A magyarországi népességfogyás részben a magas halálozás következménye, az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványából.
• A halálozások száma az utóbbi évtizedekben alapvetően csökkenő trendet mutatott. 2014-ben 126 ezren haltak meg. 2015-ben kedvezőtlen fordulat történt: az előző évhez képest 4,2%-kal több (131 600) lakos hunyt el, ami az elmúlt hét év legnagyobb halálozási értéke.
• A csecsemőhalandóság az eddigi legalacsonyabb volt a hazai népmozgalmi statisztika történetében (380 fő).
• 2015-ben gyorsult a népességcsökkenés üteme, 32 600 fővel csökkent a lakosság száma az előző évhez képest.
• A halálozások száma 39 900 fővel haladta meg a születésekét (91 700 fő), a fogyást a 7300 fős nemzetközi vándorlási többlet csupán mérsékelni tudta.
A fenti eredmény a 2014-es adatokból olvasható ki. A budapesti férfiak az átlagnál 2 évvel, a nők 1 évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4,4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Hasonló különbség van a falusi - különösen az ezernél kisebb lélekszámú települések esetében - és a fővárosi életkilátások között.
Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak esetében a születéskor várható átlagos élettartam 65,3, a nők esetében 75,7 év, a felsőfokú végzettségűeknél a várható átlagos élettartam magasabb mind férfiaknál, mind a nőknél. Előbbi csoportnál 77,2, míg utóbbinál 81,3 év. 2013-ban az alapfokú és a felsőfokú végzettségűek várható élettartamának különbsége átlagosan 8,4 év volt: a férfiak esetében 11,9, míg a nőknél 5,6 év. Az olló valamelyest zárult 2007 óta a férfiaknál, hiszen akkor a különbség még elérte a 14 évet – összegezte a KSH.
A 2014-ben meghalt 126 ezer ember felének keringési betegség okozta a halálát. A keringési halálozások ötöde (12 390 eset) agyi érbetegség miatt következett be. Az agyi érbetegségek miatt bekövetkezett halálozásban az uniós rangsor utolsó negyedének elején állunk.
A megelőzés kiemelten fontos egyéni és társadalmi feladat, mivel az agyi érbetegségek után a betegek egyik harmada meghal, másik harmada a súlyos maradványtünetek miatt rehabilitációra vagy állandó ellátásra szorul, ez az emberi vonatkozások mellett nagy anyagi terhet rak az egyénre, a családokra és a társadalomra is.
A stroke elsődleges kockázati tényezői közé tartozik a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás. A koleszterinszintet csökkentő étrend, a rendszeres testmozgás bizonyítottan védő hatású. A dohányzást legjobb el sem kezdeni, de soha nem késő abbahagyni! Ismert cukorbetegség vagy magas vérnyomás esetén feltétlenül szükséges a betegség gondos karbantartása, valamint a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel.
A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő és csökkentő ételekről ide kattintva olvashat bővebben.
Kövessen minket a közösségi hálón is!
Forrás:
Miért hal korán a magyar?
Központi Statisztikai Hivatal: MAGYARORSZÁG, 2015. Budapest, 2016.
Fotó: shutterstock.com