Étrend-kiegészítők: szedjük vagy ne szedjük?

A hagyományos étrend kiegészítése céljából forgalomban vannak olyan termékek (étrend-kiegészítők), amelyek koncentrált tápanyagforrások vagy egyéb, táplálkozási vagy élettani hatással bíró anyagok forrásai. Az étrend-kiegészítők kategóriába tartozó összetevőkről a „Tudnivalók az étrend-kiegészítőkről” című cikkben olvashat bővebben.

Kinek ajánlott étrend-kiegészítőt szednie?

Bizonyos élethelyzetekben szükség lehet az étrend kiegészítésére, de a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás nem helyettesíthető ezekkel.

A téli-tavaszi hónapokban sokak számára (legalábbis a mi éghajlatunkon) az étrend D-vitaminnal történő kiegészítése válhat szükségessé.

Fokozott szellemi megterhelés esetén, tanulóknál/hallgatóknál, vizsgaidőszakban vagy hosszútávú igénybevétellel járó munkavégzés esetén, amikor kevés idő jut a pihenésre is, a szellemi teljesítőképesség fokozható különféle készítményekkel.Ezek közé tartozik például a vastabletta szedése (segíti a gondolkodást, tanulást, javítja a memóriát azoknál a gyermekeknél, akiknek a vérében alacsony a vas szintje), de hatásosak lehetnek még a Ginkgo biloba, a ginzeng, az ómega-3 zsírsavak (DHA, dokozahexaénsav), a cink, vagy például a jód és az ezeket tartalmazó étrend-kiegészítők is.

A rendszeresen, hosszabb időtartamban sportolók (élsportolók, versenysportolók), nehéz fizikai munkát végzők megnövekedett vitamin- (C-, B₁-, A-, D-, E-) és ásványianyag- (nátrium-, kálium-, foszfor-, kalcium- és magnézium-) igénye szükségessé teszi a pótlást, amennyiben a hagyományos, vegyes táplálkozással nem kielégítő a felvétel.

Várandósság alatt a kismamák esetében a kalcium, magnézium, foszfor (50%-kal nő), jód, cink, réz (25-30%-kal nő) vas (a negyedik hónaptól 100%-kal nő) és a folsav (100%-kal nő) megnövekedett szükséglete gyakran csak külső kiegészítéssel oldható meg, különösen, ha például a terhességi hányás, émelygés okozta rosszullét megakadályozza a megnövekedett tápanyagtartalmú étrend fogyasztását.

Csecsemőkorban a D-vitamin (400 IU) és a K-vitamin, esetleg a vas pótlása válhat szükségessé. Minden újszülött a születéskor 2 mg K-vitamint kap, majd egy hét múlva egyszer 2 mg-ot. A kizárólagosan szoptatott csecsemők további havi 2 mg-ot kapnak, négy hónapos korukig.

A különféle betegségekben szenvedők, a műtétre várakozók esetében, a műtét utáni lábadozás idején, illetve szigorú és egyoldalú diétát követőknél szükség van egyes tápanyagok pótlására (például csontritkulásban kalcium, D-vitamin; colitis ulcerosában (fekélyes vastagbélgyulladásban), Crohn betegségben folsav, kalcium, C-vitamin; ill. rövidbél-szindrómában parenterálisan – injekcióban - adott B₁₂-vitamin). Minden esetben orvossal és dietetikussal célszerű megbeszélni, milyen típusú, összetételű és mennyi hatóanyagot tartalmazó étrend-kiegészítőt célszerű ilyen esetekben választani.

Fotó: shutterstock.com

Mire nem valók az étrend-kiegészítők?

Az étrend-kiegészítőket ne használja gyógyszerként! Nem alkalmasak a betegségek gyógyítására, panaszok kezelésére. Ezek a készítmények a hagyományos étrendből hiányzó anyagok pótlására, a szervezet működésének egyensúlyban tartására hivatottak. A termékek címkéjén vagy a hirdetésekben nem szerepelhet, hogy egyes betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmasak, vagy ilyen tulajdonsággal rendelkeznek. Ha mégis ilyen felirattal találkozik, mindenképpen érdemes bejelentést tennie.

Jogosan merül fel Önben a kérdés, hogy akkor mennyire hatásosak? Ennek a megválaszolásában tudományos kutatások eredményei segíthetnek. Ezek közül gyűjtöttem össze néhányat:

• A Lactobacillust tartalmazó termékek például hatásosak a gyermekeknél, azoknál, akik rotavírus okozta hasmenésben szenvednek, és valószínűleg hatásosak a kórházban fekvő felnőtteknél a hasmenés megelőzésére, valószínűleg nem hatásosak Crohn-betegeknél, valamint tejcukorérzékenyeknél.
• A koenzim Q10-tartalmú készítmények hatásosak a koenzim Q10 hiánybetegségben*, valamint mitokondriális zavaroknál (olyan betegség, ami zavart okoz a sejtek energiatermelésében), valószínűleg hatásosak magas vérnyomásban, HIV/AIDS betegségben, migrénes fejfájásban, ellenben valószínűleg nem hatásosak az Alzheimer-kórban, illetve emelkedett összkoleszterinszint csökkentésére.

