Miért érdemes szűrésekre járni?

Mi a szűrés, és miért érdemes élni a lehetőségével? Öt éve zajlik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, ebből az alkalomból összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a témában.
2015. 06. 10.

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjában (MÁESZ) kiemelt hangsúllyal valósul meg az egészségvédelem, a betegségmegelőzés, az egészségügyi ismeretek átadása, és a tanácsadás. A 2010 óta tartó szűrőprogram kapcsán a szűrővizsgálatok fajtáiról, fontosságáról adunk hasznos tájékoztatást a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) hírlevele alapján.

 

Az egészségügyi szűrés olyan rendszeres, meghatározott időszakonként végzett vizsgálatsorozat, amelynek célja a rejtett betegségek, elváltozások feltárása. Egészséges vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti. A szűrés célja, hogy az egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó (vagy elviselhető kellemetlenséggel járó), alkalmas módszer segítségével kimutassák, vagy éppen kizárják a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket.

 

Ezen cél(ok) megvalósítása a szűrési tevékenység, vagyis a prevenció (megelőzés). Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos megelőzést. A szűrés elméleti alapja, hogy a betegségek nem „derült égből villámcsapásként” törnek ránk, hanem akár évekre elhúzódó, több szakaszból álló folyamat eredményei. Az általunk megélt betegség csak „a jéghegy csúcsa”.

 

A betegség kialakulásának a folyamatában két „szakaszhatár” különíthető el:

- Az egyik a biológiai kezdet, amikor a betegség még rejtetten, „sejtszinten” indul el. Az ezt megelőző időszak az elsődleges megelőzésre szolgáló idő: a kockázatot jelentő tényezők kiiktatásával, például a dohányzás abbahagyásával, a táplálkozási szokások módosításával, a mozgásban gazdagabb életmóddal, stb. nagy eséllyel elejét lehet venni a betegség kialakulásának.
- A másik „szakaszhatár” a betegség okozta tünetek és panaszok megjelenése, amikor a beteg hagyományosan orvoshoz fordul. Ezzel kezdődik a betegség „klinikai szakasza”.
- A kettő közötti szakaszt a betegség „preklinikai szakaszának” nevezik. Ezen belül van egy olyan, hosszabb-rövidebb, de akár évekig is tartó időszak, amely alatt a betegség tüneteket, vagy panaszokat még nem okoz, de valamilyen módon már „jelt ad magáról”. Például úgy, hogy jellegzetes röntgenárnyékot ad, vagy a felszínről kóros alakú sejtek válnak le, amelyek mikroszkóp alatt árulkodóak, vagy a vastagbél szabad szemmel nem láthatóan vérezget, ami laboratóriumi úton kimutatható. Ezt a szakaszt nevezik a „preklinikai kimutathatóság szakaszának”; ez a szakasz ad lehetőséget a betegség „tettenérésére” szűrővizsgálat útján. Ebben az időszakban az elváltozás okozta funkciók zavara kompenzációs (ellensúlyozó) mechanizmusokat vált ki, ezért a szervezet működése látszólag még „jó”, de a kompenzáció kimerülésével ez hirtelen csaphat át betegségbe.

 

A szűrésen való részvétel általában önkéntes. Abban az esetben lehet kötelező, ha a segítségével kiszűrhető megbetegedések fertőzők - így a kötelező jelleget a közösség egészségének védelme indokolja. 

