intima-media távolság kiszélesedése) vagy kimutatható lerakódások (plakkok) arra utalnak, hogy az érelmeszesedés kialakulása már megindult. A nyaki verőérben ultrahangos vizsgálattal megállapított súlyos érelmeszesedésben szenvedő betegek esélye a demencia kialakulására háromszoros azokhoz képest, akiknek egyáltalán nincsen meszes lerakódás ezen artériában. A demencia súlyossága az ér falán lévő lerakódás (plakk) vastagságával egyenes arányban nő.

Eszméletvesztéssel járó fejsérülés

A többször elszenvedett eszméletvesztéssel járó fejtrauma háromszorosára növeli a demencia kialakulásának kockázatát, mivel a fejet ért sérülés károsíthatja az agyat. Különösen veszélyes ilyen szempontból a box. A profi boxolók 10-20%-ának vannak a boxolásból adódó neuropszichiátriai betegségeik, ha 10 évnél tovább boxoltak, főként akkor, ha gyakran kiütik őket és elvesztik az eszméletüket. Olyan tevékenység során, ahol megsérülhet a feje vagy sportoláskor használjon bukósisakot, fejvédőt!

Magas koleszterinszint

Az összkoleszterin 6,5 mmol/l feletti szintje számos vizsgálat szerint jelentősen megnöveli az elbutulás kialakulásának valószínűségét, mivel hozzájárul ahhoz, hogy az Alzeheimer-kórra jellemző plakkok felszaparodjanak az idegsejtekben, azok működésképtelenségét okozva.

Beszűkült veseműködés

A veseműködést a kreatininszinttel jellemezzük. A kreatinin az izomzat anyagcseréjének egy végterméke, amely nagyrészt a vizelettel távozik a szervezetből. A vese beszűkült működése esetén kevesebb kreatinintől képes megszabadítani a szervezetet. Ezt az állapotot jelzi a vér emelkedett kreatininszintje. Egyes tanulmányok szerint azoknál az embereknél, akiknek a kreatininszintjük a vérben meghaladja az egészséges mértéket, gyakrabban alakulhat ki elbutulás, mint a normál értéket mutató egyéneknél.

Dohányzás

A dohányzás jelentősen növeli az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázatát. Amellett, hogy a dohányzás (a dohányfüst) nagyobb kockázatot jelent számos betegségre (pl. tüdőrák, szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos betegségek stb.), felgyorsítja az agysorvadás folyamatát és csökkenti az agy vérellátását. Igaz ugyan, hogy a nikotin rövidtávon javítja a memóriát, de a dohányfüstben lévő káros anyagok miatt a jelenleg is dohányzóknak majdnem kétszer annyi esélyük van a demenciára, mint azoknak, akik sosem dohányoztak.

Depresszió

A depresszió és a demencia összefüggéseit sokan vizsgálták. Az ok-okozati összefüggések feltárása azért nehéz, mert depresszióban előfordulhat olyan gátolt tudatállapot, ami demencia látszatát kelti (pszeudodemencia). A depresszió megfelelő kezelése ilyen esetekben a demenciára utaló tünetekben is javulást hozhat.

Védőtényezők

Magasabb iskolai végzettség

A magasabb iskolai végzettségűek kockázata rendszerint kisebb a demencia kialakulására. Ez feltehetően akkor igaz, ha az iskolák befejezése után is folyamatos tanulásra, továbbképzésre van szükségük, illetve a mindennapok során is jelentős szellemi tevékenységet végeznek, mert a rendszeres agytorna védő hatású lehet a demencia kialakulása ellen.

Rendszeres szellemi tevékenység

A rendszeresen végzett szellemi tevékenység csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Agyunk minden napos trenírozása hozzájárul szellemi frissességünk megőrzéséhez. A napi rendszerességgel végzett szellemi tevékenység (pl. újság-/könyvolvasás, írás, tanulás, puzzle, keresztrejtvényfejtés, rajzolás vagy festés, idegennyelv-használat) felére csökkenti a demencia kialakulásának esélyét. Végezzen napi rendszerességgel valamilyen szellemi tevékenységet (pl. újság-/könyvolvasás, írás, tanulás, puzzle, keresztrejtvényfejtés, rajzolás vagy festés), hogy csökkentse a demencia kialakulásának kockázatát!

