A mozgáshiány életveszélyes lehet

Az angol Centre for Economics and Business Research (CEBR) által közzé tett tanulmány rávilágít az európaiak mozgásszegény életmódjának valós költségeire. A tanulmány egy 16 hetes kísérlet eredményeit mutatja be, amelyben arra vették rá az embereket, hogy aktívabbak legyenek. Akik ezt betartották, azok jobban aludtak, eredményesebbek voltak, valamint egészségesebbnek és kevésbé stresszesnek érezték magukat a munkahelyükön.

A kutatás főbb megállapításai:

• minden negyedik európai felnőtt és öt serdülőkorúból négy fizikailag inaktív,
• az ülő életmód egészségre káros következményei több mint 80 milliárd euróba kerülnek az európai gazdaságnak, ami 5 milliárddal több, mint amennyit a rák elleni gyógyszerekre költünk,
• a fizikai inaktivitás nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, mint a dohányzás, de a kutatás azt mutatja, hogy olcsó és hatásos lépésekkel az embereket mozgásra lehet ösztönözni, amivel Európa eurómilliárdokat spórolhatnak meg.

A Nemzetközi Sport és Kultúra Szövetség (ISCA) megbízásából készült kutatás arra mutat rá, hogy évente félmillió ember hal meg a mozgásszegény életmód következtében. A halálozás leggyakoribb okai a szívkoszorúér-betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a végbél- és az emlőrák.

Mogens Kirkeby, az ISCA elnöke kiemelte, hogy: „Több mozgásra van szükségünk. Ez tényleg ilyen egyszerű. Napi 20 percnyi mérsékelt intenzitású testmozgás már hatalmas változáshoz vezetne. Ha a fizikai inaktivitás jelenlegi szintjét csak az ötödével tudnánk csökkenteni, azzal 100 000 életet és több mint 16 milliárd eurót tudnánk évente megmenteni.”

Majd hozzátette: „Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) heti két óra mérsékelt intenzitású testmozgást javasol. Ez húsz perc naponta, ami egyszerűen teljesíthető. Ha már egy megállóval előbb leszállunk a buszról vagy a vonatról, vagy egy tempós sétát teszünk munkába menet; a lift használata helyett lépcsőzünk, vagy csupán a parkban vagy a kertben együtt játszunk a gyerekekkel, már sokat tettünk az egészségünkért.”

A kutatás azt is kimutatta, hogy a fizikai inaktivitás a mentális (szellemi) állapotra is negatívan hatással van. Az európaiak negyedét (83 millió embert) érintik a mentális betegségek. A CEBR jelentése szerint az ülő életmóddal kapcsolatos hangulati és szorongásos zavarok közvetett költségei a becslések szerint több mint 23 milliárd eurót tesznek ki évente. Ugyanakkor a fizikai aktivitásról kimutatták, hogy csökkenti a depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés, a pszichés és az érzelmi stressz hatását.

Forrás: http://inactivity-time-bomb.nowwemove.com
Fotó: 123rf.com

Kövessen bennünket a közösségi hálón is!