TUDTA-E, HOGY
- a szűrések célja nem „csupán” a betegségek korai felismerése és hatékonyabb gyógyítása, de az egészségi állapot javítása, a betegségtől mentes várható élettartam növelése, a betegségek okozta gazdasági terhek csökkentése is.
- ha Magyarországon a lakosság legalább 70%-a részt venne az egészségügyi ellátórendszer által felkínált szűrővizsgálatokon, a szervezett szűrés bevezetését követő 5-7 éven belül évente mintegy 1500-2000 személy idő előtti halálozása elkerülhető lenne.
- az elkerülhető halálokok körébe tartoznak azok a daganatos betegségek, amelyek korai, még tünetmentes állapotban szűrővizsgálattal felismerhetőek, mert ezek idejében elkezdett kezelésével még teljes gyógyulás érhető el.
- az átfogó egészségvédelmi szűrőprogram keretében egy helyen kb. 35-40 perc alatt 35- féle vizsgálatot, mérést, és tesztet végeznek el, amelyek rövid, azonnali szakmai értékelését is megkapja az, aki a szűrésen részt vett.

A szűrésekre általánosan érvényes, hogy nem az érintett, hanem a szűrővizsgálatot szervező kezdeményezi a részvételt (ellentétben azzal, amikor a beteg fordul panaszaival orvoshoz). Ha a szűrővizsgálat eredménye „negatív”, a vizsgált személy megnyugodhat. Pozitív esetben a diagnózis felállítása és/vagy az időben történő kezelés a következő lépés. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha az adott személy a tünetek és panaszok megjelenése után fordult volna orvoshoz. Mivel a szűrés maga nem feltétlenül diagnosztikus eljárás, a pozitív vagy bizonytalan szűrési eredményű személyeket további kivizsgálásra szokták küldeni.

 

A szűrővizsgálatok céljuktól függően lehetnek:

- Tömeges szűrővizsgálatok: amikor a szűrés kiterjed a teljes érintett lakosságra (például egy-egy térség teljes lakosságának cukorbetegség szűrése).
- Célzott szűrővizsgálatok: ide tartoznak a várandósság idején, a születést követően végzett kötelező szűrések vagy éppen az iskola-egészségügyi vizsgálatok, de a tüdő-, az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák szűrés is.
- Lehet egy más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolni újabb szűrést, vagy lehet többféle szűrési módszert magába foglaló „csomagot” kidolgozni egy-egy érintett célcsoport részére (pl. menedzserszűrés).
- Előírt szűrővizsgálatok: ilyenek például a kötelező jellegű gépjárművezetéshez szükséges vizsgálat, vagy a munkavégzéshez kötött alkalmassági vizsgálatok.
- Többirányú (multifázisos) szűrővizsgálatok: amikor több különböző szűrési teszt/módszer egy időpontban történő alkalmazásával több betegség/betegségcsoport feltárása a cél.
- Általános szűrővizsgálatok: amely a legtágabb célú multifázisos szűrővizsgálat, hiszen az általános morbiditás (többféle betegség, elváltozás) feltárását célozza meg.

 

A tudományosan megalapozott lakossági szűrővizsgálatok közül a fejlett országokban a krónikus, nem fertőző megbetegedések kiszűrése élvez prioritást, így például a szív-ér rendszeri, vagy a daganatos elváltozások.

 

Kiemelten kell kezelni a szív- és érrendszeri betegségeket, a szívinfarktust, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet, a légúti megbetegedéseket, az asztmát és az allergiát, a dohányzást, és nem utolsó sorban az elhízással kapcsolatos megelőzést, hiszen a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és az elhízás okozta problémák a helyes életmódváltással megelőzhetők.

 

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja multifázisos szűrővizsgálat

6 témakörben, kb. 35-40 perc alatt 35 féle mérés, vizsgálat, teszt végzésére ad lehetőséget.
A program célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, az egészségi állapot javítása. Támogatást nyújt abban, hogy a lakos(ság) megismerje saját egészségi állapotát, a rendszeres szűrések esetén annak alakulását, a megelőzés lehetőségeit és fontosságát.