Zene

A zeneművelésnek egyedülálló hatása van az agyi teljesítmény megőrzésében, sőt fejlesztésében, méghozzá felnőttkorban, zenei előtanulmányok nélkül is! Egyes kutatások szerint a hangszeres játék még az olyan általánosan elterjedt szellemi tevékenységek eredményeit is felülmúlhatja az elbutulás megelőzésében, mint például az olvasás, írás, keresztrejtvényfejtés. (Természetesen ezek is rendkívül hasznosak!) A hangszeren való gyakorlás azért is kivételesen hatékony, mert nagyon sok agyterületet aktivizál. De a zenehallgatással is sokat tehet szellemi kapacitásának megőrzése, javítása érdekében! A zene hallgatása olyan hormonok termelődését indítja be az idegrendszerben, amelyek előmozdítják az idegsejtképződést, a sejtkárosodást kijavító folyamatokat, és növelik az agy képlékenységét. Sokan azért nem kezdenek el zenét tanulni, mert úgy gondolják, hogy nincs hozzá tehetségük, vagy nem bíznak a zene fejlesztő erejében. Ezzel szemben egy tanulmány megállapította, hogy a zene mindenkit fejleszthet, ugyanis a zenét művelő egyéneknél kimutatható jobb agyi teljesítmény nem a zenetanulástól függetlenül is meglévő, veleszületett tulajdonság, hanem a zenetanulás következménye. A zenetanulásnak akkor is megjelennek az értelemre gyakorolt fejlesztő hatásai, ha valaki csak kisebb fokú zenei tehetséggel rendelkezik. Ezen kívül a zenehallgatás, különösen az élő zene a már kialakult elbutulásban szenvedő betegekre is kifejezett jótékony hatással bír.

Halfogyasztás

Több kutatás bizonyította, hogy azon embereknél, akik hetente legalább 1x fogyasztanak tengeri halat, az Alzheimer-betegség 60%-kal kisebb eséllyel alakul ki, mint a halat ennél ritkábban fogyasztóknál. Kimutatták, hogy ez egyrészt annak köszönhető, hogy a halak nagy mennyiségű omega-3 típusú telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek védelmet nyújthatnak a demencia (elbutulás) ellen. Jóllehet ezek egyes növényekben is megtalálhatók, a tengeri halakban lévők azonban a szervezetbe kerülve jobban hasznosulnak a növényi eredetűekhez képest. Ezen kívül megemlítendő, hogy a tengeri halak (különösen a csukamájolaj, a makréla, lazac, tonhal) jelentős D-vitamin-forrásként is segíthetnek az elbutulás megakadályozásában. A D-vitamin a legújabb kutatások szerint igen fontos szerepet játszik a szív-, érrendszeri betegségek, cukorbetegség (mind az 1-es és 2-es típusú) megelőzésében, és ezen keresztül a demencia kivédésében is. Ez különösen azért is figyelemre méltó, mert számos tanulmány rámutatott, hogy az európai, köztük a magyar lakosság nagy hányada szenved D-vitaminhiányban, amit a többség által leggyakrabban fogyasztott élelmiszerekkel nem lehet helyrehozni. Habár D-vitamint tartalmaznak a halakon kívül egyéb élelmiszerek is (pl. tojás, dió, tejtermékek - ezeket fogyaszthatjuk bátran), illetve napozással is hozzájuthatunk ezen tápanyaghoz, mégsem érdemes kikerülni a tengeri halak fogyasztását, mert nem csak D-vitaminnal szolgálnak, hanem számos egyéb, nélkülözhetetlen tápanyaggal is, amelyeknek szintén nagy szerepük van a dementia megelőzésében (lsd. pl. omega-3,) viszont más élelmiszerekben csak elvétve találhatók meg. Ezen kívül nem szabad elfelejteni a napsugárzás bőrrákra hajlamosító tulajdonságát, valamint azt, hogy például napozás hatására erősen pigmentált bőrön a nap kevésbé tudja kifejteni jótékony hatását a D-vitaminnal kapcsolatban. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi időben a tengeri halakban gyakran lehetett nehézfém-szennyeződést kimutatni, emiatt, amennyiben lehetséges, ajánlott ellenőrzött minőségű halakat fogyasztani.

Mérsékelt (napi 1-2 egység) alkoholfogyasztás

A mérsékelt alkoholfogyasztás (főként borfogyasztás) csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. A borban lévő antioxidánst tartalmazó flavonoidok segítenek megelőzni a demenciával összefüggésbe hozható (oxidatív) agykárosodást, valamint az alkohol növeli a HDL-koleszterin-szintet, ami csökkenti a stroke kialakulásának kockázatát. A túlzásba vitt alkoholfogyasztás hatására viszont károsodik a memória. Heti 1-14 egység alkohol elfogyasztása felére csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát, azokhoz képest, akik heti 1 egységnél kevesebbet vagy 14 egységnél többet fogyasztanak. Egy egység alkohol 1 dl bornak vagy 2 cl töménynek vagy 1 koktélnak vagy 1 pohár sörnek felel meg.

Rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. A rendszeres testmozgás a leghatékonyabb eszköz megőrizni a normál testsúlyt és anyagcserénkre, pszichénkre gyakorolt hatása révén számos folyamatot harmonizál szervezetünkben. Heti 3 vagy több alkalommal legalább 30 percig végzett testmozgás felére csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát azokéhoz képest, akik egyáltalán nem mozognak. Ha Ön egyáltalán nem végez testmozgást, kezdjen el mozogni, mivel a mozgásszegény életmód kétszeresére növeli a demencia kialakulásának kockázatát. Hogy csökkentse kockázatát, végezzen legalább hetente 3 alkalommal legalább 30 percig olyan testmozgást, amely során megizzad (pl. ütemes séta).

Társas kapcsolatok

A társas támogatás, a megfelelő szociális háló, megbízható emberi kapcsolatok, akikhez probléma esetén fordulni lehet, hozzásegítik az egyént a testi-lelki jólét érzéséhez. A kapcsolati háttér fokozza az egyén megbirkózási készségét, konfliktus-megoldási képességét, csökkenti a kontrollvesztés érzését nehéz élethelyzetekben. Az ,,ellenséges világban” az emberi evolúció egyik fontos mozzanata és a túlélés feltétele a képesség valódi, bizalmon alapuló, stabil emberi kapcsolatokra. E képesség komoly egészségvédő tényező. A megfelelő társas kapcsolatok hiánya akár 60%-kal növelheti a demencia kialakulását. A társas támogatottság elősegíti az egészséges életmód követését, és segíti a külső stresszorokkal való megküzdést is.

A demencia kockázatát feltehetően csökkentő élelmiszerek

Az alább felsorolt élelmiszerek feltehetően kedvező hatásúak a demencia megelőzésében, bár hatékonyságukkal kapcsolatban még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték

  • Bogyós gyümölcsök
  • Fokhagyma
  • Zabkorpa
  • Kávé
Kapcsolódó cikkek
A rendszeres testmozgás hatása az öregedésre Az életkor előrehaladtával szerveink, sejtjeink nem csupán alaki, hanem működésbeli változáson mennek keresztül. Ki gondolná, hogy a rendszeres, egyénre szabott... Szerző: 2013-10-01 Testmozgás időskorban Kétségtelen tény, hogy az életkor előrehaladtával a felnőttkori élettani funkciók hanyatlásnak indulnak. Ám rendszeres mozgással a kedvezőtlen folyamatok... Szerző: 2013-10-04 A húsok, húskészítmények, halak, tojás szerepe... A húsok, a húskészítmények, a halak és a tojás mindegyike teljes értékű fehérjeforrás, ezen kívül külön-külön további értékes tápanyagokat rejtenek magukban. Ennek... Szerző: 2013-10-02 A kávé egészségre gyakorolt hatásai A kávé mindennapjaink részét képezi, még akkor is lépten-nyomon találkozhat az illatával, ha nem is fogyasztja vagy nem rendszeresen. Sokak számára a nap indításához... Szerző: 2013-10-03 Zsírok, olajok, olajos magvak, diófélék szerepe... A különböző zsiradékok és nagy zsírtartalmú élelmiszerek egészségünkre gyakorolt hatásai – főként a szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában – egyre nagyobb... Szerző: 2013-10-02 Tej, tejtermékek szerepe és beépítése az egészséges... A tej és tejtermékek a gyermekek növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen élelmiszerként élnek a köztudatban jelentős kalciumtartalmuk miatt. További előnyük,... Szerző: 2013-10-03 Az időskori memóriaromlás megelőzése és az étrend-kiegészítők Bár az Alzheimer-kór egy különálló betegség, megelőzés szempontjából mégis együtt tárgyaljuk az egyéb eredetű, memóriaromlással, elbutulással járó kórképekkel. A... Szerző: 2013-10-01 A demenciáról Ahogy az ember öregszik, egyre szétszórtabbá, feledékenyebbé válhat. Mégsem törvényszerű, hogy az emlékezetünk, gyakorlatiasságunk, idős korunkra jelentősen romoljon.... Szerző: 2013-10-04