* Ez egy ritka, autoszomális (testi kromoszómák révén), recesszíven öröklődő betegség (lappangó öröklődés: az egyén két megváltozott génpéldányt – mutációt - kell, hogy örököljön, vagyis mindkét szülőjétől egy-egy megváltozott példányt, ahhoz, hogy érintett legyen az adott betegségben), jellemző tünetei közé tartozik az encephalomyopathia (mitochondrialis eredetű agyvelőbántalom), a szellemi visszamaradottság, a myoglobinuria (sötétbarna vizelet), a súlyos koordinációs zavar, illetve a kisagyi sorvadás.

Mire figyeljen, amikor étrend-kiegészítőt választ?

- A terméken legyen magyar nyelvű címke, fogyasztói tájékoztató!

- Ne vásároljon teljesen ismeretlen eredetű, csodahatásúnak hirdetett étrend-kiegészítőt!

- Kerülje az internetes, telefonos, külföldről való megrendeléseket!

- Keresse a zöld pipával jelölt termékeket! Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által nyilvántartott és az interneten is feltüntetett listában zöld pipával rendelkező termékek megfelelnek az étrend-kiegészítőkről szóló rendeletnek (37/2004 (IV. 26.) ESzCsM rendelet).

- Egészséges embereknél a felhasználási előírások betartása mellett megelőzhető a túladagolás veszélye. Ugyanakkor fontos információ a túladagolás megelőzése szempontjából, hogy az Európai Uniós szabályozás lehetővé teszi, hogy a szükséglet 100%-át meghaladó étrend-kiegészítők is forgalomba kerüljenek. A címkén ezért vásárláskor, fogyasztáskor minden esetben keressük a termékben szereplő tápanyagok és egyéb élettani hatással rendelkező anyagok tényleges (100 grammra, milliliterre és/vagy adott kiszerelési, fogyasztási egységre vonatkozó) mennyiségét, amelyet az Ajánlott Napi Bevitel (RDA) százalékában is fel kell tüntetnie a forgalmazónak!

- Vitaminoknál és ásványi anyagoknál kerülje a megállapított legfelső biztonságos szintet (UL érték) meghaladó mértékű fogyasztást!

Felnőttek számára ajánlott napi vitamin- és ásványianyag-beviteli referencia- (RDA) és tolerálható felső beviteli szint (UL, Upper Level) értékek

Mire kell fokozottan odafigyelni az étrend-kiegészítő szedésekor?

Aki egyidejűleg többféle készítményt fogyaszt, annak oda kell figyelnie, hogy azonos hatóanyagú termékeket ne vásároljon, mert könnyen túladagolhatja az egyes tápanyagokat! Bizonyos esetekben egyes, amúgy hatásos és kedvező élettani hatásokkal rendelkező hatóanyagok akár károsak is lehetnek. Az erős dohányosok és az azbeszttel dolgozók számára például a béta-karotin-tartalmú termékek nagy mennyiségű alkalmazása nem ajánlott, mivel alkalmazásuk megnöveli a tüdőrák kockázatát. Hemokromatózis betegségben (a vasanyagcsere zavara esetén) tartózkodni kell a nagy vas- és C-vitamin-tartalmú készítményektől, mivel a túlzott vasfelszívódás következtében több szervet érintő károsodást okozhatnak. Bizonyos (kumarin típusú) véralvadásgátlókkal történő gyógyszeres kezeléskor a nagy K-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítők befolyásolják a véralvadást (a prothrombinszintet), ezért ezek szedését korlátozni szükséges.

Nem minden készítmény jó mindenki számára, előfordulhat például, hogy a termék megfelelő állagát, oldhatóságát, eltárolhatóságát biztosító anyagok iránti érzékenység miatt valakinek másik terméket kell választania. Ez megfelelő odafigyeléssel kivédhető: a táplálékallergiában, -intoleranciában szenvedők a termék címkéjéről tájékozódhatnak, hogy a számukra panaszt okozó összetevő(k) (laktóz, glutén, adalékanyagok, stb.) megtalálható(k)-e a készítményben. Vese-, máj-, anyagcsere-betegségben szenvedők megfelelő körültekintéssel, orvosi konzultációt követően válasszanak maguknak étrend-kiegészítőt, mivel bizonyos készítmények számukra kifejezetten ellenjavallottak (például a nagy kálium-, nátrium-, foszfortartalmú termékek a veseelégtelenség különböző stádiumaiban, a nagy kalciumtartalmú étrend-kiegészítők kalcium-oxalát vesekő esetén, a nagy nátriumtartalmú termékek a májzsugor dekompenzált szakaszában).