 

Az átfogó egészségvédelmi szűrőprogramban résztvevők a szűrések, tesztek eredményei alapján életmód tanácsadásban részesülnek a szakemberek, többek közt dietetikusok részvételével: a szóbeli ismeretátadás kiegészül még egy Egészség Könyvvel és egy Információs Prevenciós Csomaggal is. A szakmai kiállítókon túl, érdekes anatómiai modellel, 2015-től pedig világviszonylatban is egyedülálló Virtuális 3D Anatómiai Mozi Sátorral várják az érdeklődőket. Az 5 méter magas mini planetárium sátorban, az „Ismerd meg az emberi testet” előadássorozat keretében egyedi látványelemekkel két előadássorozatban 24-féle tartalommal kerül bemutatásra az emberi test működése és felépítése. A műsorok napi 45 előadás keretében 500 látogató részére nyújtanak ingyenes részvételi lehetőséget.

A szűrőprogram időpontjairól és helyszíneiről itt tájékozódhat bővebben: http://www.egeszsegprogram.eu/index.php?page=2

 

Töltse ki részletes Kérdőíveinket (ajánlja családtagjainak, barátainak, munkatársainak is), hogy megtudja, mit tehet még egészségének megőrzése és az életmóddal befolyásolható betegségek megelőzése érdekében! Azonnali kiértékelést és tanácsokat is kap (már egyetlen válasz esetén is) az Eredmények és az Egészségterv menü alatt.

 

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Táplálkozási Akadémia Hírlevél 8. évfolyam, 5. szám, 2015. május 

 

Fotó: shutterstock.com

 

Kövessen bennünket a közösségi hálón is!

Kapcsolódó cikkek
Országos szemészeti és cukorbetegség szűrések...
Évente 4-6000 ember veszíti el a látását Magyarországon, de a vakok-látássérültek pontos száma nem ismert. A magyar lakosság szemészeti állapotának megismerésére országos...
Mit és mikor érdemes szűrni?
Szűrni olyan betegséget érdemes, amelynek népegészségügyi jelentősége nagy (gyakori, súlyos betegség), van olyan megelőző állapot vagy tünetmentes időszak, amikor a...
A Preventissimóról
13 pontban összefoglaltuk röviden a Preventissimóval kapcsolatos, legfontosabb tudnivalókat.
Az elhízás elleni napon tartott szűrésen aggasztó...
Ahogy mi is hírül adtuk, az európai elhízás elleni nap alkalmából a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság az országban 27 helyen tartott szűréseket. Lesújtó...
A magyar felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos...
A nők 62%-a, a férfiak 67%-a, összesen mintegy 5 millió ember volt túlsúlyos Magyarországon a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat alapján.
Csak egészség legyen! A megelőzés szerepe
A betegséget a testi, lelki egyensúly, harmónia és az életminőség felborulása, illetve az egészség hiányaként is meg szokták határozni. Ezeknek az emberi élet szempontjából...
A cukorbetegség szűrése
A 2-es típusú cukorbetegség kockázati tényezői nagyrészt jól felismerhetőek, ilyen esetekben szükséges a gyakran tünetmentes betegség szűrése. Időben történő felismerés...
Nem lehet elég korán kezdeni a depresszió megelőzését
A várandósságuk alatt depressziótól szenvedő édesanyák gyermekeinél 1,28-szor nagyobb eséllyel alakul ki ugyanez a kórkép 18 éves korukig. A tanulság: a megelőzést már...
Milyen a magyarok egészségügyi állapota?
Magyarországon jelentős azoknak az aránya, akik valamilyen betegséggel küzdenek, ennek ellenére mégis elégedettek vagyunk egészségi állapotunkkal.
A medikusok sem veszik elég komolyan a statisztikákat?
Túlsúly, elhízás esetén tíz kiló fogyás 11%-al csökkenti a rák kialakulását – hívja fel a figyelmet dr. Győrffy Balázs, az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatója.
A vastagbél vizsgálata már virtuálisan is lehetséges
A vastagbéldaganat az egyik leggyakoribb halálok. A halálozások nagy része megelőzhető lenne, ha időben felismernék a problémát. Ez pedig csak szűrővizsgálattal lehetséges.