Mit kell tudni az esetleges mellékhatásokról?

Egyéni érzékenység függvényében kisebb mellékhatások jelentkezhetnek az egyes készítmények szedésekor. A C-vitamin esetében például napi 400-500 mg-ot meghaladó rendszeres, hosszú távú fogyasztás esetén gyomor-bél rendszeri panaszok fordulhatnak elő.

Fontos információ, hogy a gyógynövénytartalmú étrend-kiegészítők kölcsönhatásba léphetnek a rendszeresen szedett gyógyszerekkel. Problémákat okozhat például a Ginkgo biloba a véralvadásgátlókkal együtt alkalmazva: sérülés esetén fokozza a vérzést, emellett görcsöket és/vagy izomgörcsöket is okozhat. Amennyiben rendszeresen gyógyszert kell szednie, étrend-kiegészítő szedése előtt mindképpen konzultáljon orvosával!

Miközben a hagyományos élelmiszerekből nehezen lehet megadózisnyi vitamint, ásványi anyagot elfogyasztani, addig a koncentrált tápanyagforrásokat tartalmazó étrend-kiegészítőket könnyű túladagolni.

A vitaminok túladagolását hipervitaminózisnak nevezzük. A következő táblázat ezen tüneteket ismerteti.

A hipervitaminózis tünetei

Zárszó

Az étrend-kiegészítők, ahogy a nevük is mutatja, az étkezéseink kiegészítésére hivatottak, amennyiben a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagok hiányoznak az étrendből, vagy nem elégséges a bevitelük, vagy megnövekedett szükséglet esetén pótolni kell őket. Mi magunk is eldönthetjük, hogy melyik terméket válasszuk a fenti szempontok figyelembevételével, de célszerű szakember (orvos, dietetikus, gyógyszerész) véleményét is kérni.

Ha esetleg nagy hatóanyag-tartalmú étrend-kiegészítőt választunk, azt alkalmazzuk kúraszerűen, ne állandó jelleggel! Hosszú távon a szervezet hozzászokhat az emelt mennyiséghez, és ha elhagyjuk a készítmény fogyasztását, átmeneti vitamin-, vagy ásványianyag-hiány léphet fel.

Irodalom:

1. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Étrend-kiegészítők. Táplálkozás Akadémia hírlevél, 9, 2013.

2. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet: Vegyem? Ne vegyem? Egyem? Ne egyem? Étrend-kiegészítők és hatóanyagaik. 2014.(2015. március 23.)

3. Food and Drug Administration: Dietary Supplements. 2014.

4. European Commisson EU Register on nutrition and health claims.(2015. március 23.)

5. Balázs, A.: Étrend-kiegészítők.(Power Point előadás, Kötelező szintentartó előadások, Budapest.) http://semmelweis.hu/gytk/files/2015/02/BalazsAndrea2015febr07.pdf (2015. február 7.)

6. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: D-vitamin. Táplálkozás Akadémia hírlevél, 2, 2014.

7. Szabó, Z.: Útmutató gyógynövény interakciók. 2012. (Power Point előadás, Gyógyszer/hatóanyag - élelmiszer interakciók tantárgy, Táplálkozástudományi mesterképzési szak, Budapest) (2012. november 20.)

8. Lemberkovics, É.: Flavonoidok. 2012. (Power Point előadás, Természetes eredetű anyagok, gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, gyógynövények tantárgy, Táplálkozástudományi mesterképzési szak, Budapest.) (2012. november 14.)

9. Országos Egészségfejlesztési Intézet: Táplálkozási ajánlások várandós és szoptató anyáknak. 2005. http://www.oefi.hu/tap_any.pdf (2015. március 24.)

10. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az egészséges csecsemő táplálásáról (1. módosítás) IN Egészségügyi Közlöny, 21, 3049, 2009.

11. 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet 1. melléklet. A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú előírása az élelmiszerek tápérték jelöléséről IN Egészségügyi Közlöny, 158, 39553, 2009.

12. Hathcock, J., N.: Vitamin and Mineral Safety 3rd Edition. Washington, D. C.: Council for Responsible Nutrition (CRN), 2014.

13. European Food Safety Authority (EFSA): Tolerable upper intake levels for vitamins and minerals. 2006.

14. Schmidt, J.: A vízben oldódó vitaminok szerepe a táplálkozásban. 2013. október 1.

15. Schmidt, J.: A zsírban oldódó vitaminok szerepe a táplálkozásban. 2013. október 1.

16. Sportolók étrendje. (2015. március 5.)

17. Immunerősítés vitaminokkal - szedjük vagy ne? 2013. október 31.

18. Medline Plus National Institutes of Health (NIH).(2015. június 15.)

19. In Detail: Mitochondrial Diseases. Rare Clinical Diseases Research Network.